Cazul Agache reliefat de cotidianul Háromszék
Mass Media - Mass Media maghiară - Presa Scrisă

CAZUL AGACHE REFLECTAT DE COTIDIANUL "HÁROMSZÉK"

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Húsz év után
A néhai őrnagy és besúgóhálózata (Agache-botrány)

A nemrég kirobbant botrány kapcsán — Tőkés László európai parlamenti képviselő nyilvánosságra hozott egy szekuslistát, melynek első helyén Aurel Agache neve szerepel — az évekkel ezelőtt a néhai őrnagy legidősebb fia által a sajtóhoz eljuttatott, és 1989. december 22-én feldúlt lakásunkban pár nappal később megtalált jegyzőkönyv másolata jutott eszembe.

Megkerestem. A jegyzőkönyv 1984. augusztus 28-án készült. Agache őrnagy aznap átadta Ioan Banciu akkori főhadnagynak, a milícia későbbi parancsnokának tíz, Aurel Grama hadnagynak (jelenleg főfelügyelő, és a Beszterce-Naszód megyei rendőrség bűnügyi nyomozó osztályának a vezetője) pedig öt besúgó személyi lapját. Erre a lépésre azért került sor, mert Agachét 1984. szeptember elseje és 1985. február 28. között a milicista altiszteket képző câmpinai iskola történelemtanárává nevezték ki. Sajnos, a jegyzőkönyv csak álneveket tartalmaz, de így is értékes kordokumentum.

Az irat a besúgók beszervezésének időpontját is tartalmazza. A legrégebbit 1958-ban szervezték be, a legfrissebbet 1984-ben. Megjelenik rajta Dumitru, Lipinka és Vasile a volt állami kereskedelmi vállalattól, Koday Z. Csernátonból, Tibi a Munkás Kisipari Szövetkezettől, Jenő a kórháztól, Torok a közművektől, Pari Ion neve mellett nem szerepel semmi, a Cojoacă név mellett ICRM, a Deak Sandor név mellett a Cp. A rövidítés olvasható. Az Aurel Gramának átadott öt iratcsomó iktatószáma mellett csak két álnév, az Orban és az Andrei szerepel.

Ettől a jegyzőkönyvtől senki nem lesz okosabb, hiszen egytől egyig álnevek, és véleményünk szerint, a munkahelyeket véve figyelembe, református lelkészeket közülük senki nem figyelhetett meg.

A szekuslista megjelentetése után ifjú Agache kérdéseket intézett a volt püspökhöz, majd kapcsolatba lépett Demeter Szilárddal, Tőkés László sajtófőnökével, aki választ ígért ifjú Agachénak a volt püspökhöz címzett nyílt levelére.
Iochom István
Háromszék din data de 24 februarie 2010.
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Agache fia visszakérdez

Levélben fordult Tőkés László európai parlamenti képviselőhöz Aurel Dionisie Agache, miután a volt püspök közzétette a református egyház megfigyelésével megbízott szekuritátés tisztek névsorát. A listán Aurel Agache rendőrőrnagy neve is szerepel, akivel a népharag végzett 1989 decemberében Kézdivásárhelyen.

Emiatt öt személyt háromtól hét évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek, a tisztet halála után előléptették, és hőssé avatták. Fia, Aurel Dionisie Agache tisztázni szeretné apja múltbéli szerepét, ezért részletesebb információkat kért Tőkéstől. Szerinte az apja nem volt a titkosszolgálat besúgója, erről már 2006-ban igazolást kapott az átvilágító testülettől. A rendőrtiszt fia azt kéri Tőkéstől, hogy közölje vele, kik voltak a megfigyelt személyek, milyen jellegű információkat szolgáltatott róluk apja a titkosszolgálatnak, milyen céllal, és a jelentéseknek milyen konkrét következményei voltak a figyelemmel kísért személyekre nézve. Egyúttal kéri azoknak az emberi jogoknak a felsorolását, amelyeket az egykori rendőrtiszt ezen személyek megfigyelése során megsértett, valamint a politikai rendőrségre utaló elemeket e munka során. A levelet saját és Aurel Agache rendőrtiszt nevében írta alá
Háromszék din data de 17 februarie 2010.

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Szekustisztek névsorát tette közzé Tőkés — Demeter J. Ildikó

A kommunista titkosszolgálat, az egykori szekuritáté református lelkészeket megfigyelő tisztjeinek a névsorát hozta nyilvánosságra tegnap Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján Tőkés László európai parlamenti képviselő, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület volt püspöke. Az ő és családja megfigyelési aktájából származó adatok szerint összesen 154 olyan szekustisztet azonosítottak, akik a református egyház papjait és a velük kapcsolatban álló személyeket figyelték meg, illetve szervezték be, a közzétett lista azonban csak 99 nevet tartalmaz. Közülük hat tevékenykedett Kovászna megyében.

A lajstrom végén megjegyzésként szerepel, hogy időközben valószínűleg páran elhunytak, a többség azonban kiemelt nyugdíjat élvez, vagyis a romániai öregségi átlagjárandóság többszörösét kapja kézhez. Tőkés szerint valószínű, hogy a listán szereplő tisztek egy része ma is aktív, és a Román Hírszerző Szolgálatnál tevékenykedik.

Tőkés László ismét szorgalmazta a romániai egyházak átvilágítását. Kifogásolta, hogy a bukaresti átvilágító bizottság, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács munkája ellehetetlenült az elmúlt évben, mivel jelentősen csorbították hatáskörét. Bírálta a román ortodox egyházat is, amely az államhatalommal egyetértésben hátráltatja a titkosszolgálati múlt feltárását. Ugyanakkor úgy véli, hogy ez a romániai református egyházban is váltakozó intenzitással halad. Emlékeztetett arra, hogy mind az Erdélyi Református Egyházkerület, mind a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa létrehozta egyházkerületi átvilágító bizottságait, és örömmel nyugtázta, hogy a reformátusoknak a múlt tisztázására irányuló szándékai találkoztak a romániai magyar protestáns testvéregyházak törekvéseivel, így az erdélyi unitárius és a romániai evangélikus-lutheránus egyházakkal együtt életre hívták az egyházközi Szakmai Egyeztető Fórumot. Ennek kezdeményezője, Szabó László unitárius lelkész maga is részt vett a tegnapi sajtótájékoztatón, és a csupán 1999-ben elfogadott átvilágítási törvény „kiherélése" fölött sajnálkozott. Jelen pillanatban ott tartunk, hogy az egyházi vezetők kifejezett kérésére lehet átvilágítani az egyházi embereket — és ebben sajnálatos módos a román ortodox egyháznak nagy felelőssége van, ugyanakkor a magyar történelmi egyházak tisztségviselői között is találhatunk olyanokat, akik haszonélvezői a törvény gyengítésének. Bár az Erdélyi Református Egyházkerület és az Erdélyi Unitárius Egyház tízéves késéssel csatlakozott az átvilágítás kérdésében élenjáró Királyhágó-melléki Református Egyházkerülethez, szívós munkával jelenleg egy ütemben munkálkodnak a lusztráció kiteljesítésében — mondotta Szabó László. Ezért is tartották szükségszerűnek egy olyan egyeztetési fórum létrehozását, amely — tiszteletben tartva minden résztvevő autonómiáját — nem a módszertani uniformizálásra, hanem a szakmai tapasztalatcserére és konzultálásra helyezné a hangsúlyt. A magyar történelmi egyházak közül négyen válaszoltak pozitívan a kezdeményezésre, az említettek mellett még a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház csatlakozott. A négy római katolikus püspökség közül kettő jelzett vissza: ők nem a protestáns egyházak által járt és az állami törvény által biztosított utat választották e kérdés tisztázására, és e döntést a protestáns egyházak tiszteletben tartják. A Szakmai Egyeztető Fórum első ülésére márciusban kerül sor.

Tőkés László EP-képviselő tegnap nyilatkozatban is megfogalmazta álláspontját. Szerinte a kommunista-titkosszolgálati múlttal való szembenézés és a volt ügynökök felfedése nem csupán a történelmi múlt, hanem legalább annyira a társadalmi jelen egyik parancsoló feladata, bár maga a szembenézés és átvilágítás nem annyira politikai, hanem főként erkölcsi kérdés. „Nem csupán a volt kollaboránsoktól kell szabadulnunk, hanem volt tartótisztjeiket, a szekusokat, a volt titkosszolgálati főnököket is meg kell neveznünk, akiknek felelőssége az amazokénál is nagyobb. A »parancsra tettem« kifogása sem mentheti őket — mint ahogyan Adolf Eichmann sem igazolhatta magát ezzel" — nyomatékosította.

Háromszéken ügyeletes megfigyelők

A Tőkés László által tegnap nyilvánosságra hozott listán 99 olyan személy neve olvasható, akik a szekuritáté megbízásából figyelték a református egyház papjait és a velük kapcsolatban álló személyeket. Kovászna megye ebben a kimutatásban hat névvel szerepel, az első Aurel Agache rendőr őrnagyé, aki mellett az 1988-as évszám és Barót városa jelenik meg. Névsor szerint Dorel Andraş kapitány következik, aki 1989-ben az I-es szolgálat főnökeként tevékenykedett, előtte 1975-ös évszámmal Ştefan Cerghizan ezredes neve jelenik meg ugyanebben a tisztségben. A megyei szekuritáté vezetőjeként 1975-ben Aulich Alexandru ezredes irányította a megfigyelési munkát, 1988-ban Constantin Boriceanu ezredes, 1989-ben Sever Moldovan alezredes. A táblázat csak nevet, rangot, évszámot és beosztást közöl, többnyire magas beosztású tisztekét, bár elvétve egy-egy falusi rendőr is feltűnik közöttük.
Háromszék din data de 17 februarie 2010.
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Senki nem kérdőjelezte meg a „mártír hős” címet (Agache-ügy)
Aurel Dionisie Agache, az 1989. december 22-én Kézdivásárhelyen meglincselt Aurel Agache milicistatiszt fia kifogásolja a Háromszék 2009. december 30-i számában az alulírott Háromszéki nekigyürkőzés 6. című, tíz évvel ezelőtti és most újraközölt visszaemlékezésében az alábbi mondat tartalmát.
„És nem árulkodó az sem, hogy a »forradalom« tizedik évfordulóján Agache személyében olyan embert vesz védelmébe és minősít mártírrá a törvény, akit hírhedt cselekedeteiért és a diktátor elűzésének pillanatában is provokatív fegyveres fellépéséért pusztított el a népharag?"
Aurel Dionisie Agache azt kifogásolja, hogy apjánál a lincselés pillanatában nem volt fegyver, tehát a „provokatív fegyveres fellépés" nem történt meg, Aurel Agache milicistatiszt ugyanis 1989. december 22-én 10 órakor az S/65.809-es, Romeo Câmpeanu vezérőrnagy által jegyzett parancs értelmében milicistatársaival együtt letette a 7,65 mm-es, A. D. 9045 sorozatszámú szolgálati pisztolyt. Gheorghe Irimia milicistatiszt 1991-es tanúvallomása szerint Aurel Agache nem nagyon értett egyet a szolgálati lőfegyver letételével, sejtvén, hogy támadás érheti a milícia székházát, de lévén katona, teljesítette a parancsot, és amint Aurel Dionisie Agache megjegyzi, „ezzel aláírta saját halálos ítéletét". Az apja mártírrá minősítése kapcsán a helyreigazítást igénylő levelében leírja, hogy Aurel Agachénak 1991-ben adományozták „a forradalom mártír hőse" címet, és tizenöt év múltán a 2004/341-es törvény alapján újraigazolást nyert az odaítélt mártír hősi cím használata, annak ellenére, hogy egy magyar újságíró ebben az ügyben reklamációt nyújtott be Petrişor Morar illetékes államtitkárhoz, aki bizonylatokat kért a titulus megsemmisítése és visszavonása céljából, de a székelység soraiból hivatalosan senki nem kérdőjelezte meg „a forradalom mártír hőse" cím használatát.
Szerző: Sylvester Lajos.
Háromszék din data de 07 ianuarie 2010.
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Háromszéki nekigyürkőzés, 6. 
Forradalom, puccs, valami egyéb?
Évtizedes sötétségbe pólyázták, hogy tulajdonképpen mi is történt 1989 decemberének második felében Romániában. Forradalom-e, államcsíny-e, vagy a kettőnek valamiféle habaréka? A történtek óvatosabb megítélői — mint magam is — a decemberi fordulat, decemberi változás megjelölésekkel oldják fel ezt a kettősséget. Tény az, hogy a ,,változások" résztvevői és a bukaresti hatalom megkaparintói tíz év alatt többet tettek azért, hogy a történteket eltussolják, megmásítsák, különösen a résztvevők egy részének szerepkörét átrajzolják, mint azért, hogy a lakosság tisztán lásson, és főleg, hogy a pusztításokért, emberi életek kioltásáért a törvény előtt vonják felelősségre a vétkeseket.
Gondoljunk csak arra, vajon véletlen-e, hogy a levéltárak a belügy hatáskörében vannak ma is? (Sokatmondó lehet, hogy e sorok írója 1990 márciusában a megye utolsó első titkárával a bukaresti Amza piacon szaladt össze véletlenül, s arra a kérdésre, hogy mit csinál, hol dolgozik, ez volt a kurta válasz: az állami levéltárban.)
Szégyenletes és felháborító, hogy tízezerszámra bocsátottak ki olyanok számára ,,forradalmár"-igazolványokat, akik egy részének a törvény előtt kellett volna számot adnia decemberben viselt dolgaiért. Nem véletlen, és a ,,forradalom" szégyene, hogy a diktatúra megbuktatásának közvetlen résztvevői közül, amint észrevették, hogy a ,,forradalmat ellopják", visszautasították a ,,forradalmársággal" járó sokféle előnyt, s nem vállaltak közösséget a később hősökké tetovált gyanús perszónákkal. Példákért nem kell messzire mennünk, Sepsiszentgyörgyön azok többsége, akik a totalitárius rendszer megbuktatásáért a porondra léptek, s elkergették a megyei vezetést, nem igényelték hősiességük papírokkal való igazolását, pedig tetteik nem csak szimbolikusan, hanem a maga valóságában is a diktátor bukaresti elűzésénél kisebb léptékűek voltak ugyan, de a hatalom elűzésében azonos értékűek. És nem árulkodó az sem, hogy a ,,forradalom" tizedik évfordulóján Agache személyében olyan embert vesz védelmébe és minősít mártírrá a törvény, akit hírhedt cselekedeteiért és a diktátor elűzésének pillanatában is provokatív fegyveres fellépéséért pusztított el a népharag?
Az 1989. december 22-i sepsiszentgyörgyi események meghatározó elemeit rekonstruálni és a részt vevő személyek nagy részét azonosítani lehet(ne) azzal a videokazettával, amelyet futárral küldtünk be az RTV-hez, hogy az ország lakossága is érzékelhesse, mi történt Háromszéken. Az RTV-épületet és környékét fegyveres katonák őrizték, telefonon egyeztettük a fiatalok érkezését.
Az ország településeinek nagy-nagy többségében csak a diktátor bukása után lepték el az emberek az utcákat. Nálunk, mondtuk már, nyílt szembenállásra került sor. Erre nemcsak büszkék voltunk, hanem bátorításnak is szántuk az ,,események" bemutatását. Az RTV-től (nem a magyar szerkesztőségtől) jelentették valahová, hogy a kazetta ,,katonai titkokat" tartalmaz. (A sepsiszentgyörgyi kaszárnyában is filmezték az odavezényelt állambiztonsági tiszteket.) Nem csak a bukaresti kazetta ,,tűnt el", hanem az önkéntes operatőr sepsiszentgyörgyi lakásán házkutatást tartottak a katonai hatóságok, és elkobozták az eredeti videofelvételeket is. (Talán a 20. évfordulóra megérett arra az idő, hogy a nyers felvételeket közzétegyék.)
Nos, ha nincs is meg az eseménylánc nagy részét rögzítő celluloidszalag, az élő emlékezet, másféle dokumentumok, fényképek alapján rekonstruálni lehet a történtek fontos részleteit, s azokat a jelentéktelennek tűnő, de igencsak beszédes történeteket is, amelyek révén, legalábbis a próbálkozások szintjén, válaszokat lehet megfogalmazni, forradalom volt-e, puccs, vagy valami egyéb, ami azokban a napokban történt. Véleményem szerint más a lépték, de a sepsiszentgyörgyi események azonos vagy hasonló modell szerint alakultak, mint az országosak.
Sepsiszentgyörgyön, nem minden előzmény nélkül, december 22-én a lázadáshoz, népfelkeléshez közel álló tömegtüntetésre került sor. Az egészen ,,természetes", hogy az állambiztonsági szervek, az informátorok is ,,bekapcsolódtak a menetbe", de a huszonkettedikei szervezett megmozdulásnak a tömegek indulatait is meghatározó, őszinte a szándéka. A diktátor elkergetése, a megyei vezetés hátsó ajtós eltűnése után mámoros lázongás lepte el ugyan a városközpontot, de ezekben az órákban is el lehetett kerülni, illetve meg lehetett akadályozni a nagyobb mértékű pusztítást, emberi életben nem esett kár. Nálunk a megyei és a városvezetés megszervezése nem ,,központi" utasításra vagy mintára történt, nem is spontán állt össze, hanem tudatosan, az első nap után már szervezetten, s a magyarországi ’56-os forradalom egyik leghumánusabb tanulságát alkalmazva azzal a jelszóval, hogy nem lövünk és nem rombolunk.
Gyanús jelek csak a következő napokon lehettek volna érzékelhetőek, az, hogy Bukarest ,,kézi vezérléses" módszerrel igyekszik beleszólni a dolgokba, ha akkor erre képesek lettünk volna. Azt, hogy két figura berendezkedett, s majd engem is bekéretett a propagandatitkár irodájába, és közölték velem, hogy ezután információkat csak az ő ,,jóváhagyásukkal" lehet a lakosság számára hozzáférhetővé tenni, azt hittem, hogy egyéni túlbuzgóság, szekus- és cenzorreminiszcencia. Kikértem magamnak, hogy bármilyen cenzúrázást újra bevezethessenek. Ez a totalitarizmus egyik alappillére. Otthagytam őket. (Nagy az esélye annak, hogy valóban csak, Illyés Gyula szavaival élve, magánszorgalmú kutyák voltak.)
Azt, hogy központi forgatókönyv szerint szabnak irányt a dolgok alakulásának, a terroristamánia elharapóztatása alkalmával kellett volna érzékelnünk. De nem ez történt. És nemcsak a politikai vezérkarrá átalakult Román Televízió hitette el velünk az álhírek tömkelegével, hogy hol mit művelnek a ,,terroristák", hanem a bukaresti ,,forradalom" vezetői, ezek körei, a hadsereg magas beosztású vezetői, a rádió, és a ,,forródrót" révén is.
Ezt a témakört a leginkább december 23/24. éjszakája fényszóróinak, a fegyverek torkolattüzeinek kellett volna megvilágosítaniuk. De pontosan azért szimulálták ezeket a harcokat, hogy elhiggyük: vannak terroristák. Én utólag azoknak hiszek, akik azt állítják, erre a lakosságot (de nemcsak ezt) riogató, emberi életeket követelő lövöldözéses maskarádéra azért volt szükség, hogy bebizonyítsák: 1.) (belföldi vonatkozásaiban) a lakosság széles körű támogatására, önvédelmének megszervezésére van szükség, hogy az akkor születő ,,törékeny" demokráciát megvédelmezzék. 2.) Külföld felé a belső zűrzavarkeltés, majd rendteremtés annak rendeltetett alá, hogy elkönyveljék, a romániai új rend, a demokrácia megteremtése, a hatalomátvétel nem puccs, hanem nagy veszélyeztetettségben, súlyos harcok árán és a kaotikus állapotok felszámolása révén született meg. Elméletileg mindkét szándék érvényesítése ,,jól üzemel". Ki ne hitte volna el, hogy a nagy Kondukátor mögött jelentős belső és külső erők állnak glédában (így is történhetett volna) belföldi, külföldi zsoldosokkal? Bizonyos információk szerint a nemzetközi terroristaképzés és a fegyvergyártás/szállítás nagyvállalkozójaként ,,működött" ez a Nyugatra kacsingató, de a keleti nacionálkommunista despotizmushoz kötődő Janus-arcú diktatúra.
De figyeljünk a helyi történésekre. Én nem vagyok meggyőződve arról, hogy a helyi, a megyei ideiglenes vezetésbe (ezzel azt akarom jelezni, hogy nem demokratikusan választott) beépült katonatisztek mindenike beavatott lett volna, és átlátta volna, mi történik az országban. Tanúja voltam, amikor (azt hiszem, a ,,brassói" katonai hatóságok közölték) a terroristákat és a hozzájuk társuló más felfegyverzett csoportokat súlyos harcok árán kiszorították Brassóból. A Cenk térségébe vonultak vissza. Hevesen tüzelnek, de minden valószínűség szerint a lőkészlet fogytán kitörnek az őket körülzáró gyűrűből, és a sepsiszentgyörgyi laktanyát, a megye területén lévő lőszerraktárakat támadják, hogy hadi munícióhoz jussanak. Meg kell szervezni az önvédelmet.
Szerző: Sylvester Lajos.
Háromszék din data de 30 decembrie 2009.
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Kézdivásárhelyi ’89-es mementó (Volt egyszer egy ,,forradalom”) — Iochom István

December 18—20. között az ipari egységeknél feszült a légkör, idegesek a vezetők, a munkások, mindenki érzi, történnie kell valaminek. A fő beszédtéma természetesen a temesvári vérfürdő volt. Az eseményekről az emberek a Szabad Európa Rádióból vagy az Amerika Hangja híreiből értesülhettek leginkább, de már a Kossuth rádió is bemondja a Tőkés Lászlóhoz kapcsolódó híreket, a véres megtorlásról is tájékoztatva a hallgatókat. A kézdivásárhelyi gyárakat, ipari vállalatokat szekusok, pártaktivisták és civil ruhás milicisták látogatták meg, éberen vigyáznak a ,,törvényes" rendre.
December 21-én Ceauşescu utasítására Kézdivásárhelyen is, akárcsak az egész országban, a város jelentősebb gyáraiban a munkaközösségek képviselői — párttitkárok, vállalatvezetők, szakszervezeti elnökök, KISZ-titkárok és élmunkások — röpke üléseken ítélik el a Temesváron ,,huligán, fasiszta, reakciós, imperialista körök által szított zavargásokat". Aznap este hét órakor a kézdivásárhelyi pártbizottság gyűléstermében összehívják a város területén lévő jelentősebb egységek, intézmények igazgatóit és alapszervezeti párttitkárait. A megbeszélésen Vlad Gizella, a megyei pártbizottság Kézdivásárhelyért felelős titkára, miután tájékoztatta a jelenlévőket a súlyos helyzetről, arra kérte őket, bármi történjen a következő napokban, akadályozzák meg a vérontást. Aznap este a megyei párttitkár nem volt egyedül, négy-öt aktivistával érkezett, akiket beosztanak a vállalatokhoz. Másnapra az őrséget is megduplázzák. A szekusok ismét megjelennek a gyárakban. Aztán másnap bekövetkezett a diktatúra bukása, a vég!
December 22-én, pénteken reggel nyolc órakor a belügyminisztériumhoz tartozó egységek, a milíciát is beleértve, fegyverletételi parancsot kaptak. Ezért nem is dördült el egyetlen fegyver sem Kézdivásárhelyen. Persze, az már nem szerepelt az előre gyártott szövegkönyvben, hogy a felbőszült, láncaitól megszabadult néptömeg megrohamozza a milícia épületét és a pártszékházat. Pénteken a kézdivásárhelyi tömeg a városházát, a milícia épületét, a nagybani élelmiszer-lerakatot, a két főtéri könyvesboltot és három milicistatiszt lakását dúlta fel. Amikor a rádió bemondta az azóta emlékezetes szavakat: Cu ajutorul lui Dumnezeu am învins! Dictatorul a fugit! (Isten segedelmével győztünk! A diktátor elmenekült!), a gyárak munkásai csoportokba verődve elindultak a főtér felé. A tömeg egyre nőtt. A főtérre érve és meglátva a két könyvesbolt kirakatában a gyűlölt diktátor beszédeit tartalmazó könyveket és brosúrákat, kidobták azokat az utcára, benzinnel leöntötték, és meggyújtották. Míg a két könyvmáglya égett, már 250—300 ember tartózkodott az akkori Vörös Hadsereg, a mai Gábor Áron téren. Következett a városházának, a milícia épületének és végül a vegyeskereskedelmi vállalat nagybani élelmiszer-lerakatának a feldúlása. Aznap öt kocsit törtek össze és gyújtottak fel: a milícia szolgálati gépkocsiját, a Ioan Banciu századosét, a Codruţ Tudoran főhadnagyét, a Berszán Mihály törzsőrmesterét és a Vasilică Popa zászlósét. A délutáni órákban ismeretlen tettesek Aurel Agache őrnagy, Teodor Nichita százados és Gheorghe Irimia lakását dúlták fel. A legnagyobb pusztítást a néhai őrnagy lakásán végezték, ahonnan a környéken lakó romák majdnem minden bútort széthordtak. 22-ről 23-ra virradó éjszaka ugyancsak ismeretlen tettesek felgyújtották a szentkatolnai őrs épületét, illetve Tănase Bolbos őrsparancsnok szolgálati lakását. Bolbos személyes javai odavesztek (többek között húsz liter szeszes ital, ötszáz liter bor, szarvasagancsok, prémkabát, Elcrom márkájú színes televízió, mélyhűtőben tárolt nagyobb mennyiségű hús stb.). Bolbost 1990. február 12-én ,,károsultnak" nyilvánították, és 50 000 lejes segélyt utaltak ki számára, habár csak azok részesülhettek volna ilyen segélyben, akiknek személyes javai ,,katonai akciók vagy tűzfegyverek használata folytán" szenvedtek kárt. Ugyanazon a napon a baróti milícia épületét is feldúlták és felgyújtották, az ozsdolai milíciaőrsöt is megrongálták, de Ozsdolán komoly kár nem keletkezett.
Két kulcsfigura, akiből nem lett forradalmár
A kézdivásárhelyi eseményeknek két kulcsfigurája volt: Molnár Benedek és Boldizsár Béla. Amikor még nem volt biztos a diktatúra bukása, amikor az életükkel, a szabadságukkal játszottak, ők ketten fekete zászlóval a kezükben ki mertek állni a tüntető tömeg elé. A későbbi ,,forradalmárok" csak a zsarnokság bukása után bújtak elő. Az alábbiakban kettejük vallomását közöljük.
Molnár Benedek: December 22-én reggel még azt sem tudtam, miről is van szó. Bementem a szigetelőgyárba, a munkahelyemre. Láttam, hogy az emberek kis csoportokba gyülekezve beszélgetnek, és senki nem dolgozik. Azt mondja nekem Márkos mester, hogy hallottam-e, mi történt Temesváron, Bukarestben és Szebenben, Ceauşescu a nép közé lövetett! Sok ártatlan ember meghalt. Ez elég is volt nekem, egyből felmérgelődtem, és mondtam is, ez már több a soknál, én a fekete zászlót pontosan a pártbizottság épületére teszem ki, ha addig még nem tette ki senki. Ezt én azokért akartam kitenni, akik ártatlanul haltak meg. Tudtam, hogy a kapusszobában van egy fekete zászló, amit akkor szoktak kitűzni, amikor valaki meghal a gyárunkból. Elvettem a zászlót, és elindultam a főtér felé. Akkor még egyedül voltam, de már hallottam, hogy a munkásság készülődik a főtérre vonulni. A pártház előtt három milicista állt, bent még volt kettő. Közülük három forradalmi harcos lett, meg is érdemlik ezt a címet, mivel a pártházat védték! Megálltam az ajtóban, és arra kértem a milicistákat, engedjenek be, hogy tűzzem ki a fekete zászlót. Amikor a tömeg gyülekezni kezdett a főtéren, a helyi pártvezér szólni akart a néphez, de lehurrogták, megdobálták. Felcipeltem az akkori első titkárt az erkélyre, és a lenti tömeg arra kért, hogy dobjam ki az utcára. Megbocsátottam neki, és elengedtem. A tömeg bezúdult a pártházba, és ami a keze ügyébe akadt, mindent kidobott az ablakon. Az ablaküvegeket is betörték. Amikor megtudtam, hogy a pártház feldúlása után a milícia épülete következik, előrementem, és figyelmeztettem őket, hogy jön a tömeg, és agyonütik őket. A milicisták az udvaron voltak. 13 és 14 óra között a tömeg benyomta a nagykaput, és behatolt a milícia udvarára. Méteres fákkal kezdték ütni a zsarukat, agyba-főbe verték őket, majd összetörték a kocsikat és felgyújtották. Talán öt kocsit tettek tönkre. Látta volna őket akkor, milyen kicsi fiúk voltak az addigi nagymellényű ,,székelyverők"! Akiket félreállítottam, azokat nem verték meg. (A rendőrség épületét legalább négy-ötszázan rohamozták meg — I. I. megjegyzése.) Közben elkísértem Marin Boacăt, Kulcsár őrmestert és Berde Zolti bácsit. Amikor visszajöttem, az épület már lángokban állt, de én még nem tudtam. A mozi előtt állt a tűzoltókocsi, szerelték a slagokat. Látva ezt, én arra gondoltam, hogy a tömeget akarják vízágyúval szétoszlatni, ezért elvettem egy gumibotot, és bevertem a tűzoltókocsi ablakait. Agache, miután az udvaron kapott egy jó adag verést, az egyik udvartéren keresztül a főtérre ment. Az lett a veszte. Én még a milícia udvarán voltam, amikor hallottam, hogy a főtéren meglincselték. Délután a bíróság épületénél segédkeztem a tűz kioltásánál...
Boldizsár Béla: December 22-én 10 óra körül indultam el otthonról. A Gyárak utcájában kiabálni kezdtem: Le Ceauşescuval! Szabadságot a népnek! A szigetelőgyár előtt hallottam, hogy 12 órakor a főtéren népgyűlést tartanak. Molnár Benedek egy fekete zászlóval egyedül vonult a főtér irányába. Akkor még mindenki félt, senki nem állt melléje. Egyedül ment. Szabadságot! — kiabált. Pár perc múlva megállt mellettem egy zöld színű Skoda. A sofőr felhangosította a rádiót. Akkor hangzott el a közlemény: Ceauşescu elmenekült a fővárosból! Kb. ötvenen gyűltünk össze. Ordítottam: Gyertek a főtérre, vége a diktatúrának! Nem mozdultak, mindenki félt. Bementem a főtérre. Molnár Benedek már ott volt a fekete zászlóval. Nem akarták beengedni, hogy kitűzze a lobogót. Kérte, engedjék meg, hogy tegye ki a zászlót. A tömeg a járdáról és a parkból figyelte, mi történik. Kértem az embereket, kerüljük meg együtt a főteret, elöl a zászlóval. A nép Ceauşescu-ellenes jelszavakat kiabált. Egyre többen voltunk. A pártvezérek az ablakból nézték a történteket. A vonuló tömeg előbb a pityókabár melletti, majd a szövetkezeti könyvesbolt kirakatát zúzta be, és máglyát gyújtott a diktátor könyveiből, brosúráiból. Visszatértünk a pártházhoz, de senki nem akarta megengedni, hogy kitűzzük a zászlót. Molnár Benedek többet nem kért senkit, bement, és az első emeleten kitűzte a fekete zászlót. A tömeg behatolt az épületbe, és amit ért, kidobott az ablakon. Egy tévé is kirepült. A milicisták elmenekültek. Az összes Ceauşescu-könyvet és -képet kidobták és elégették. Amikor a tömeg behatolt a pártházba, az egyik milicista már meg volt verve. A művelődési ház erkélyére mikrofont és két hangszórót szereltek. Néhai Incze László, Fekete Vince, Ötvös Zoltán és egy román jogtanácsos szólt az egybegyűltekhez. Egy másik csoport elindult az élelmiszer-lerakat felé. Mi minden volt ott! Kávé, húskonzerv, ananászkompót, BT cigaretta, amihez csak a pártaktivisták jutottak hozzá. (Az anyagi kár akkori pénzben 161 562 lejre rúgott — I. I. megj.) Jöttek és mondták, hogy Agache félig holtan a szülészet előtt fekszik. Agache, miután elhagyta a milícia épületét, a főtérre jött, a patikába menekült, de a tömeg utánament, és kiráncigálta. A villamossági üzlet előtti járdán lincselték meg. Amikor este hazafelé mentem, láttam, hogy lángokban áll a milícia és a szeku épülete. Gábor Áron szobrának talapzatán sok száz gyertya égett...
December 23-án, szombaton megalakult a Nemzeti Megmentési Front huszonnégy tagú városi bizottsága. A város élére Vincze Benjámin csavargyári almérnököt választották. Aznap a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (a későbbi MADISZ) is megalakult. Megjelent a Székely Újság első, zöld fejléces száma. A város öt bejáratánál a munkásőrség ellenőrizte a gépkocsikat, várták a ,,terroristákat". December 23—25. között a hadsereg a megvert kézdivásárhelyi milicistákat a berecki katonai egységhez menekítette. Győzött a román ,,forradalom"!
Szerző: Iochom István
Háromszék din data de 24 decembrie 2009.
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Per-újrafelvételi tárgyalás

Október 13-ra tűzték ki a bukaresti törvényszék kettes büntetőrészlegén a Paizs Ferenc által édesapja, néhai Paizs Ottó nevében kért perújrafelvétel első, alapfokú tárgyalását, amit a peres felek meg nem jelenése miatt elnapoltak.

A per tárgya néhai Paizs Ottó erkölcsi rehabilitálása és kárpótlása. A következő tárgyalásra november 10-én kerül sor. A bukaresti törvényszék elővezetési parancsot adott ki és közölt a helyi rendőrség által mindkét félnek. (Iochom)

Háromszék din data de 07 noiembrie 2009.

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

25 000 euró az Agache családnak
Tegnap a strasbourgi Emberjogi Nemzetközi Bíróság többek között az Agache versus román állam periratban is ítéletet hozott.
Az Agache család 2001. szeptember 13-án iktatott beadváanyára, melyben a román államot marasztalták el az élethez való jog, valamint a román igazságszolgáltatás által alkalmazott időhúzás miatt, nyolc év után született meg az ítélet. Az emberjogi bíróság megállapítása szerint visszaélés történt, ezért a nemzetközi bíróság döntése értelmében a román államnak 25 000 eurós erkölcsi kártérítést kell kifizetne az Agache család hat tagjának, ezenkívül az ezereurós perköltség szintén a román államot terheli. (Iochom)

Háromszék din data de 21 octombrie 2009.

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Kitűzték a perújrafelvétel első tárgyalását (Agache-ügy) - Iochom István
Október 13-án kerül sor a bukaresti törvényszék kettes büntetőrészlegén a Paizs Ottó által kért perújrafelvétel első, alapfokú tárgyalására. A per tárgya Paizs Ottó erkölcsi rehabilitálása és kárpótlása.

Frunda György ügyvéd-szenátor 2007. november 20-án iktatta a bukaresti Legfelsőbb Bíróságon az Agache-ügy két elítéltjének — Héjja Dezső és Paizs Ottó — a per-újrafelvételi kérését. Orbán Filip Daniella Kamilla és ifj. Kon-rád János, a másik két elítélt nem kérvényezte a per újratárgyalását, Reiner Antal pedig két évvel ezelőtt elhunyt. Paizs Ottó nevében fia, Ferenc kérvényezett sikeresen.
2009. január 26-án került sor a negyedik és egyben utolsó per-újrafelvételi tárgyalásra a bukaresti Legfelsőbb Bírósá­gon. A taláros testület csak Paizs Ottó esetében hagyta jóvá a perújrafelvételt. Közel nyolc hónap kellett a bíróknak ahhoz, hogy összeállítsák a Romániában megszületett ítéletekből, illetve a strasbourgi Emberjogi Bíróság döntéséből álló kollázsszerű iratcsomót, mely szerint újratárgyalják Paizs Ottó kérését.
Habár ez év szeptember 28-án Magyarországon, Tótkomlóson 76 éves korában Paizs Ottó elhunyt, a per folytatódik, az első tárgyalást október 13-án megtartják, de ha az elhunyt fia kéri, akkor a bukaresti törvényszék véglegesen leveheti napirendről a per-újrafelvételi iratcsomót.

Háromszék din data de 08 octombrie 2009.

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Ifj. Agache pert veszített — Iochom István

Mint már hírül adtuk, a múlt év április 21-én Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia beperelte a Kovászna megyei rendőrséget a brassói közigazgatási bíróságon. Ifj. Agache azzal magyarázta az eljárást, hogy a Kovászna megyei rendőr-főkapitányság személyzeti osztálya múlt év januárjában nem engedélyezte apja személyi dossziéjának áttanulmányozását.

A rendőrség azzal indokolta az iratcsomó zárolását, hogy az bizalmasnak minősített dokumentumokat és információkat is tartalmaz. A brassói közigazgatási bíróságon több tárgyalás után idén február 2-án a taláros testület jogerős ítéletében arra kötelezte a Kovászna megyei rendőrséget, hogy oldja fel a titkosítás alól a néhai őrnagy 1968—1989 közötti személyi iratcsomóját, és bocsássa azt tanulmányozás céljából ifj. Agache rendelkezésére. Aurel Dionisie Agache május 18-án jelentkezett a megyei rendőrségen, ahol hozzájutott ugyan egy másolathoz, de az iratok fénymásolását már nem engedélyezték neki. Július 2-án a brassói törvényszéken újabb pert kezdeményezett a Kovászna megyei rendőrség ellen, melyben a dosszié fénymásolata mellett ezer eurónak megfelelő erkölcsi kártérítés megítélését is kérte. A megyei rendőrség szintén beadvánnyal fordult a brassói törvényszékhez, azt kérve, hogy tisztázzák, a felperes megnézheti vagy le is másolhatja a titkosí­tás alól kivont iratokat. A törvényszék ifj. Agachénak adott igazat, és a 2001/544-es törvény alapján arra kötelezte a rendőrséget, hogy adjon át egy fénymásolt példányt a néhai őrnagy iratcsomójából. Július 17-én Aurel Dionisie Agache ezt megkapta, de nagy meglepetésére az iratcsomóban szereplő neveket egytől egyig kitörölték. Errefel folytatta a pereskedést, és alapfokon veszített, a bírói testület a nevek titkosítása mellett foglalt állást. Ifj. Agache fellebbez, és amikor végleges marad a döntés, ezzel az üggyel is a strasbourgi nemzetközi emberjogi bírósághoz fordul.
Háromszék din data de 08 septembrie 2009.

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Átadták az iratcsomó fénymásolatát (Agache-ügy) — Iochom István

A múlt év április 21-én Aurel Dionisie Agache, a néhai milicista őrnagy legidősebb fia beperelte a Kovászna megyei rendőrséget a brassói közigazgatási bíróságon. Ifj. Agache múlt év januárjában kérte a megyei rendőrségtől, hogy áttanulmányozhassa édesapja személyi dossziéját, de elutasító választ kapott, s javasolták, forduljon a közigazgatási bírósághoz.

A rendőrség azzal indokolta az iratcsomó zárolását, hogy a néhai őrnagy dossziéja bizalmasnak minősített dokumentumokat és információkat is tartalmaz. Fia azért tartja fontosnak áttanulmányozni apja személyi iratait, mert meggyőződése, ott olyan adatokra bukkan, amelyek alapján be tudná bizonyítani, hogy az egykori milicista őrnagy nem vétett az emberi jogok ellen, ahogyan állítják, no meg azt is meg akarja tudni, hogyan értékelték tevékenységét akkori felettesei.

A brassói közigazgatási bíróságon több tárgyalás után idén február 2-án hoztak érdemi döntést. A megyei rendőrség több beadványában ifj. Agache kérésének elutasítását kérte azzal az indokkal, hogy a néhai őrnagy személyi iratcsomója a belső rendszabály szerint a hozzátartozók számára sem nyilvános. A taláros testület jogerős ítéletében arra kötelezte a Kovászna megyei rendőrséget, oldja fel a titkosítás alól a néhai őrnagy 1968―1989 közötti adatokat, feljegyzéseket, jellemzéseket stb. tartalmazó személyi iratcsomóját, és tanulmányozás céljából bocsássa ifj. Agache rendelkezésére.

Aurel Dionisie Agache május 18-án délelőtt jelentkezett a megyei rendőrségen, ahol egy irodahelyiségben rendelkezésére bocsátottak ugyan egy másolatot édesapja iratcsomójából, de a fénymásolást nem engedélyezték. Ifj. Agache július 2-án a brassói törvényszéken újabb pert indított a Kovászna megyei rendőrség ellen, melyben a dosszié fénymásolata mellett ezer eurónak megfelelő erkölcsi kártérítést is kért. A megyei rendőrség a maga során szintén beadvánnyal fordult a brassói törvényszékhez kérve, hogy tisztázzák: a felperes készíthet-e másolatot a titkosítás alól feloldott iratokról. A törvényszék ifj. Agachénak adott igazat, és a 2001/544-es törvény alapján arra kötelezte a rendőrséget, adjon át egy fénymásolt példányt a néhai őrnagy iratcsomójából.

Aurel Dionisie Agache a megyei rendőrségen július 17-én megkapta a dosszié fénymásolt példányát, de mivel abból minden nevet töröltek, folytatja a pert.

Háromszék din data de 22 iulie 2009.

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Kényszervégrehajtás Budapesten (Agache-ügy)

A Budai Központi Kerületi Bíróság végleges és jogerős döntést hozott a Budapesten élő Filip Orbán Daniella Kamilla ellen Aurel Dionisie Agache által benyújtott kényszer-végrehajtási kérésről. A végzés február 23-án emelkedett jogerőre. A bíróság a kényszervégrehajtással Sóvári Ferenc önálló bírósági végrehajtót bízta meg.

A bukaresti 1. számú büntetőügyi törvényszék 1999. február 15-én meghozott ítéletében arra kötelezte az Agache-per elítéltjeit, Filip Orbán Daniella Kamillát, Paizs Ottót, Héjja Dezsőt, Reiner Antalt és ifj. Konrád Jánost, hogy fizessenek ki egyenként 1000 lej temetkezési költséget, valamint 5000 lejt a néhai őrnagy özvegyének és négy gyermekének. A fejenként követelt összeg 2003-ban az akkori árfolyamon 2098 euró volt.

2001. augusztus 3-án a kézdivásárhelyi bíróság a kényszervégrehajtásról döntött. Az Agache család a pénz behajtására Marius Bălaş kézdivásárhelyi bírósági végrehajtót kérte fel. A végrehajtó felkereste az időközben Magyarországra menekült és ott állampolgárságot nyert Filip Orbán, Paizs és ifj. Konrád utolsó ismert romániai lakhelyét, majd a polgármesteri hivatal mezőgazdasági nyilvántartója alapján elkészítette a három végleges ténymegállapító jegyzéket, mely szerint egyikük nevén sincs semmiféle ingatlan vagyon, ezért a kényszervégrehajtás nem kivitelezhető.


2003 novemberében a bukaresti törvényszék arra kérte a magyar államot, hogy ismerje el az általuk hozott ítéletet, és hajtsa végre saját területén. Az ügy a bonyolult jogi eljárások miatt 2008-ig elhúzódott. Október 6-án a Budai Központi Kerületi Bíróság helyt adott az Agache család kérésének, és megállapította, hogy a kényszer-végrehajtási kérés jogos, ezért végrehajtási tanúsítványt bocsátott ki. Október 22-én Filip Orbán fellebbezett, és arra hivatkozott, hogy öt év volt az elévülési idő, és kilenc év után kérték a kényszervégrehajtást. November 10-én Agache is benyújtotta észrevételeit, és dokumentumokkal igazolta, hogy az ügy nem évült el. A bíróság elutasította Filip Orbán Daniella Kamilla fellebbezését, és február 9-én kiadta jogerős és végleges végzését az Agache család által követelt összeg behajtásáról.
Szerző: Iochom István
Háromszék din data de 26 februarie 2009.
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

2009 február 5., csütörtök: Közélet
A felperes javára döntöttek (Agache-ügy) 

2008. április 21-én Aurel Dionisie Agache, a néhai kézdivásárhelyi milicista őrnagy legidősebb fia beperelte a Kovászna megyei rendőrséget a brassói közigazgatási bíróságon. Azzal magyarázta az eljárást, hogy a Kovászna megyei rendőr-főkapitányság személyzeti osztálya nem engedélyezte apja személyi dossziéjának áttanulmányozását.

Ifj. Agache a múlt év januárjában kérte a dossziét, amire elutasító választ kapott. Április 14-i átiratában a megyei rendőrség azt javasolta, forduljon a közigazgatási bírósághoz. A rendőrség azzal indokolta az iratcsomó zárolását, hogy bizalmasnak minősített dokumentumokat és információkat is tartalmaz. Ifjú Agache meggyőződése, hogy apja személyi dossziéjában olyan adatokra bukkan, amelyek alapján be tudná bizonyítani, tevékenysége során nem vétett az emberi jogok ellen, ahogyan azt állítják, és amiért Kézdivásárhely központjában 1989. december 22-én a népharag áldozata lett.

A brassói közigazgatási bíróságon több tárgyalásra került sor, döntést február 2-án hoztak. A Kovászna megyei rendőrség több beadványában ifj. Agache kérésének elutasítását kérte azzal az indokkal, hogy a néhai őrnagy személyi iratcsomójába a belső rendszabály szerint a hozzátartozók sem nézhetnek bele, és a titkosítás feloldását csak a közigazgatási és belügyminisztérium illetékesei vagy magas rangú tisztségviselők rendelhetik el, a titkosítás feloldása pedig precedenst teremtene. A taláros testület helyt adott a felperes kérésének, és arra kötelezi a Kovászna megyei rendőrséget, hogy oldja fel a titkosítás alól a néhai őrnagy 1968—1989 közötti adatokat, feljegyzéseket, jellemezéseket stb. tartalmazó személyi iratcsomóját, és bocsássa azt tanulmányozás céljából ifj. Agache rendelkezésére. Az alapfokú ítélet közlésétől a megyei rendőrségnek tizenöt nap áll rendelkezésére, hogy fellebbezzen.

Szerző: Iochom István
Háromszék din data de 05 februarie 2009
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Paizs Ottó tette elévült (Agache-per) — Iochom István

Január 26-án került sor a negyedik és egyben utolsó perújrafelvételi tárgyalásra a bukaresti legfelsőbb bíróságon. Héjja Dezsőt Constantin Nicolae fővárosi ügyvéd hivatalból, a Magyarországon tartózkodó Paizs Ottót a fia által fogadott csíkszeredai ügyvéd, Szász Ferenc képviselte a 2007/10664-es számot viselő iratcsomó tárgyalásakor. A tárgyalóteremben a jogorvoslattal élő peres fél ellenfeleként Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia is jelen volt.

A per tárgya Paizs Ottó és Héjja Dezső erkölcsi rehabilitálása és kárpótlása volt. Agache a tárgyalás elnapolását kérte, azzal érvelve, hogy Filip Orbán Daniella Kamillá­nak 1992, míg Konrád Jánosnak 1991 óta nincs kézdivásárhelyi lakhelye, amit a tárgyaláson jelen levő ügyész elvetett, mondván, kettejüknek nincs semmiféle aktív szerepük a mostani perben, csupán Paizs és Héjja kérte a perújrafelvételt. Ezzel az állásponttal a kilenctagú bírói testület is egyetértett, és a perirat érdembeni letárgyalásáról döntött. Szász Ferenc és Constantin Nicolae védőügyvéd ügyfeleik számára perújrafelvételi beadványuk elfogadását kérték. Aurel Dionisie Agache a család álláspontját képviselve azt kérte, hogy csak Paizs Ottó esetében hagyják jóvá a perújrafelvételt, a másik elítéltét pedig utasítsák el. Az ügyész Paizs Ottó kérésének elfogadását, míg Héjja Dezsőé elutasítását javasolta. Ez azt jelenti, hogy csak Paizs Ottó iratcsomóját küldik vissza alapfokú újratárgyalásra, ami gyakorlatilag a bűnügyi per beszüntetését is jelent(he)ti, mivel Paizs Ottó tette mára már elévült. Ugyanakkor a bírói testület Héjja Dezsőt 300 lejes perköltség kifizetésére kötelezi, amiből 200 lej az ügyvédi tiszteletdíj.
Háromszék din data de 28 ianuarie 2009

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Perelik a rendőrséget (Agache-ügy)

Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia április 17-én beperelte a Kovászna megyei rendőrséget a brassói közigazgatási bíróságon, mert a Kovászna megyei rendőr-főkapitányság nem engedélyezte apja személyi dossziéjának áttanulmányozását.

A rendőrség azzal indokolta az iratcsomó zárolását, hogy a néhai őrnagy dossziéja bizalmasnak minősített dokumentumokat és információkat is tartalmaz. Ifjú Agache meggyőződése, a dossziéban olyan adatokra bukkan, amelyek alapján be tudná bizonyítani, hogy az egykori milicista őrnagy tevékenysége során nem vétett az emberi jogok ellen, ahogyan azt állítják, és amiért Kézdivásárhely központjában a népharag áldozata lett. A második tárgyaláson, kedden nem született döntés. A Kovászna megyei rendőrség ifj. Agache kérésének elutasítását kérte azzal az indokkal, hogy a néhai őrnagy személyi iratcsomójába a belső rendszabály szerint a hozzátartozók sem nézhetnek bele. A következő tárgyalásra június 24-én kerül sor.
Szerző: Iochom István
Háromszék din data de 05 iunie 2008

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Másodszor is halasztottak (Agache-per)
A tegnapi második per-újrafelvételi tárgyalás a bukaresti legfelsőbb bíróságon, akárcsak az első, alig pár percig tartott. A tárgyalóteremben jelen volt Paizs Ferenc, aki ügyvédje nevében halasztást kért.
A jelen nem levő Héjja Dezsőt Constantin Nicolae fővárosi ügyvéd hivatalból képviselte. A taláros testület megállapította, hogy az Agache-dosszié még mindig nem került hozzájuk, ugyanis a három iratcsomó jelenleg a külügyminisztériumnál található, mivel az ő feladatuk válaszolni az Agache család által a strasbourgi nemzetközi emberjogi bírósághoz előterjesztett két vádpontra. Az egyik az élethez való jog, a másik pedig a méltányos bírósági eljáráshoz való jog. A fellebbviteli bíróság a harmadik tárgyalás időpontját szeptember 29-re tűzte ki.

Szerző: Iochom István
Háromszék din data de 20 mai 2008  
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Halasztás az Agache-perben
A tegnapi per-újrafelvételi tárgyalás a bukaresti legfelsőbb bíróságon alig pár percig tartott. A tárgyalóteremben jelen volt Paizs Ferenc és édesapja védőügyvédje, a csíkszeredai Szász Ferenc, aki átadta a tárgyalást vezető elnöknek a strasbourgi emberi jogi bíróság végzésének román nyelvű fordítását.

Héjja Dezsőt Constantin Nicolae fővárosi ügyvéd képviselte. Agache Dionisie Aurel, a néhai őrnagy legidősebb fia csupán megfigyelőként volt jelen a teremben, az Agache család várja a per fejleményeit. Az ügyészség képviselője az Agache-iratcsomó áthozatalát kérte a bukaresti törvényszékről. Szász Ferenc ügyvéd a tárgyalás elnapolását kérte, mondván, hogy őt alig pár napja fogadták meg, s nem volt még ideje áttanulmányozni védence követeléseit. A legfelsőbb bíróság május 19-re tűzte ki a következő tárgyalás időpontját.

Szerző: Iochom István
Háromszék din data de 26 februarie 2008

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Tegnap Tamás Sándor parlamenti képviselő sajtótájékoztatón ún. Agache-ügy újabb fejleményeiről számolt be. Elmondta: a per újrafelvételi tárgyalásokra az érintettek Szász Ferenc fiatal csíkszeredai ügyvédet fogadták meg. A strasbourgi döntés 2007. december 27-én vált hatályossá, mivel a döntés megszületésétől számítva három hónapnak kell eltelnie. A külügyminisztérium késése miatt Frunda György ügyvéd-szenátor megkésve, csak február közepén kapta meg a hivatalos értesítést. Frunda azonnal értesített az érintetteket, hiszen ez a hivatalos okirat ad lehetőséget arra, hogy az elítéltek megkaphassák a nemzetközi bíróság által számukra megítélt összegeket. Gond merült fel azzal, hogy Reiner Antal elhunytával ki fogja megkapni a kártérítést, vagy a Magyarországon élő ifj. Konrád János milyen formában kaphatja meg a számára megítélt pénzt. A strasbourgi döntés értelmében 4050 eurót kap Paizs Ottó, 3000 eurót Reiner Antal örököse, 1050 eurót Héjja Dezső és 2000 eurót ifj. Konrád János, az 1500 eurót pedig négyen együtt kapják. A perújrafelvétel első tárgyalására Bukarestben a legfelsőbb bíróságon február 25-én, hétfőn kerül sor. A tárgyaláson az Agache családot Mariana Ştefan bukaresti sztárügyvéd fogja képviselni. A tárgyaláson Paizs Ferenc, Ottó fia is részt vesz.
Szerző: Iochom István
Háromszék din data de 23 februarie 2008

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet
Megtagadták a letartóztatást (Agache-per)
2007. március 5-én Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia a bukaresti törvényszéken Filip Orbán Daniella Kamilla és Konrád János nevére szóló európai letartóztatási parancs kibocsátását kérte, melyre április 18-án sor is került.

A román Interpol-iroda április 26-án továbbította valamennyi európai uniós államnak a két letartóztatási parancsot. November 5-én a Budapesti Bíróság ügyviteli okokra hivatkozva megtagadta az elfogatóparancsok végrehajtását. Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy a jelenleg Budapesten lakó Orbán Filip Daniella Kamillát 2001. március 26-án a bukaresti legfelsőbb bíróság döntésével hét, a Dombóváron lakó ifj. Konrád Jánost pedig három év szabadságvesztésre ítélte.

Szerző: Iochom István
Háromszék din data de 21 ianuarie 2008
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet
Sztárügyvédet fogadtak (Agache-per)

A strasbourgi Emberjogi Bíróság december végén elküldte a román kormánynak az Agache család által benyújtott panaszt, felszólítván, hogy ez év április 4-ig fejtse ki álláspontját a beadvánnyal kapcsolatosan.

Azt is kérik, küldjenek másolatot a bűnvádi eljárás dossziéjáról, az ítéletekről, Ioan Aurel Agache 1989. december 28-án készült boncolási jegyzőkönyvéről, valamint adatokat arról, hogy az elítéltek letöltötték-e a kiszabott börtönéveket. A családot arra szólították fel, hogy január 25-ig fogadjon védőügyvédet, aki képviselje őket a nemzetközi bíróságon. Agacheék e hét folyamán Mariana Ştefan bukaresti ügyvédet fogadták meg, akivel a szerződést is aláírták. Mariana Ştefan közismert fővárosi sztárügyvéd, aki több jelentős perben vállalt jogi szolgálatot, és politikailag nem elkötelezett. A Realitatea televízió által 2006-ban készített toplista szerint neve ott szerepelt Románia első tíz legjobb ügyvédje között.

Frunda György ügyvéd-szenátor 2007. november 20-án iktatta a bukaresti Legfelsőbb Bíróságon az Agache-ügy két elítéltjének — Héjja Dezsőnek és Paizs Ottónak — a perújrafelvételi kérését. Orbán Filip Daniella Kamilla és ifj. Konrád János, a másik két elítélt nem kérvényezte a per újratárgyalását, Reiner Antal pedig egy évvel ezelőtt elhunyt. Paizs Ottó nevében fia, Ferenc folyamodott az újrafelvételért, mert édesapja nevére letartóztatási parancs van érvényben, ezért nem lépheti át a határt. Az iratcsomó a 2007/1/10664-es számot viseli. Az első tárgyalásra február 25-én kerül sor. A két kézdivásárhelyi vádlottnak egyelőre nincs védőügyvédje.

Szerző: Iochom István
Háromszék din data de 19 ianuarie 2008
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet
Kitűzték a tárgyalást (Perújrafelvétel az Agache-ügyben)

A strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon szeptember 27-én hozott, a román államot elmarasztaló ítélet nyomán Frunda György ügyvéd november 20-án iktatta a bukaresti Legfelsőbb Bíró­ságon az Agache-ügy két elítéltjének — Héjja Dezsőnek és Paizs Ottónak — a perújrafelvételi kérését.

Orbán Filip Daniella Kamilla és ifj. Konrád János, a másik két elítélt nem kérvényezte a per újratárgyalását, Reiner Antal pedig egy évvel ezelőtt elhunyt. Paizs Ottó nevében fia, Ferenc jár el, mivel édesapja nevére érvényes letartóztatási parancs létezik, s nem lépheti át a határt. Az iratcsomó a 2007/1/10664-es számot viseli. Az első tárgyalásra 2008. február 25-én Bukarestben kerül sor.

Szerző: Iochom István

Háromszék din data de 14 decembrie 2007
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

A néhai őrnagy és besúgóhálózata (Agache-ügy)

Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia tegnap eljuttatott a sajtóhoz egy birtokában lévő iratot, melyet 1989 decemberében feldúlt lakásukban talált.
A jegyzőkönyv 1984. augusztus 28-án készült. Agache őrnagy aznap átadta Ioan Banciu akkori főhadnagynak, a milícia későbbi parancsnokának tíz, Aurel Grama hadnagynak pedig öt besúgója személyi lapját. Sajnos, a jegyzőkönyv csak álneveket tartalmaz, de így is értékes kordokumentum.
Az irat a beszervezés időpontját is tartalmazza. Megjelenik rajta Dumitru, Lipinka és Vasile a volt állami kereskedelmi vállalattól, Koday Z Cserná­tonból, Tibi a Munkás Kisipari Szö­vetkezettől, Jenő a kórháztól, Torok a közművektől, Pari Ion neve mellett nem szerepel semmi, a Cojoacă név mellett ICR, a Deak Sandor név mellett Cp. A rövidítés olvasható. A Gramának átadott öt iratcsomó iktatószáma mellett csak két álnév, az Orbán és az Andrei szerepel.
Ifj. Agache honlapján immár évek óta apja besúgói nevének a közzétételét ígérte. Most derült ki, hogy nem rendelkezik ilyen névsorral.

Iochom István
Háromszék din data de 30 noiembrie 2007
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Perújrafelvétel az Agache-ügyben
Iktatta a kézdivásárhelyi Agache-ügy elítéltjeinek per-újrafelvételi kérelmét a Legfelsőbb Bíróság.

A kérelmet Frunda György ügyvéd-szenátor nyújtotta be a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság szeptember 27-én hozott, a román államot elmarasztaló ítélete alapján.
Háromszék din data de 21 noiembrie 2007
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Egy év és nem egy hónap (Agache-ügy)
Frunda György ügyvéd-szenátor október 8-i kézdivásárhelyi sajtótájékoztatóján azt mondta, egy hónap áll az Agache-ügy elítéltjeinek rendelkezésére, hogy a Legfelsőbb Bíróságon a per újratárgyalását kérjék.
Utánanéztünk. Frunda tévedett, a módosított büntetőtörvénykönyv 408. cikkelye szerint egy év a határidő a strasbourgi ítélet véglegessé válása után, ami esetünkben szeptember 27-től számított három hónap, majd attól kezdődően egy év, azaz 2008. december 27-ig kell a négy életben lévő elítéltnek ügyvédje által az újratárgyalási kérést előterjesztenie.
Még egy fejlemény az Agache-ügyben: ifj. Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia ez év májusában elérte azt, hogy kérésére az Interpol nemzetközi letartóztatási parancsot állított ki Orbán Filip Daniella Kamilla, ifj. Konrád János és Paizs Ottó nevére. A három letartóztatási parancsot megküldték az összes európai uniós állam Interpol-irodájának. Az immár évek óta száműzetésben élő kézdivásárhelyiek, akik mellesleg magyar állampolgárok, nem hagyhatják el a Magyar Köztársaság területét, mivel fennáll az a veszély, hogy őrizetbe veszik őket.

Iochom István
Háromszék din data de 23 octombrie 2007
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet
Héjja Dezső és a strasbourgi ítélet

E sorok írója meglátogatta Héjja Dezsőt a Bem utca 40. szám alatti otthonában, ahol a hatvanegy éves férfi ágyban és tolószékben éli napjait. 1997. november 13-án Oroszfaluban súlyos balesetet szenvedett.

Dezső Miklós oroszfalvi gazda kétlovas szekerével Bereck felől Kézdivásárhely felé haladt, amikor valamitől a lovak megijedtek, és villanyoszlopnak rohantak. Az eltört szekérrúd súlyosan megsebesítette a szekér utasának, Héjja Dezsőnek a jobb lábát. Sajnos, több sebészeti beavatkozás sem segített, nemrég a csontban lévő vasrúd tört három darabba. Héjja Dezső 253 napos börtönbüntetés letöltése után 2002. március 18-án elnöki kegyelemmel szabadult. 2002-től 352 lejes nyugdíjából 112 lejt utalnak át havonta az Agache család számlájára. Eddig közel 3500 lejt vontak le tőle.

A strasbourgi ítéletet vegyes érzelmekkel fogadta. A román külügyminisztériumtól a strasbourgi ítéletről csupán egy másfél oldalas román nyelvű átiratot kapott. Héjja Dezső véleménye szerint néhai Reiner Antalnak nagy szerepe volt abban, hogy ügyük a nemzetközi fórumok elé került. Frunda György ügyvéd-szenátornak szintén hálával tartozik. Várja, hogy írásban is megkapja a strasbourgi döntést. Azt szeretné elérni, hogy kis nyugdíjából tovább ne vonják le a 112 lejt, ebben kéri Frunda szenátor és Tamás Sándor képviselő segítségét. Azt sem érti, ha jogtalanul ítélték el, akkor miért nem kaphatja vissza azt a pénzt is, amit évek óta levontak a nyugdíjából. Akkor fog végleg megnyugodni, amikor a román igazságszolgáltatás is kimondja ártatlanságát. A pereskedés idegileg, a börtön pedig egészségileg készítette ki — hangsúlyozta —, epeműtét után emelték ki az ágyból, és vitték a fogdába, melynek nyomán a friss műtét megbomlott, és egy nagy gyomorsérve is keletkezett, lába pedig immár soha nem fog teljesen meggyógyulni. Örömére nemrég a hollandoktól egy tolószéket kapott, ami megkönnyíti számára a közlekedést, hiszen tíz éve csak mankókkal jár.

Szerző: Iochom István
Háromszék din data de 13 octombrie 2007
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet
Frunda György az Agache-ügyről

Tegnap Kézdivásárhelyre látogatott Frunda György szenátor, aki az Agache-perben ellenszolgáltatás nélkül vállalta a négy ártatlanul elítélt kézdivásárhelyi jogi képviseletét. Frunda szenátor a városháza dísztermében sajtótájékoztatót tartott a per előzményeiről és részleteiről.

Jelen volt Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia is, aki a sajtóértekezlet után nyilatkozott a román nyelvű sajtónak. A teremben volt Paizs Ferenc, Paizs Ottó fia is. Délután Frunda György Tamás Sándor képviselő kíséretében meglátogatta a nagybeteg Héjja Dezsőt.

Tamás Sándor a sajtótájékoztató elején elmondta: azért hívták meg Frunda szenátort Kézdivásárhelyre, hogy ismertesse a Strasbourgban született ítéletet és annak következményeit. Az Agache-ügy tizenhét év után is kísért a Székelyföldön. Héjja Dezső kis nyugdíjából még mindig levonnak havonta 112 lejt. Eddig közel 3500 új lejt fizetett az Agache családnak — hangsúlyozta.

Frunda György először az Agache-pert ismertette magyar és román nyelven. Megmagyarázta: azért szerepel csak négy elítélt a strasbourgi döntésben, mert Filip Orbán Daniella Kamilla nem kért jogi képviseletet. Azt is elmondta, hogy negyvenezer euró kártérítést kértek, de a nemzetközi bíróság csak az igényelt összeg tíz százalékát hagyta jóvá. Ezt az összeget a román államnak három hónap alatt kell kifizetnie a három elítéltnek, illetve Reiner Antal utódainak. A következő lépés a per újrafelvétele lesz a legfelsőbb bíróságon, ahová október 27-ig be kell nyújtani a kérést. Az alkotmány módosítása nyomán a parlament megváltoztatta a román büntetőeljárási törvénykönyvet, és megtiltotta az ügyvéd képviselőknek és szenátoroknak, hogy bűnügyekben vagy a román állam ellen pert vállaljanak, tehát valaki más fogja képviselni a kézdivásárhelyi elítélteket, de a peranyag megszerkesztéséhez hozzá fognak járulni. A pert újra kell tárgyalni — hangsúlyozta Frunda —, és figyelembe kell venni a bizonyítékokat, a vádlottak által állított tanúk vallomásait. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a Magyarországon élő három elítélt esetében még mindig érvényes a letartóztatási parancs, amíg egy romániai bíróság nem módosítja a jogerős ítéletet, addig nem jöhetnek haza. Frunda bízik a román igazságszolgáltatásban, szerinte az utóbbi években sokat javult, s komoly esély mutatkozik arra, hogy megnyerjék a pert. Ha az iratcsomót átadná egy EU-s országban élő bírónak, szent meggyőződése, hogy felmentő ítéletet hoznának.

Szerző: Iochom István
Háromszék din data de 09 octombrie 2007
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Anyagi kártérítés is jár (Agache-ügy)

A Rompres hírügynökség értesítőjére és a külügyminisztérium tájékoztatójára alapozva közöltük, hogy a négy kézdivásárhelyi csupán erkölcsi kártérítésben részesült. Tegnap Tamás Sándor képviselő Frunda György védőügyvédtől megkapta a húszoldalas strasbourgi döntést, melyben 10 500 euró kártérítés is szerepel. Igaz, nem ennyit, hanem sokkal többet kértek.
A Frunda György által 2001. szeptember 10-én benyújtott kérésben Héjja Dezső 45 000 és 15 000, Reiner és Paizs 40 000 és 10 000, Konrád pedig 30 000 és 10 000 eurós anyagi, illetve erkölcsi kártérítést követelt a román államtól. A nemzetközi bíróság, felülbírálva a bukaresti legfelsőbb bíróság döntését, Paizs Ottónak 4050, Reiner Antalnak 3000, Héjja Dezsőnek 1050, ifj. Konrád Jánosnak pedig 2000 eurónak megfelelő anyagi kártérítést ítélt meg. Ugyanakkor a román államnak perköltségként 1500 eurót kell kifizetnie.

Iochom István
Háromszék din data de 04 octombrie 2007
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Az Agache-ügyről kereken
Mint tegnapi lapszámunkban hírül adtuk, a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon erkölcsi elégtételt szolgáltattak az Agache-perben meghurcolt kézdivásárhelyieknek. Az Agache család szintén beperelte a román államot. Ileana Agache és Aurel Dionisie Agache első beadványát 2001. szeptember 10-én juttatták el Strasbourgba, és 14-én iktatták. Pár nap múlva a család többi tagja — Ioan, Andrei Ovidiu, Liviu és Ileana Depner — is elküldte panaszlevelét. A második beadványt 2002. március 6-án iktatták. Utolsó beadványukat 2003. október 29-én vették nyilvántartásba, de azóta nem tűzték napirendre.
Azoknak, akik nem ismerik vagy már nem emlékeznek pontosan az ügyre, dióhéjban felsoroljuk az eseményeket. 1989. december 22-én 15 és 16 óra között Kézdivásárhely főterén a 43 éves Aurel Agache a számtalan ütésbe és rúgásba belehalt. 1993-ban Ion Iliescu akkori államfő elnöki rendelettel országos szinten ötödikként forradalmi mártírhőssé nyilvánította néhai Aurel Agachét, és post mortem az ezredesi rangot is megkapta. Az ún. Agache-ügyben bűnvádi eljárás indult, az iratcsomó a 129/P/1990-es iktatószámot viselte. Az anyaggyűjtéssel, a kivizsgálással és a tanúk kihallgatásával a megyei rendőrség bűnügyi osztálya és Fábián Károly ügyész foglalkozott. Az ügyész a vádiratot nem véglegesítette, ugyanis 1997-ben — valószínű, politikai nyomásra — a kirakatper vádiratának a véglegesítésével a Brassóból Sepsiszentgyörgyre került Kiss Sándor ügyészt bízták meg. 1991 novemberében bukaresti rendőrtisztek érkeztek a megyébe. Emberölés alapos gyanújával november 26-án őrizetbe vették Héjja Dezsőt, a Comalimetex Rt. cukrászlaboratóriumának volt főnökét, 29-én Filip Orbán Daniella Kamilla francia—angol szakos tanárnőt, majd december 4-én Paizs Ottó fodrászt. Mindhármukat ügyészségi parancsra egy hónapig a megyei rendőrségen vizsgálati fogságban tartották. Héjja Dezső és Filip Orbán Daniella Kamilla 1991. december 27-én, Paizs Ottó pedig 1992. január 4-én szabadult ki a megyei rendőrség fogdájából. Filip Orbán Daniella Kamilla szabadulása után, december 30-án vonatra ült, és Budapesten kötött ki, mivel itthon már nem érezte magát biztonságban. A fiatal tanárnő a magyar államtól politikai menedékjogot kapott. Később a magyar állampolgárságot is megszerezte. A másik két gyanúsított útlevelét a rendőrség visszavonta. December 4-e után nem folytatódott a letartóztatási hullám, de az emberek kihallgatása ,,erőltetett menetben" tovább zajlott. Öt év telt el. Agache nyujtódi születésű, Feketehalomra költözött magyar nemzetiségű özvegye Brassóban élő sógorával együtt több ízben és több helyen is próbálkozott, hogy előmozdítsa a kivizsgálást, a vádirat véglegesítését. 1997 őszén az Agache-iratcsomó átkerült a brassói táblabíróság melletti ügyészségre, ahol október 14-én ismét kihallgatták Paizs Ottót és Héjja Dezsőt. A harmadik beidézett, Filip Orbán Daniella Kamilla nem jelent meg a kihallgatáson. A két gyanúsítottat dr. Laczkó Dávid Géza védőügyvéd jelenlétében hallgatták ki. Ezután az iratcsomó újból visszakerült a Kovászna megyei ügyészségre, de nem az üggyel eddig foglalkozó Fábián Károlyhoz, most már Kiss Sándor ügyészt bízták meg a vádirat véglegesítésével. 1997. december 15-én a 129/P/1990-es iktatószámot viselő, hat és fél oldalas bűnvádi iratcsomóban Héjja Dezső, Paizs Ottó és Filip Orbán Daniella Kamilla vádlottként, Reiner Antal és ifj. Konrád János pedig gyanúsítottként szerepelt. Ifj. Konrád János ellen a Kovászna megyei rendőrség már 1992-ben országos körözési parancsot adott ki. Nem tudták kihallgatni, mivel már 1990-ben Magyarországra menekült, s időközben megkapta a magyar állampolgárságot. A kirakatper a Kovászna megyei törvényszéken kezdődött el 1998. február 9-én, de az Agache család kérésére az iratcsomót Bukarestbe helyezték át, ahol első fővárosi tárgyalására 1998. szeptember 10-én került sor. A vádlottak védelmét Frunda György jogász-szenátor vállalta el. Az Agache-kirakatper érdembeni letárgyalása után háromszori — január 25-i, február 1-jei, 8-i — halasztás után 1999. február 15-én ítéletet hirdettek. Az alapfokon meghozott, 40-es iktatószámot viselő ítéletben az áll, hogy Filip Orbán Daniella Kamillát hét év börtönbüntetésre, öt évig politikai jogainak felfüggesztésére, Héjja Dezsőt és Paizs Ottót négy-négy év börtönbüntetésre és két évig politikai jogaik felfüggesztésére és súlyos anyagi kártérítésre ítélték. Reiner Antalt és ifj. Konrád Jánost három év börtönbüntetésre ítélték. A bukaresti törvényszék 1. számú börtönrészlegének elnöke Paizs Ottó, Reiner Antal és Héjja Dezső letartóztatását is elrendelte.
A fellebbezések nem hozták meg a várt eredményt, az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság is megerősítette. 2001. május 19-én szigorú biztonsági intézkedések mellett a Bákó megyei Podul Turcului-ból, a néhai őrnagy szülővárosából Kézdivásárhelyre érkezett az Agache koporsóját szállító jármű. Aznap az új ortodox templomban gyászszertartásra került sor, majd a tölgyfa koporsót Feketehalomra vitték, ahol katonai tiszteletadás mellett helyezték örök nyugalomra. 2001. július 9-én letartóztatták Héjja Dezsőt. Augusztus 4-én az időközben Magyarországra menekült Reiner Antal váratlanul hazatért Esztelnekre. Őt másnap tartóztatták le és vitték a csíkszeredai börtönbe. Szeptember 10-én a Békéscsabára menekült Paizs Ottót a román Interpol kérésére a magyar rendőrség őrizetbe vette. Szeptember 13-án a budapesti V. kerületi bíróság meghozza döntését: Héjját nem adják ki a román hatóságoknak. Így tehát az öt elítélt közül csak ketten kerültek rács mögé. Héjja Dezső 253 napos börtönbüntetés letöltése után, 2002. március 18-án elnöki kegyelemmel szabadult. Reiner Antal összesen 557 napig raboskodott a csíkszeredai és feketehalmi börtönben. Elnöki kegyelemmel szabadult 2003. február 12-én. Elhunyt esztelneki otthonában 2006. november 25-én.
Ezzel az ítélettel az Agache-ügy még mindig nem zárult le, hiszen a néhai őrnagy családjának beadványa még nem került napirendre, de értesüléseink szerint idén, legkésőbb jövő esztendőben azt is letárgyalják. Addig is a Magyarországra menekültek nem léphetik át a határt, mert még mindig érvényes a letartóztatási parancs. Paizs Margit, Paizs Ottó felesége a július 6-án Kézdivásárhelyen vendégeskedő Băsescu elnöktől kegyelmet kért Békéscsabán száműzetésben élő férje számára. Az elnök megígérte, hogy utánanéz.

Iochom István
Háromszék din data de 03 octombrie 2007
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Erkölcsi elégtételt szolgáltattak (Agache-ügy)
Ítéletet hirdetett az Európai Emberjogi Bíróság a hírhedt Agache-ügyben. Frunda György ügyvéd-szenátor Reiner Antal, Paizs Ottó, ifj. Konrád János és Héjja Dezső nevében fordult a strasbourgi székhelyű bírósághoz a román igazságszolgáltatás elmarasztalását kérve, amiért részrehajló volt, nem hallgatta ki a védelem tanúit, és tíz évig húzta az ügyet Romániában.
Több mint öt év telt el azóta. Reiner nem érte meg a napot, amikor a nemzetközi bíróság a négy elítéltnek adott igazat. Az ötödik elítélt, Orbán Filip Daniella Kamilla nem fellebbezett Strasbourgban. A nemzetközi bíróság meglátása szerint a kivizsgálás, mely Reiner esetében három évig és négy hónapig, a másik három elítélt esetében hat évig és kilenc hónapig tartott, túl hosszú folyamatnak minősíthető, és az sem fogadható el, hogy a vádlottakat nem szembesítették az Agache család által megjelölt ,,koronatanúkkal". A strasbourgi döntés csupán erkölcsi elégtételt jelent(het) az igazságtalanul megvádolt és bebörtönzött kézdivásárhelyieknek, hiszen semmiféle anyagi kártérítésre nem ítélte a román államot, csupán megállapította, hogy az igazságszolgáltatás tévedett.

Iochom István
Háromszék din data de 02 octombrie 2007
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet
Ami a nagyarányú támogatásokból kimaradt (Visszajelzés)
A szeptember 19-i Háromszékben Nagyarányú támogatások a Székelyföldnek címmel megjelent, az RMDSZ által összehívott csernátoni ,,titkos" tanácskozásról szóló cikkhez szeretnék hozzászólni. Markó elnök úrtól azt is megkérdeztem, hogy Frunda György ügyvéd-szenátor mit tett az Agache-ügyben elítélt kézdivásárhelyiek érdekében Strasbourgban, ahová EP-képviselőnek készül.

A mai napig sem rehabilitálták őket, száműzetésben kénytelenek élni. Az is elhangzott már rögtön a legelején, hogy ha Kézdivásárhely megyei jogú város, akkor miért nincs a mai napig megoldva a sofőrvizsga helyben, amire a prefektus úr is határozott ígéretet tett. Azt is felvetettem, hogy Bélafalván az emberek nagy részének még mindig nincs birtoklevele, hiába bélafalvi a község polgármestere. Ezekre a kérdésekre szerettem volna választ kapni.

Az is furcsa számomra, hogy Marosvásárhelyre csak egyesek utazhatnak, és a kettősök nem, habár Markó Béla hangsúlyozta, hogy minden megyénkbeli RMDSZ-es polgármestert és megyei tanácstagot vár. Úgy látszik, Baka Má­tyásnak, az RMDSZ kézdiszéki elnökének a kampányban nincs mindenkire szüksége. Csak egyesekre, pedig most minden szavazatra szükségük lenne.

Tisztelettel, Boldizsár Béla megyei tanácstag, Bélafalva
Háromszék din data de 22 septembrie 2007

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Közélet: Nem mind forradalmár, akinek igazolványa van

Tizenhét év után kiderül, a forradalmárigazolvánnyal rendelkezok közül igen soknak semmi köze az 1989. decemberi romániai eseményekhez, hosi halottként számon tartottak tucatjai más körülmények között hunytak el, sebesültek százai másutt szerzett sérüléseiket ,,adták el” a véres látszatforradalomban szerzett sebekként, az érdemes harcosok ezrei még közelében sem jártak semmiféle kapcsolódó eseménynek. És ami a legdöbbenetesebb: számosan azok közül, kik mostanáig forradalmárigazolvánnyal zsebükben áldozatnak tüntették fel magukat, élvezték a forradalmártörvények nyújtotta kedvezményeket - szekus múlttal rendelkeznek.
A tavaly elfogadott új jogszabály értelmében újra átvizsgálják az összes forradalmár iratait, ezúttal nem csak némi orvosi látleletek és tanúvallomások alapján ismerik el érdemeiket, s adják meg az új igazolványokat, de rendkívül alapos vizsgálatot végeznek, többek közt a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsnak is igazolványt kell kiállítania múltjukról, mert a törvény szerint nem lehet forradalmár az, aki bármilyen minoségben a volt politikai rendorségnek dolgozott. Az egykori fegyveres alakulatok (belügy, hadügy) alkalmazottait, beleértve az akkori sorkatonákat is, a katonai törvényszék is átvizsgálja, vallomásaik minden apró részletét adatokkal kell bizonyítaniuk - és bizony sokan, nagyon sokan fennakadnak a rostán.
A most zajló szigorú vizsgálódás lassan halad, a több mint 21 000 forradalmár közül ez idáig mintegy négyezer dossziéját tanulmányozták át, elsokként az ország 85 forradalmárszövetségének elnökeit. Az elso meglepetések: közülük csupán 11 kaphatja meg a forradalmárigazolványt, legtöbben szekus múltjuk okán - és akik most hamis állításaik miatt, vagy sötét múltjuk miatt bunösöknek találtatnak, nem csak a továbbiakban nem jogosulnak a forradalmárigazolványra és az azzal járó kedvezményekre, de visszamenoleg meg kell téríteniük a pénz- és természetbeni juttatásokat, melyeket tizenhét éven át kaptak, s bunügyi vizsgálatot is kezdeményeznek ellenük.
A hosi halottak körül sincs minden rendben, a mostanáig hivatalosan elfogadott 1104 forradalmi áldozatból már 27-rol kiderült, teljesen más körülmények között hunyt el: természetes halállal, betegségben - csak épp azokban a napokban, és ,,élelmes” utódaik valamilyen úton-módon, többnyire vesztegetéssel, a hosi halottak közé ,,csempészték” elhalálozott rokonukat.
A több ezer sebesültbol ez idáig 120-ról derült ki, sérüléseit másutt szerezte, sot: még olyan is akadt, kit karcolás sem ért, papírjai szerint mégis golyó ütötte sebbel rendelkezik.
A Kovászna és Hargita megyei forradalmárszövetség az átvizsgálás terén viszonylag jól áll, az elso bizottságon mindannyi­an átmentek, a szövetség elnöke, Nitu Smarandache ahhoz a tizenegyhez tartozik, kik szekus múltjuk miatt sem akadtak fenn a rostán. Mostanáig két hullámban, márciusban és decemberben estek át a végso átvilágításon a székely megyék szövetségéhez tartozó forradalmárok, elobb huszonkét, most pedig negyven tagjuk dossziéját fogadták el. Háromszék legkevésbé forradalmárnak minosítheto személye, Agache Aurel egykori milicista ornagy nem ehhez a szövetséghez tartozik, az o dosszié­ja még nem került a végso átvizsgálásra.
Váry O. Péter

Háromszék din data de 22 decembrie 2006

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Strasbourgban keresik igazukat (Ozsdolai Láros Közbirtokosság)

*************
Hogy az ozsdolaiak ügyét mikor t?zik napirendre, valóban nem tudni, hiszen az Agache-ügyet immár öt éve iktatták Strasbourgban, de még nem került sor az érdemi tárgyalásra. Ett?l függetlenül az ozsdolaiak reménykednek.
Iochom István

Háromszék din data de 05 decembrie 2006
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Közélet: Elhunyt Reiner Antal

Szombaton esztelneki otthonában elhunyt Reiner Antal, az Agache-per egyik áldozata, aki az öt elítélt közül a legtöbbet ült börtönben. Reiner ez év december 22-én töltötte volna 58. életévét. A börtön nagyon megviselte az amúgy is beteg embert, aki szabadulása után sem tudott belenyugodni abba, hogy ártatlanul bezárták. Szélmalomharcot vívott, több alkalommal is járt Bukarestben, kereste igazát, rehabilitálását is kérvényezte. Sehol nem talált megértésre. Egyetlen megnyugvása az volt, hogy az Agache családnak nem sikerült elvenni tole a házát. Szombaton beteg szíve felmondta a szolgálatot. Tegnap élettelen teste még a sepsiszentgyörgyi hidegházban volt. Varga Attila esztelneki polgármester érdeklodésünkre elmondta: megpróbálják értesíteni Magyaror­szágon élo családtagjait, illetve a Bákó megyében élo testvéreit, s ha senki nem jelentkezik, akkor a községháza fogja eltemettetni.
A bukaresti törvényszék 1999. február 15-én Reinert három év börtönbüntetésre ítélte. 2001. augusztus 5-én tartóztatták le, és 7-én vitték a csíkszeredai börtönbe. Reiner Antal összesen 557 napig raboskodott Csík­szeredában és Feketehalomban. Elnöki kegyelemmel szabadult 2003. február 12-én.
(iochom)

Háromszék din data de 28 noiembrie 2006
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Nyílt tér: Forradalom, ellenforradalom!? (Mai levelünk)

Levél Véremnek, Magyarhonba
Kedves öcsém! Ezen levelem, szíves elnézéseddel, ezúttal nyílt lesz és politikus. Azért egy kicsit hivatalos, mert az október 20-a körüli magyar lapjaink tele vannak az ötven évvel ezel?tti forró-lázongó események felidézésével, elemzésével, emlékeivel. A minden magyar nemzeti ünnepének arányában! 2006-os esztend?nk sokszor eszembe juttatta fiatalkori találkozásaink vitáit a rendszerr?l, pártról, Románia és Magyarország bel- és külpolitikájáról, a két ország életszínvonala közti különbségekr?l. Az eléggé kései személyes ismerkedésünk idején Szentkeresztbányán még a teljes politikai nézetazonosság szellemében cseréltünk véleményt, ám néhány év elteltével hetedik emeletünk erkélyén el?ször hallottam t?led, hogy Magyarországon nyílt vita tárgyát képezi: ?56 ?szén ellenforradalom vagy forradalom volt-e? Magam a Romániának nevezett nagyobbacska börtönbe zárva, megfosztva minden valós információtól, csak a cenzúrázott sajtóhoz hozzáférve, mételyezve ifjúságom szocialista-kommunista eszméinek mákonyától, próbáltam veled - aki sokkal, de sokkal közelebb voltál a világrendít? eseményekhez - elhitetni a hamis hangot, miért szakította el a t?rés cérnáját az utóbb ,,,cs?cseléknek? nevezett munkás, értelmiségi, paraszti tömeg. A nálatok történt szomorú, sok ezer áldozatot követel? ,,események? megítélésében nagyban befolyásolt az 1956-58. között a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa által kiadott háromrészes propagandakönyvecske (Ellenforradalmi er?k a magyar októberi eseményekben, valamint Nagy Imre és b?ntársai ellenforradalmi összeesküvése): akkori sz?klátóságomért utólagos bocsánatot kérek! Harminchárom évvel ezel?tti polemizálásaink óta nagyon sok víz lefolyt az Olton, a Dunán, megfert?zött, kételked? nemzedékem is meggy?z?dhetett, hogy 1956 október-novemberében nem ellenforradalom, hanem forradalom és szabadságharc volt a javából. Mégpedig a legnagyobb a XX. század Európájában, mely a szovjet fegyveres er?k gy?zelme ellenére er?sen megrengette a fél világot már átfogó eszmerendszert, kommunista államraison-t. F?leg ?89 után rengeteg újságot, folyóiratot, könyvet összegy?jtöttem a disszidensek, az otthon maradtak, megkínzottak, bebörtönzöttek, sokáig szenved?k emlékezéseib?l. Kordokumentumokat a valós história megtisztított, szomorú igazságairól. Mert nem véletlenül távozott Kornél bátyánk sem Nyugat-Németországba, vállalva több százezer magyarral a kitántorgás, kivándorlás minden fájdalmát, keser?ségét, szétszakított családok tragédiáját! És nem hiába szidta az oroszokat Tibor bátyánk 1957-ben Szentegyházán, amikor meglátogatta anyámat el?ször s utoljára. Fájlalta a szétl?tt Budapestet...
Több mint harminc esztend? után töröltem le a port a fentebb említett ominózus brosúrákról. Beleolvasok a tendenciózus szövegbe, az elborzasztó felvételek kísér? szövegeibe, amelyeken pártfunkcionáriusokat kínoznak, belügyes, ávós tiszteket akasztanak az utcán. Nézegetem a diktatúra, a hatalmi rendszer megtéveszt?, szándékosan félretájékoztató korabeli ,,relikviáit?. A II. kötet végén tizenöt nevet emelnek ki az ,,ellenforradalom? ,,vértanúi? közül, mint a nép legh?bb fiait. Egyikük Fodor Pál államvédelmi f?hadnagy volt. Pirultam magányomban, mert életrajzi adataiban említi: 1925-ben született az erdélyi Sepsimagyaróson. Szülei kisparasztok voltak. ? négy polgári elvégzése után, 1942-ben jött Budapestre m?szerész tanulónak... 1946-ban a Lágymányosi Dohánygyárban helyezkedett el, itt dolgozott ?49-ig. Ekkor a XI. kerületi pártbizottság munkatársa lett. 1950-ben lépett a belügyminisztérium szolgálatába. 1956. október 31-én egy barátja lakásáról hurcolták el a Kilián-laktanyába. Onnan vitték át november 4-én a Szabad Nép székházába, ahol négy napig vallatták és kínozták, majd a Dudás-csapat ,,különleges osztaga? november 4-én este Sarkadi Istvánnal (ügyész - F. L. T.) együtt a Corvin Áruház mögötti kis utcában meggyilkolta...
Az ÁVO és az ávósok viselt tetteir?l, dicstelen szerepének megismerésér?l nálatok a Terror Háza-múzeum gondoskodik. A népharag ?89-ben nálunk is magával sodort egynémely belügyi tisztet, altisztet - azután, post mortem még a forradalom h?se címet is megkapta Agache volt milicista ?rnagy. Nincs kizárva, hogy a jelenlegi magyar kormány nem emel Kovács László, Jakab Károly ?rnagyoknak, Asztalos János, Szabó Lajos ezredeseknek, Papp József tüzérezredesnek, Lakatos Péter pártf?iskolai tanárnak még ,,méltóbb? emlékm?vet a forradalom és szabadságharc mártírjainak síremléke mellett... Nagyon-nagyon sajnálom, hogy egy baloldali kormány uralma alatt emlékezhettek 1956 október-novemberének szabadságharcára, Molotov-koktéllal védekez? ifjú titánjaira. Láttuk a tévében, hogy miként ,,ünnepeltetek??
Ferenczy L. Tibor

Háromszék din data de 27 octombrie 2006
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Nemzet-nemzetiség: A hisztéria balkáni tánca (Határhelyzetek)

A torinói olimpiai játékok szünetében rábillentyûztem a bukaresti OTV politikai show-mûsorára, amelynek fő keverőmestere - ki más lehetett volna? - Corneliu Vadim Tudor volt, s a téma, amelyet körültáncolt, fuldokolva végigrandalírozott - olyan hisztérikus dührohamokat produkált, amilyenre, meglehet, még az orosz Duma tettlegességre vetemedő honatyái is képtelenek.
A klinikai beteg ló, amelyen Vadim a kapcás kehességtől a varasosságig meg a vakságig mindent kimutatott, természetesen, mi magyarok voltunk. No nem mindannyian, mert Vadim kiemelt közülünk - közülünk?, ugyan már! - szóval, a Randalírozó Grosso követendő példaként, lojális bozgorokként felmutatta a kiváló Hajdu Victort és Ádám Erzsébetet, aki a gyönyörû és tehetséges mûvésznő titulust is elnyerte. Vadim keblére ölelte azt a kiváló magyart is, aki az ő verseit a mi nyelvünkre ülteti át, ennek valami Dezideriu a neve. A három Vadim-dicséretre érdemesült, remek ember külön erénye, ha jól értettem, hogy ők fordították román nyelvre azt az irredenta, fasiszta, horthysta sajtóbéli közlést, amely az egyik székelyföldi lapban megjelent.
Nekem nem tisztem, hogy azt eldöntsem, mi igaz, és mi szemenszedett hazugság abból, amit a román pártokról és politikusokról Vadim elmondott, ezeket az ügyeket intézzék ők egymás között. Annyit azonban elmondhatok, hogy ha olyan arányban és mértékben igazak, mint amiket rólunk, magyarokról összehisz­tériázott, akkor ahhoz sem kell hazugságvizsgáló gép.
Ne utálkozzunk, s ebből a habzó szómoslékból vegyünk néhány mintát. Agache urat, a meglincselt hazafit nem kell senkinek sem bemutatnunk. Sajnálatos, ami vele történt, de a román igazságszolgáltatás örök dicsőségére meg is szenvedtek érte azok a kiszemelt emberek, akik ezért az ügyért elvitték a balhét. Vadim beteges fantáziájának újabb terméke az üggyel kapcsolatosan, hogy a nemzeti hősnek, a román ármádia ruhájában agyonvert egyik fiának a horthysta-fasiszta magyarok villával (az étkezésre használt eszközzel) vájták ki a szemét, s eközben babár táncot lejtettek a hulla körül. Vadim a magyarok afrikai típusú törzsi vadságáról ezúttal sem feledkezett meg. A 40 000 románt legyilkoló tizenhárom aradi tábornok emlegetését már majdnem megszoktuk, miközben Zalatna, Zaránd, Sárd és a többi magyar vesztőhely emléke apránként kimosódik az agyunkból.
Természetesen, ezek a históriai példák csupán tirádáinak szokásos díszítő motívumaiként épültek a tévés produkcióba. A csapás iránya Frunda György európai parlamenti ténykedése volt.
Frunda György Vadim-féle bukaresti tetemrehívása egyébként számunkra szimptomatikus jelenség, erre most ki sem térünk, a sajtó - hellyel-közel a román sajtó is - elmondta-elmondja a lényeget. (Adrian Seve­rin: Ez a javaslat tehát tartalmaz egy nagyon fontos ajánlást: hogy az Európa Tanács államai az állampolgá­rok államaiként határozzák meg magukat, tekintet nélkül etnikai hátterükre. Ugyanakkor fontos, hogy megértsük, hogy nem csupán az egyének vagy az államok rendelkeznek jogokkal. Vannak közösségek, amelyeket történelmük és közös kulturális hátterük köt össze. ?ket is megilletnek bizonyos jogok. Három kategóriával kell tehát számolnunk: államokkal, egyénekkel és közösségekkel.)
A nyugati, igen imponáló, Frunda melletti érvelések sorát is idézhetnők. De most nem ez a célunk, hanem az, hogy figyelmeztessük magunkat egy rendkívül veszélyes romániai fordulatra, amelynek Vadim csak a kifröccsenő mérgező habja.
A román sajtó zöme a Frunda-üggyel kapcsolatosan a hazai felajzott magyarellenes politikai kurzushoz illő jelzéseket közli és kommentálja. Ennek egyik megdöbbentő példája a Bukarestbe látogató német asszony, Su­sanne Kastner nyilatkozata az Adev?rulban, aki a Frunda folyamodványa rossz isnpiráció volt címen az erdélyi szászság elûzetésétől teljes mértékben eltekintve, ezt meg nem történtté minősítve szól olyan hangon a ,,nemzeti kérdés megoldásról? Romániában, mintha Ceau?escu elvtárs mondaná.
Egyébként az egész mostani romániai politikai kurzusnak az a jellemzője, hogy a jelenlegi valóságtól s a történelmi igazságtól teljesen elrugaszkodva, erre fittyet hányva elképesztő dolgokat hazudnak. Frunda mellett a másik nyugati botránykő egy ártatlan dokumentumfilm vetítése volt Brüsszelben. A román reakció erre? ,,A római katolikusoknak elegük van, hogy csángóknak nevezzék őket? - idézi a Dumitru Marti­na? Román Katolikus Egyesület aktivistáit az Adev?rul. ,,Mi római katolikus románok vagyunk? - mondják. Ez hagyján. A népszámlálás alkalmával 119 619, Bákó megyében élő római katolikusból 114 505 vallotta magát románnak (96%). De hogy a történelmi, nyelvészeti adatokat, az előző századok nagy hírû román tudósainak megállapításait félretéve a román eredet apostolaivá váljanak, az már nem tûnik megemészthetőnek ebből a ,,tudományból?.
Ne reménykedjünk, hogy többé nem találkozunk a székelyek román eredetének agresszív aktivistáival. Ez csak idő kérdése. A modell már meg is van: Vadim bevesz majd minket is a kedveltjei közé, ha olyanok leszünk, mint az a három személy, akiket ő mintapéldányoknak minősít.
Marosvásárhelyen most avatták dísz­polgárrá az egyik legvadabb magyarellenes uszítót, a helyi román lap főszerkesztőjét.
Kolozsváron Emil Boc lépett Funar nyomdokaiba.
A szomszéd országban egy eszelős politikus Vadim modorában hisztériázik, és magát táncoltatja.
Mire számíthatunk?
Magunkra.
Sylvester Lajos

Háromszék din data de 22 februarie 2006
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Nyílt tér: Az utca hangja

Boldizsár Béla, Bélafalva. Miron Cozma bányászvezér, kinek nevéhez elég sok rablás, gyilkosság és más, szinte hihetetlen cselekedet társul, hamarosan szabadlábra kerülhet. Na, ezt értem én demokrácián és igazságszolgáltatáson, ha ezt a személyt kiengedik! Miért vagyok felháborodva? Mert 16 év után ma vidékünkről számûzetésben kénytelenek élni olyan személyek, akik, állítom, kirakatper áldozatai, az Agache-ügy miatt ítélték el. Emiatt az aljas milicista miatt ma is szenvednek családok a Székelyföldön, vagy nem láthatják szü­lő­földjükön hagyott barátaikat, rokonaikat, szeretteiket. Micsoda demokrácia? Ma is meg kell küzdenünk mindennapjainkért, az igazságszolgáltatás meg olyan, amilyen. Mikor kapnak ezek az emberek - Paizs Ottó és Orban Daniella háromgyermekes édesanya - újra lehetőséget, hogy szülő­földjükön élhessenek, vagy legalább ha­za­látogassanak? Nem lehetne értük a ma hatalmon lévő vezetőinknek többet tenniük? Esetleg kegyelemben részesítse az államelnök úr? Hiába volt az éhségsztrájk, tiltakozás! Mert ma sincs, úgy érzem, igazság.

Háromszék din data de 30 decembrie 2005
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

December 22: Kézdivásárhelyi ,,forradalom”

Reiner Antal emlékezik

A jelenleg Esztelneken élő Reiner Antal egyike volt azoknak, akiket a tizenhat évvel ezelőtti milicistalincselés miatt börtönbüntetésre ítéltek. Reiner csángómagyar. Nagyapja, Reiner Anton német utászkatona volt, aki 1918-ban Szaláncfürdőn maradt, évekig bujkált, majd feleségül vette Eger Ilonát. Fiuk, id. Reiner Anton Csángó Ilonával kötött házasságot. Fiuk, Reiner Antal átjött magyarnak Kézdivásárhelyre. Három évre ítélték el, másfél év után szabadult ki a csíkszeredai börtönből. Az ötvenhét éves férfi —– 1948. december 22-én született — nem tud belenyugodni a sorsába, még mindig nem érti, miért ült a rácsok mögött, ezért tovább harcol, nemrég pere újratárgyalását kérvényezte Monica Macovei igazságügyi miniszternél. Tegnap Reiner Antal esztelneki otthonában a tizenhat évvel ezelőtti kézdivásárhelyi eseményekre emlékezett.

Én mindig haragudtam a Ceauşescu-féle diktatúrára, s amíg a szigetelőgyárban dolgoztam, mindig kikiabáltam magamat csúful. Én nem féltem senkitől. Igaz, nem vettek komolyan, azt mondták, hogy bolond vagyok. Amikor gyűlést tartottak a gyárban, vagy érkezett egy pártos fejes, engem nem engedtek gyűlésbe vagy az elvtárs közelébe, mert tudták, hogy milyen vagyok. Csak akkor engedtek haza a milíciáról, miután a fejes elutazott. Féltek attól, hogy szájalni fogok, mert én mindenfélét meg mertem mondani. Mikor a villanyt vették el esténként, akkor az Ady negyedben laktunk, akkor is kiálltam a tömbház elé, és románul, magyarul kiabáltam, szidtam a kommunistákat, a rendszert. A tömbház előtt kiabáltam: keljetek fel, magyar testvérek, tetszik-e nektek az aranykorszak?! Nem zártak el, nem vertek meg, de másnap mindig hivattak a milíciára vagy a szekura. Mindig csak fenyegettek, hogy így lesz, úgy lesz, ha nem fejezem be a kiabálást. Német származású lévén, ki akartam telepedni Németországba. Nem engedtek ki. 1990. január 15-én értesítettek a megyei útlevélosztályról, hogy mehetek az útlevelemért. Nem mentem, itthon akartam maradni, mert azt gondoltam, hogy megváltozik a világ. Meguntam az útlevélre várni, s ezért szökni próbáltam. 1989. június 12-én elkaptak a román—magyar határon, tiltott határátkelésért tíz hónapra ítéltek. Ezt a büntetést a munkahelyemen kellett letöltenem. Persze, hogy örültem, amikor meghallottam, hogy Ceauşescu helikopterrel elmenekült. A főtérre mentem másokkal együtt. Felmentem a Vigadó erkélyére és onnan kiabáltam románul és magyarul, hogy ne törjék össze a városházát, mert arra még szükség lesz. Egész délelőtt a főtéren voltam, amikor a feleségem három órakor kijött a gyárból hazahívott, hogy ne csináljak valami hülyeséget. Másnaptól a segélycsomagokra vigyáztam, ott, ahol szükség volt a segítségemre.

Én ártatlanul kerültem az Agache-ügybe, még a közelében sem voltam, amikor a villamossági üzlet előtti járdán meglincselték. Én az ügybe úgy keveredtem bele, hogy bűnbakokat kerestek, s lefizettek egy részeges alakot, aki ellenem vallott, megmutattak neki egy fényképet, s ő azt mondta, hogy engem is látott Agache közelében. Én csak 1997-ben kerültem bele az Agache-ügybe, akkor hivattak a megyei ügyészségre. Én egy tyúkot sem tudok megölni, nemhogy embert bántottam volna. Mivel ártatlannak vallottam és vallom magam a mai napig is, Magyarországról, a békéscsabai menekülttáborból hazajöttem, pedig nem volt muszáj, engem sem adtak volna ki Romániának, de én külföldön nem találtam a helyemet, alig vártam, hogy hazajöjjek, habár tudtam, hogy rács mögé kerülök, ezt is vállaltam. Békéscsabán találkoztam egy román szekus tiszttel, aki politikai menedékjogot kért és kapott, holott gazember volt. Négy személyazonossági igazolványa volt. Nálunk Romániában a szekusok voltak a terroristák, és nem léteztek más, külföldi terroristák.

Az 1989. december 22-i rendszerváltás minden volt, csak forradalom nem, egyszerű államcsíny, szervezett formában vezették félre a népet a terroristákkal, akik megmérgezik a vizet, kórházakat támadnak meg. Néphülyítés volt az egész. Tizenhat év távlatából jómagam is másképpen látom az akkori dolgokat, én akkor meg voltam győződve arról, hogy forradalom tört ki. Tévedtem, akárcsak sokan mások. Ha akkor megtörtént volna a teljes tisztogatás, akkor a volt szekusok most nem kapnának tízmilliós nyugdíjakat. Nincs semmi javulás az országban, a szegény emberek még szegényebbek lettek, a volt aktivisták és szekusok pedig átmentették a hatalmukat, most nagy üzletemberek vagy politikusok.

Új pert szeretnék indítani, hogy végre derüljön ki az igazság. Monica Macoveihez fordultam, benne bízom, mert ő igazságos asszony. Megkérem azokat, akik segíteni akarnak, hogy ügyvédet tudjak fogadni, és Bukarestbe mehessek, adományozzanak pár lejt annak érdekében, hogy véghez tudjam vinni e szándékomat. Pénz nélkül nem tudom ezt végigcsinálni. Egyetlen kézdivásárhelyi ügyvéd, Ötvös Zoltán vállalta el az ügyemet. Betegnyugdíjas vagyok, havi 2 350 000 régi lejből élek. Hátha kiderül az igazság itthon, és nem Strasbourgban, ahogy azt Frunda György szenátor megígérte nekünk, az Agache-per elítéltjeinek. Nem történt semmi, ezt az ügyet az RMDSZ kampányfogásként használta, de 2000 óta nem tettek semmit annak érdekében, hogy Strasbourgban napirendre tűzzék az Agache-ügyet. Én nagyon csalódtam az RMDSZ-ben, még a házamra is rá akarták tenni a kezüket. Az élet bebizonyította, hogy nekem volt igazam, amikor nem egyeztem bele abba, hogy másra írassák. Amióta a Hámos László úr által vezetett amerikai emberjogi szervezet kifizette a házamat, senki nem zaklatott, kezdtem megnyugodni, s habár magas a vérnyomásom és szúr a szívem, jól megvagyok itt, Esztelneken a magyarok között…

Lejegyezte: Iochom István

Háromszék din data de 22 decembrie 2005
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet: Nem adja a házát (Reiner Antal kontra kézdiszéki RMDSZ)

Megkeresett Reiner Antal, az Agache-per egyik elítéltje, aki második alkalommal fejti ki álláspontját lapunk hasábjain házának átírásával és a gyûjtésből megmaradt pénzzel kapcsolatosan. Beszélgetésünket megelőzően a kézdivásárhelyi RMDSZ-székházban Reiner Antal Baka Mátyással és Molnár Endrével, az RMDSZ kézdiszéki területi szervezetének elnökével, illetve ügyvezető elnökével találkozott. Reiner elmondta: arról akarták meggyőzni, hogy írassa át esztelneki házát valamilyen alapítvány nevére, és lakjon a továbbiakban a saját házában albérletben. Azt is mondták, hogy megmentették a házát. Az ismerősök, a Székelyföld lakói pénzt adtak házának megmentése érdekében. Reiner azt javasolja ,,az RMDSZ potentátjainak? (Baka Mátyásnak és Molnár Endrének - I. I. megjegyzése), hogy egy hetet üljenek a csíkszeredai börtön 50-es cellájában, ahol ő raboskodott, ahol a tetû és a var mindennapos vendég, akkor jobban meggondolják, hogy mit nyilatkoznak ebben az ügyben. Azt sem mondták meg neki, mekkora összeg gyûlt össze házának megmentése céljából. Az tény, hogy segítettek, de a pénzt mások pótolták össze. Reiner többet nem zavarja az RMDSZ-t, miután becsukta maga után az ajtót, eldöntötte, hogy többet arrafelé sem megy, házát pedig senkinek nem adja oda.
Molnár Endre a Reiner által elmondottakhoz az alábbi kommentárt fûzte: az idei március eleji gyûjtésből nem maradt egy vas sem, ellenben a 2002. éviből - ami nem csak Reinert, hanem a többi elítéltet is illette - nyolcmillió lej maradt meg, amit az RMDSZ kézdiszéki operatív tanácsának döntése alapján fognak elosztani Héjja Dezső és Paizs Ottó között. Reiner mindenféle tartozása az Agache családdal szemben törlesztve, ő már nem kap tőlünk egy vasat sem - hangsúlyozta Molnár Endre.
Iochom István
Háromszék din data de 14 aprilie 2005
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Közélet: Reiner nem adja senkinek a házát

Összefogás eredményeként március 14-én kifizették az Agache-perben a néhai őrnagy családjának megítélt összeget, s Reiner Antal esztelneki háza megmenekült. A Reiner nevére át­telekkönyvezett ingatlan felszabadult, a telekkönyvi hivatalnál elvégezték a szükséges módosításokat.
Reiner tegnap megkeresett, és elmondta: nem érti, miért akarják rávenni, hogy a házát írják át egy egyesület nevére. ? ebbe nem egyezik bele, vele szemben már senkinek sem lehet semmiféle követelése, számára a per lezárult. Reiner kéri, hogy a gyûjtésből megmaradt pénzt ne a háza átiratására költsék, inkább bocsássák rendelkezésére, hogy elvégeztesse a szükséges javításokat. Reiner Antal meghatottan köszöni mindazoknak, akik anyagilag hozzájárultak esztelneki házának a megmentéséhez.
(Iochom)
----------------------------------------
Háromszék din data de 25 martie 2005
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet: Összefogással mentették meg Reiner házát (Agache-ügy)

Sok ezer embernek köszönhető, hogy megmentettük Reiner esztelneki házát — közölte Tamás Sándor parlamenti képviselő, s hozzáfűzte: ,,Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik kisebb-nagyobb összegekkel támogatták az elhíresült Agache-ügyben elítélt Reiner Antal hajléka megmentésére szervezett akciót. Van olyan személy is, aki tízezer lejét ajánlotta fel. Az emberi szolidaritás e nemes gesztusa eredményeként sikerült összegyűjteni a több mint 110 millió lejt, hogy kiváltsuk az esztelneki házat. Külön ki szeretném emelni az RMDSZ csíki-, alsó- és felső-háromszéki szervezeteit, valamint a Zágon községi RMDSZ-szervezetet. Ennél a vidéki szervezetnél volt a legpéldásabb az összefogás, hiszen alig egy hét alatt a zágoni emberek több mint tizenkétmillió lejt adtak össze. Meg kell említeni továbbá a Székely Faluért Alapítványt, az Erdélyi Magyar Kezdeményezést és természetesen a Hámos László által vezetett Magyar Emberjogi Alapítványt. Amikor a legnagyobb szükségünk volt a támogatásra, akkor Antal Árpád András háromszéki parlamenti képviselő nagy összeget ajánlott fel önzetlenül. Köszönet a támogatásért mindenkinek.”

(Iochom)
Háromszék din data de 22 martie 2005
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Március 15.: Tízezer ünneplő a Gábor Áron téren (Az ágyúöntők és szabadságharcosok városában)

Tegnap gyönyörű, igazi márciusi napfényes idő volt Kézdivásárhelyen. Az RMDSZ által a Gábor Áron téren szervezett ünnepségre — melyet a Duna Televízióban fél órán át élőben láthatott a világ minden táján élő magyarság — tízezren gyűltek össze, hogy együtt tegyenek hitet az 1848-as forradalom nemes eszméi mellett. Tegnap délelőtt a megemlékezés a kegyhelyeken kezdődött: reggel 9 órakor a Turóczi Mózes Átalános Iskola tanulói megkoszorúzták névadójuk síremlékét a református temetőben, s ezzel egy időben a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ tanulói az iskola előcsarnokában álló Gábor Áron-szobornál tisztelegtek, a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói a tanintézmény udvarán levő mellszobor talapzatára helyezték el a kegyelet virágait. Verses megemlékezésre került sor a Petőfi-domborműnél, a Turóczi Mózes- és a Bem József-szobornál, a Kossuth téren, a Szacsvai-emlékplakettnél, Molnár Józsiás mauzóleumánál és az 1848—49-es forradalom és szabadságharc, valamint az első és második világháború áldozatainak emlékművénél.

Az ünnepi díszbe öltöztetett főtéren 10.30 órakor kezdődött a kézdiszéki falvak hagyományos lovas-szekeres felvonulása. Felvonultak a város középiskoláinak és általános iskoláinak tanulói, pedagógusai is. A fénypontot a két lovas huszár és a többi hagyományőrző felvonulása jelentette. A gelencei, kézdivásárhelyi és bélafalvi székely határőr gyalogezredek ,,katonái” mellett idén a szegedi, debreceni és Fejér megyei hagyományőrzők is jelen voltak, hangulatosabbá és emlékezetesebbé téve az ünnepséget. A főtéri rendezvény 11 órakor kezdődött, amikor a Cantus kamarakórus elénekelte a Szózatot. A központi ünnepséget Török Sándor polgármester nyitotta meg, köszöntötte a határon túli testvérvárosok küldöttségeit, a jelenlevőket és Kisvári Tamás alezredest, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetségének katonai attaséját, aki díszegyenruhában tisztelgett legnagyobb nemzeti ünnepünkön. A jövő, miképpen 1848-ban, most is ifjainkban rejlik, értük és velük kell kardot rántani s meghalni, ha muszáj — hangsúlyozta beszédében Kisvári Tamás.

A polgármester ezután átadta a szót Zsidó Lászlónak, a Nagy Mózes Gimnázium végzős diákjának, a szombati Zúg Március szónokverseny győztesének, megjegyezve: ő biztosít minket arról, hogy a jelenkornak is megvan a márciusi nemzedéke, amely képes továbbvinni, ápolni s a maga során majd továbbadni a ’48-as eszméket. Zsidó László, aki az idei ünnepség főszónoka volt, többek között így vallott az ünneplő tömeg előtt: Én hiszek a 12 pont teljesülésében, az unióban, a magyarság határok fölötti egyesülésében. Petőfi Sándor Székelyekhez című versét Kalith Katalin, a Bod Péter Tanítóképző diáklánya szavalta el. A budapesti zenekonzervatórium hallgatója, a nyujtódi Gáspár Tünde a régi székely himnuszt énekelte el. Tamás Sándor parlamenti képviselő beszéde elején bejelentette: néhány órája végérvényesen megmentették a hírhedt Agache-ügyben elítélt Reiner Antal esztelneki házát. A márciusi ifjak álma 157 év után teljesülhet, mert a ma ifjainak megadatik a tanulás, a határok átjárhatósága, a kultúra és a tudomány áramlásának szabadsága. Őrizzük meg történelmi, kulturális és nemzeti hagyományainkat, ugyanakkor legyünk részesei az egységes Európának. 1848. március 15-éhez akkor leszünk méltóak, ha élünk ezzel a lehetőséggel — mondotta Tamás Sándor, aki beszédét az Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza! szavakkal zárta. Mihály Ernő és Kocsis Róbert, a Bod Péter Tanítóképző és a Református Kollégium diákjai Vörösmarty Mihály Szabad sajtó című versének megzenésített változatát adták elő. Gyurcsány Ferenc magyar, Călin Popescu Tăriceanu román miniszterelnök üzenetét Ferencz Réka és Fábián Helén tolmácsolta. A tömeg csak a román kormányfő üzenetét tapsolta meg, a Gyurcsányéra nem reagált, három-négy magyarországi vendég próbált tapsolni. Ft. Vargha Béla kézdi-orbaiszéki római katolikus főesperes és t. Szentgyörgyi Zsombor Mihály református lelkész mondott imát és osztott áldást, majd a Fórika Balázs által vezényelt Cantus kamarakórus nemzeti imánkat énekelte el. Elsőként Kisvári Tamás alezredes koszorúzott, majd a város és a környék településeinek, politikai és civil szervezeteinek képviselői, önkormányzatai, az iskolák igazgatói, Kézdivásárhely magyarországi testvérvárosainak — Mezőhegyes, Mezőkövesd, Nagyatád, Paks, Hatvan, Gyöngyös és Szentendre — küldöttségei, a részvénytársaságok vezetői helyezték el a kegyelet koszorúit az ágyúöntő hős szobrának talapzatán. A Magyar Polgári Szövetség a koszorúzáshoz is magával vitte a Területi autonómiát Székelyföldnek feliratú táblát. Az ünnepség — már megfogyatkozott tömeggel — 12 óra 5 perckor a székely himnusz eléneklésével fejeződött be. Közreműködött a Tanulók Klubjának fúvószenekara, melyet Gyergyai Barna vezényelt. A kézdivásárhelyi rendezvény 16 órakor a Vigadóban — az Uránia Filmklub szervezésében — a A Hídember című film levetítésével ért véget.

Iochom István

Háromszék din data de 16 martie 2005
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet: Tegnap kifizették Reiner házát (Agache-ügy)

Tegnap 15 órakor Marius Bălaş bírósági végrehajtó kézdivásárhelyi irodájában megjelent Tamás Sándor parlamenti képviselő, Molnár Endre, az RMDSZ felső-háromszéki területi szervezetének ügyvezető elnöke és Reiner Antal, az Agache-per egyik elítéltje és áldozata. Molnár Endre a sajtó képviselőinek jelenlétében pengette le készpénzben az időközben 94 millióról közel 110 millióra nőtt összeget, mellyel Reinert sújtották. A kifizetett össszegből 102 296 654 lej az Agache családnak megítélt erkölcsi és anyagi kártérítés, 7,5 millió lej pedig a végrehajtói tiszteletdíj. A fenti összeg nagy része — 49 800 000 lej — Hargita és Kovászna megyében gyűlt össze az RMDSZ és Katona Ádám jóvoltából 2002-ben, a különbözetet a napokban gyűjtötték össze közadakozásból, illetve a Hámos László által vezetett, New York-i székhelyű Magyar Emberjogi Alapítvány (HHRF) fizette ki. Ezzel Reiner szempontjából véglegesen lezárult az Agache-ügy. Marius Bălaş végrehajtó már tegnap telefonon értesítette a megyei nyugdíjosztályt, hogy tovább ne vonják Reiner nyugdíjából a havi 750 000 lejt.

Iochom István
Háromszék din data de 15 martie 2005
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet: Az RMDSZ fizet (Agache-ügy)

Mint már hírül adtuk, március 16-án reggel 9 órakor jár le az a határidő, ameddig ki kell fizetni a bírósági végrehajtó által megállapított 94 633 714 lejt. Már egy hét sincs addig, és a gyűjtés csak tegnap kezdődött el. Marius Bălaş bírósági végrehajtó érdeklődésünkre elmondta: ha március 16-ig nem fizetik ki az összeget, két héten belül ifjú Agachéval és rendőri kísérettel kiszáll Esztelnekre, lefoglalja Reiner Antal vagyonának azt a részét, amit a vagyonmegosztás nyomán a kézdivásárhelyi telekkönyvi hivatalban a nevére telekkönyveztek, és április folyamán nyílt árverésen fogja értékesíteni az ingatlant.

Minden valószínűség szerint Aurel Dionisie Agache is benevez az árverésre, és megveszi Reiner házát, a kikiáltási összeget pedig feltornásztatja, ha az RMDSZ is benevez a licitre.

A 94 633 714 lej kifizetésével Reiner szempontjából véglegesen lezárulna az Agache-ügy. Tegnap délben Molnár Endre, az RMDSZ felső-háromszéki területi szervezetének ügyvezető elnöke érdeklődésünkre közölte: Reiner házának lefoglalása előtt a bírósági végrehajtónak mindenképpen kifizetik az összeget.

(Iochom)
Háromszék din data de 10 martie 2005
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Gyűjtés Reiner házáért (Agache-ügy)

Pénteken este az RMDSZ kézdiszéki szervezetének oparatív tanácsa két órát szentelt az Agache-ügynek: arról vitatkoztak, hogy kifizessék-e vagy sem a bíróság által az Agache családnak megítélt pénzösszeget. Pró és kontra vélemények hangzottak el, volt, aki az esztelneki ház megvétele mellett érvelt, volt, aki a további pereskedés mellett foglalt állást, volt, aki gyűjtést javasolt. Az a változat is szóba került, hogy Reiner esztelneki házát az Esztelnekért Egyesület vásárolná meg, ha sikerülne az RMDSZ számláján az erre a célra összegyűjtött 49 millió lejt felpótolni. Végül Molnár Endre ügyvezető elnököt bízták meg, hogy intézkedjék az ügyben. Molnár tegnap elmondta: a napokban felhívással fordulnak Kézdiszék és a megye lakóihoz azért, hogy gyűjtést kezdeményezzenek Reiner házának megmentése érdekében.

Józsa Péter, a Hámos László által vezetett Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) romániai képviselője ugyancsak tegnap kifejtette: habár fenntartásaik vannak a ház megvételével kapcsolatosan, végső megoldásként hajlandóak lennének a különbözetet kifizetni.

A március 16-i határidő, ameddig ki lehetne fizetni Reiner Antal közel 94 milliós részét az Agache családnak, vészesen közeledik. Érthetelen az RMDSZ állláspontja, hiszen most végleg le lehetne zárni az Agache-ügyet, és a 49 milliót 2002-ben Hargita és Kovászna megyében kimondottan Reiner házának a megvásárlásáért gyűjtötték — akkor miért nem fizetik ki március 16-ig a bírósági végrehajtó által megállapított összeget?! Tamás Sándor parlamenti képviselő a múlt héten azt nyilatkozta a Duna Televízióban, hogy az RMDSZ megmenti Reiner házát…

(Iochom)
Háromszék din data de 08 martie 2005
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet: Még segítenének (Tollraforgó)

Mikor közzé­tet­tük a hírt, hogy Rei­ner Antal esz­tel­neki házát elperelte feje fölül az egykori milicista őrnagy fia, igencsak nagy lett a felháborodás. Kétkezi munkás emberek rótták fel az RMDSZ tehetetlenségét, Frunda György szenátor nevét nem a legbarátságosabb hangnemben felemlítve. S hogy segíteni kell azon a szerencsétlenen, s hogy adakoznának valamennyicskét, mert meg kell menteni a nyomorú ember életét. Miért nem szervezi meg az RMDSZ a gyűjtést, templomokban hirdessék ki, kinek s mi célból kell a pénz. Mert vagyunk még annyira magyarok, hogy jusson is, s maradjon is, ha egyszer igaz ügyről van szó. Hogy be lehetne menni a székházba, az adományt ott letenni az asztalra? Hát a fene akar oda járni. De ha ők jönnének, azért még segítenénk Reinert, így, az utolsó órában is. Állítják, s komolyan is gondolják.

Akinek igazán szívügye az adománygyűjtés, képes házról házra kilincselni. Az RMDSZ miért nem?

Váry O. Péter
Háromszék din data de 08 martie 2005
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet: Az adósságot ki kellene fizetni!

Február 28-án a strasbourgi emberjogi bizottság, miután átvette a Frunda ügyvédi irodától az esetre vonatkozó kiegészítő anyagokat, napirendjére tűzte az Agache-perben elítélt kézdivásár­helyiek ügyét — közölte lapunk kérdésére Frunda György. Az ítéletről írásban értesítik, de tegnapig még nem kapta kézhez azt. Ami Reiner Antal házának árverését illeti, elmondta, Markó Béla szövetségi elnökkel nemrég tárgyaltak arról, hogy a kézdivásárhelyi RMDSZ-nek — mely e célból gyűjtést rendezett, és e pénzeket kezelnie kötelező — ki kellene fizetnie Reiner Antal adósságát, mi több, ügyvédet kellene fogadniuk, aki az árverés körüli teendőket rendezze, és Reiner jogait megvédje. Ha a strasbourgi ítélet kedvező lesz, az anyagiak is rendeződni fognak — jelentette ki Frunda.

(s)
Háromszék din data de 08 martie 2005
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Közélet: Negyvenhétmillió lejen múlik (Kármentő)

Reiner Antal neve, sorsa és élete az Agache-per kapcsán vált közismertté. Egyike azoknak a kézivásárhelyi embereknek, akiket egy hírhedt, koncepciósnak is nevezhető perben ítéltek el, s aki a rá kiszabott börtönbüntetést le is töltötte. Ha vétett a törvény vagy bárki ellen, megbûnhődött érte, és a világ bármely részén nyugodtan tölthetné hátralévő éveit.
De mert a nagy felfordulás alatti és utáni Romániában él, másképp alakult sorsa. Azon a bizonyos 1989. december 22-i napon Kézdivásárhelyen - eléggé el nem ítélhető módon - nagy baj történt. A diktátor elrepülése után váratlan szabadságtól megrészegedett tömeg közvetlen kínzójára és életének megkeserítőjére támadt, egy pénzéhes, vad és örökös bosszúvágytól lihegő milicistára, Agache Aurelre. Sok embernek okozott bajt, bánatot, többeket megvert, kifosztott, volt, akit megerőszakolt, ráadásul ahelyett, hogy valahol meghúzta volna magát, mint a hozzá hasonló sok ezer egyenruhás társa, pisztollyal hadonászva rohangált, a tömeg elkapta és meglincselte. Barbár dolog volt. Ami következett, a város polgárainak hónapokig tartó vallatása, majd teljesen ötletszerûen öt ember gyilkossággal való megvádolása és elítélése sem volt jogilag tiszta eljárás (2001. március 26-án a Legfelsőbb Bíróság megfellebbezhetetlen döntése értelmében Filip Orbán Gabriella Kamillát hét évre, Paizs Ottót és Héjja Dezsőt négy-négy évre, Reiner Antalt és az időközben elhunyt Konrád Jánost három-három év börtönbüntetésre ítélték).
Börtönben valójában csak Reiner ült, mert a beteg Héjját néhány hét után kiengedték, Paizs és Filip Kamilla Magyarországra menekült, Konrád meghalt.
De a java ezután kezdődött: a román állam a forradalom hősévé avatta a néhai milicistát, szobrot és díszsírhelyet állítottak neki, és egyik gyermeke, Agache Aurel Dionisie pedig megfogadta, hogy bosszút áll apja úgynevezett gyilkosain, perelt és perelt, s a román bíróság mindig neki adott igazat. Így történhet meg, hogy az egyetlen emberen, akinek volt még valamije - Esztelneken egy kis házrésze -, Reiner Antalon fogja behajtani az apján esett sérelmet. Szemet vetett Reiner kis házára, és a saját történelmi igazsága nevében, de apja emlékéhez méltóan elperelte tőle, s ha március 15-ig a kis nyugdíjból tengődő Reiner nem fizet neki 94,6 millió lejt, végrehajtót küld a nyakára, s megszerzi a szerény, több tulajdonossal is rendelkező házat. S ahogyan több ízben is nyilatkozta, fel fogja gyújtani.
Hát ez lett 1989 decemberéből, a forradalomnak nevezett komédiából, a dúvad milicistából, a bosszúvágytól lihegő gyermekéből s a tömegből találomra kiemelt egyik vádlottból - elítéltből. Elfogult és igazságtalan ítélet született Romániában, s halvány a remény, hogy a strasbourgi emberjogi bíróság - ahová Frunda György ügyvéd továbbította az ügyet - majd másként dönt.
2005. március 15-én Agache egyik gyermeke elárverezteti Reiner Antal házát. Vajon valóban nincs annyi pénze Háromszék polgárainak, hogy az eddig gyûjtött 47 millióhoz még 47,6-ot összekalapozzon?
Simó Erzsébet

Háromszék din data de 04 martie 2005
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Közélet: Március 16-án elúszik Reiner háza (Agache-ügy)

Tegnap ifj. Aurel Dionisie Agache Marius B?la? bírósági végrehajtó irodájában járt, ahol megállapították, hogy Reiner Antal 94 633 714 lejjel adósa a néhai őrnagy családjának. A kifizetési határidő március 16-án 9 óra. Ha addig Reiner nem fizet, a bírósági végrehajtó árverésre bocsátja Reiner esztelneki házát. A ház fele a vagyonközösség megosztása nyomán Bugár Lenkét, Reiner Budapesten élő volt nejét illeti, s az ingatlanban az Esztelneken élő Vass család tagjainak is részük van. A bírósági döntés szerint Reinernek csak a ház fele és az ingatlan egyharmada van birtokában, így az esetleges árverésből származó összeg nem üti azt, amit a néhai őrnagy családjának kellene kifizetnie. A kézdivásárhelyi területi RMDSZ számláján, amelyet az ún. Agache-ügyben szereplő személyek megsegítésére nyitottak, Reiner Antal részére mindössze 47 millió lej gyûlt össze, ami kevés ahhoz, hogy az Agache családnak kifizessék a 2001-ben megítélt kártérítést.
Értesüléseink szerint a New York-i székhelyû Magyar Emberjogi Alapítvány (HHRF) esetleg hajlandó lenne az RMDSZ által nyitott számlán levő összeget felpótolni, hogy ne kerüljön sor Reiner házának az árverésére.
Iochom István

Háromszék din data de 02 martie 2005
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet: Veszélyben Rainer esztelneki háza (Agache-per)

Szerdán járt le a fellebbezési határidő, ameddig Rainer Antal alperes fellebbezni tudott volna az Agache család által kezdeményezett perben, melynek tétje Rainer esztelneki házának megosztása volt. Tegnaptól a kézdivásárhelyi bíróság ítélete jogerőre emelkedett. Ugyancsak tegnap Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia Marius Balaş kézdivásár¬helyi bírósági végrehajtó irodájában járt, ahol letette a 2005/77-es számot viselő végleges bírósági döntést. A jövő hét folyamán a végrehajtó fel fogja szólítani Rainert, hogy tizenöt napon belül törlessze a közel százmillió lejes adósságot, ellenkező esetben kényszervégrehajtásra kerül sor. A bukaresti törvényszék 2001-ben Rainert 52,5 millió lej kifizetésére kötelezte. Azóta a pénzromlás és ifj. Agache kiadásai miatt az összeg közel százmillióra emelkedett. A Hámos László által vezetett Amerikai Magyar Emberjogi Alapítvány számláján még mindig van Rainer számára közel 4500 dollár, s kb. hetvenmillió lej gyűlt össze Hargita és Kovászna megyében az Agache-per elítéltjeinek megsegítésére. Ebből az összegből ki lehetne fizetni az Agache család által követelt összeget, és Rainer háza is megmaradna. Amennyiben ifj. Agache tulajdonába kerül az esztelneki ház, azt földig fogja rombolni.

(Iochom)
Háromszék din data de 25 februarie 2005
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Közélet: Az alperes nem fellebbez (Agache-per)

Mint már hírül adtuk, január végén alapfokon döntés született az Agache versus Rainer perben. A kézdivásár­helyi bíróság alapfokú döntését a két érintett fél a múlt hét elején kapta kézhez. Az alperesnek tizenöt nap állt rendelkezésre, hogy megtámadja az ítéletet.
Tegnap Rainer Antal elmondta: nem látja érdemesnek fellebbezni, hiszen csak időhúzásról van szó, úgyis elveszíti a pert. Rainer azt is elmondta, hogy előbb Budapesten élő exfeleségét keresi fel - aki az esztelneki ház felének a kifizetésére tart igényt -, majd Bukarestbe készül, ahol Traian B?sescu államfővel és C?lin Popescu T?rice­anu miniszterelnökkel szeretne találkozni.
A Legfelsőbb Bíróság 1999-es döntése értelmében az Agache család kérésére ez év januárjától Rainer Antal 2 376 856 lejes nyugdíjából 767 000 lejt vonnak le, és utalnak át az Agache család folyószámlájára.
Rainer azt is közölte: neki már nincs semmi veszítenivalója, és, ha nem szolgáltatnak számára igazságot, felgyújtja magát.
Iochom István
Háromszék din 23 februarie 2005
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet: Kézbesítették az alapfokú ítéletet (Agache kontra Rainer per)

E hét elején kapta meg a Feketehalomban, illetve Esztelneken élő Aurel Dionisie Agache és Rainer Antal a kézdivásárhelyi bíróság 77-es számú ítéletének egy-egy példányát.

Mint ismeretes, a pert az ifjabb Agache kezdeményezte annak érdekében, hogy vagyonmegosztás történjen Rainer esztelneki ingatlanja esetében, és végre lehessen hajtani a bukaresti törvényszék 1999/70-es számú végleges és visszavonhatatlan ítéletét Rainerrel szemben. Agache azt kérte a bíróságtól, hogy az Esztelnek 82. szám alatti ingatlant ossza két részre, az egyik rész szálljon Rainer nevére, és ugyancsak ő fizesse a perköltségeket is. A fővárosi törvényszék, majd a Legfelsőbb Bíróság az Agache-perben elítélt vádlottakkal együtt Rainert is tízmillió lej anyagi kértérítés, valamint együttesen 250 millió erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte. Rainer Budapesten élő volt felesége, akitől 1997. április 9-én vált el, a ház felét kérte, mert azt annak idején együtt vásárolták. A bíróság által felkért szakértők megállapítása szerint a ház mai értéke 86 millió lej, a telek és a kert ára 40 millió, ami összesen 127 milliót jelent.

A vagyonmegosztás következtében Rainernek és Bugár Lenkének marad a faház és a kert 684 négyzetmétere. Rainert a bíróság arra kötelezi, hogy fizessen ki volt feleségének 26 millió lejt. A periratban alperesként szereplő Vass Lázárnak, Pap Irénnek, Baka Erzsébetnek, Bartók Károlynak, Bartók Gáspárnak, Bartók Andrásnak és Bartók Árpádnak a vagyonmegosztás során 604 négyzetméter kert jut. A bíróság arra is kötelezi Rainert, hogy fizessen ki Bugár Lenkének 2,6 millió lej perköltséget és az ügyvédi tiszteletdíj felét, az Agache családnak pedig 13 millió lejt, amiből a két szakértői felmérés ára 11 milliót tesz ki. A 13 millióból Rainerre háromnegyed, Bugár Lenkére egynegyedrész kifizetése hárul. Rainernek és exfeleségének még ki kell fizetnie értékkülönbözetként Baka Erzsébetnek és Papp Irénnek egyenként 5,4 millió lejt, 20 millió lejt Vass Lázárnak, valamint fejenként 1,3 millió lejt Bartók Károlynak, Bartók Gáspárnak, Bartók Andrásnak és Bartók Árpádnak, ami összben 30 millió lejt jelent. Rainernek és Bugár Lenkének még ki kell fizetnie 9,8, illetve 3,2 millió lej perköltséget Agachénak.

Rainernek a közléstől tizenöt nap áll rendelkésére, hogy megfellebbezze az alapfokú ítéletet.

(Iochom)
Háromszék din 10 februarie 2005
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet: Tárgyalás Strasbourgban

Frunda György ügyvéd 1999-ben, mikor a Legfelsőbb Bíróság elutasította a kézdivásárhelyiek fellebbezését az Agache-perben, bejelentette: az ítéletet megtámadja a Strasbourgi Emberjogi Bíróságon. Meg is tette, de mert említett bíróság is túlzsúfolt, beadványára csak egy évvel ezelőtt kapott választ. Abban a per dokumentációját kérték, amit munkatársaival összeállított, és eljuttatott Strasbourg­ba. Néhány hete értesítette Frundát a stasbourgi bíróság, hogy a kézdivásárhelyiek nevében a román állam ellen indított pernek helyt ad, s a tárgyalást február 8-ra tűzték ki. Értesítették arról is, hogy újabb dokumentumokat kell benyújtania. Hogy ezt az aktacsomagot, melynek első periratai 1990-ben keletkeztek, ügyvédkollégái segítségével össze tudja állítani, halasztást kért, amit meg is kapott, az ügyet február 28-án tárgyalják.

Frunda György lapunknak kifejtette: abban bízik, hogy Strasbourgban pert nyernek, ami annak elrendelését fogja jelenteni, hogy Romániában tárgyalják újra a kézdivásárhelyi polgárok (Filip Orbán Daniela Kamilla, Paizs Ottó, Héjja Dezső, Reiner Antal és Kanabé Sándor) ügyének mind bűnügyi, mind polgári részét.

(s)
Háromszék din 10 februarie 2005
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet: Rainer albérlő lesz saját házában? (Agache-ügy)

Huszonegy tárgyalás után, szerdán a kézdivásárhelyi bíróságon alapfokú ítélet született az Aurel Dionisie Agache versus Rainer Antal perben. A bírói testület helyt adott a felperes keresetének és viszontkeresetének, ami azt jelenti, hogy Rainer esztelneki házának két tulajdonosa lesz: az egyik ifjú Agache, a másik pedig Rainer exfelesége, Bugár Lenke. Az ítélet közlése után Rainer Antalnak tíz nap áll majd rendelkezésére, hogy a megyei törvényszéken megfellebbezze a kézdivásár¬helyi bíróság döntését.

(Iochom)
Háromszék din data de 28 ianuarie 2005
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet: A huszonegyedik tárgyalás (Agache-per)

Tegnap délelőtt a kézdivásárhelyi bíróságon tartották Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia Reiner Antal ellen indított perének huszonegyedik — végre érdembeni — tárgyalását. Reiner esztelneki ingatlanjának a megosztásáról a bíróság eddig azért nem tudott dönteni, mert a szakértői felértékelések csak a múlt év végére készültek el.

A tegnapi tárgyaláson Liviu Raicea ítélőbító elnökölt, jelen volt a felperes, ifjú Agache, Reiner Antal és Vass Lázár, az egyik örökös, míg a Magyarországon élő Bugár Lenkét, Reiner volt feleségét Ötvös Zoltán ügyvéd képviselte. A tárgyalásról hiányzott a beidézett Papp Vass Irén, Baka Erzsébet, Bartók Károly, Bartók Gáspár, Bartók Álmos és Bartók Árpád, a megosztandó telek résztulajdonosai.

A Joó Mátyás és György Ede Zsolt által elvégzett szakértői véleményezést a tárgyalást megelőzően elküldték Agachénak és Reinernek, arra kérve őket, hogy fogalmazzák meg álláspontjukat a felméréssel kapcsolatosan. A két szakértői félmérésért ifjú Agache 12 935 000 lejt fizetett a Paizs Ottó és Héjja Dezső nyugdíjából visszatartott és az Agache család bankszámlájára átultalt összegből. A felmérés alapján a telekből 684 négyzetméter jut Reinernek és volt feleségének, 1105 négyzetméter pedig a többi résztulajdonosnak. A szakértők által megállapított telekérték 31 700 lej/négyzetméter, a ház értéke pedig 86 200 000 lej. A többi résztulajdonosnak a házban nincs része, az csupán Reinert és Bugár Lenkét illeti egyenlő arányban. A résztulajdonosoknak a terület megosztása következtében 6 672 850 lejt kell kifizetniük Reinernek és volt feleségének. Az ítélőbíró megkérdezte a jelenlevőket, hogy egyetértenek-e a szakértői felméréssel, van-e kifogásuk ellene, kérnek-e más felmérést. Ekkor robbant a bomba, Reiner szidta ifjú Agachét, és fel akart olvasni egy, a témától eltérő szöveget. Raicea felfüggesztette a tárgyalást, Reinert a teremben levő rendőr kikísérte. Bukarestbe fogok menni, ha kell, akár gyalog is — kiabálta a teremből kifelé tartó Reiner.

Tízperces szünet után folytatódott a tárgyalás. A bíró bejelentette: a rendbontásért nem bünteti meg Reinert, de a bíróság nem cirkusz. Vass Lázár elmondta: ragaszkodik a részéhez, Ötvös ügyvéd azt kérte, hogy a lakás értékének felét ítéljék Bugár Lenkének. Agachénak az volt a kifogása, hogy a szakértői véleményezésbe hiba csúszott, a házhoz a többi résztulajdonosnak nincs semmi köze, amivel a bírói testület is egyetértett. Raicea bíró bejelentette: két hét múlva, január 26-án fognak alapfokon ítéletet hirdetni.

Iochom István

Háromszék din data de 13 ianuarie 2005
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Szabályos kivégzés Sepsiszentgyörgyön (A ,,forradalom? Háromszéken)

Tizenöt évvel ezelőtt Romániában, a forradalomnak nevezett véres hatalomátvétel idején 1104-en haltak meg, 3352-en sebesültek meg. A ,,hősi halottak? között akadnak szép számmal olyanok, kiket túlzás lenne ekképp nevezni: Aurel Agachéhoz hasonlóan még jó néhány milicista esett áldozatául a népharagnak (országszerte 65 milicista halt meg és 73 sebesült meg); többen azonban vétlenül váltak áldozatokká: a sorkatonák (260 halott, 545 sebesült) és a civilek. Utóbbiak közül ketten sepsiszentgyörgyiek voltak. Mindkettejük halálának okai mindmáig kiderítetlenek.
Papp Sándort a szállítási vállalat Oltmező utcai telephelyénél érte a halál. Egy ,,eltévedt golyó? végzett vele. Ki húzta meg a ravaszt, és miért? Soha nem fog kiderülni. Csak annyit tudni, a hegyivadász katonai egység felől érkezett a lövés. A másik áldozat, ?uiu Gheorghe mérnök esetében ismert a gyilkos neve. 1989. december 24-re virradó éjszaka, egy óra körül a villamossági gyár felől Állomás negyedi tömbházlakása felé tartó, a hazafias gárda egyenruháját viselő férfit egy három tisztből és hat sorkatonából álló járőr megállásra szólította fel. ?uiu felemelte karját, a katonák közrefogták, megmotozták. Nem találtak nála fegyvert. Még tartották a férfit, mikor egyik felettesük, a járőrkülönítményt vezető Boariu Constantin kapitány, a belső elhárítás tisztje pisztolya minden töltényét belelőtte. Tizenegy golyót a mellkasába. ?uiu Gheorghe azonnal meghalt.
Kivizsgálást indítottak, persze. A bizottság megállapította, a Boariu Constantin vezette különítmény azért indult járőrözésbe, mert egy telefonos bejelentés szerint a magyarok a román katona szobrát készültek felrobbantani. Legalábbis így vallott a tiszt, és ezt megerősítették társai, Laz?r Liviu kapitány és Mohora Ilie hadnagy is. A katonák - Florea Alexe, Strîmbu Viorel, Ol?iano? Adrian, Timi? Radu, Mihalcea Dan, Dragomir Vasile Adrian - mit sem tudtak arról, hová és mi célból indultak járőrözni. ?uiu Gheorghet nem nyilvánították hősnek, merthogy halála pillanatában nem viselt fegyvert. A gyilkos Boariu röviddel tette után elköltözött Nagyszebenbe.
Az igazi kivizsgálásra három évet kellett várni. ?uiu holttestét exhumálják, megállapítják: a tárból kilőtt tíz golyó azonos a csőben levő tizenegyedikkel. 1993. február 11-én letartóztatják Boariut. A bukaresti katonai törvényszék az enyhítő körülményeket (!?) figyelembe véve csupán négyévi börtönbüntetésre ítéli. Kérdőre vonva, Boariu nem a pillanatnyi elmezavart hozta fel tettének indítékául, hanem hogy a terroristáktól való mérhetetlen félelmében húzta meg a ravaszt. Számtalan kérdés maradt megválaszolatlan, a törvényszék talán nem is nagyon akart minden részletet kideríteni: önmagát megadó, fegyvertelen, lefogott emberre fegyelmezett katona nem lő rá, még ha remeg is az ina a félelemtől; de ha remegő ujja véletlenül meghúzza is a ravaszt, nem üríti ki az egész tárat; tiszttársai miért nem léptek közbe, annál is inkább, mert a sorkatonák közvetlenül az áldozat mellett álltak. Soha nem fog kiderülni ez sem. ?uiu Gheor­ghe negyvenesztendős volt. Boariu Constantin négy évet ült, majd folytatta katonai pályáját. Nagyszebenben él.
És soha nem fog kiderülni a két sorkatona halálának okozója sem. A mikóújfalusi Müller Lászlót Br?ilán, az előpataki Brînz? Constantint Resicán érte a halál. Szolgálatteljesítés közben. A gyilkosok köztünk járnak. Egyedül Aurel Agache ,,gyilkosait? üldözik.
(vop)
Háromszék din data de 22 decembrie 2004
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet: Újabb halasztás (Agache-per)

Tegnap a kézdivásárhelyi bíróságon alig pár percet tartott az ifjabbik Agache által kezdeményezett per, mely Reiner Antal esztelneki házának megosztását célozza. A tárgyaláson Liviu Raicea ítélõbíró elnökölt. Aurel Dionisie Agache személyesen vett részt a tárgyaláson, Bugár Lenkét, Reiner Magyarországon élõ exfeleségét Ötvös Zoltán védõügyvéd képviselte. Tegnapig a bíróság által kijelölt két szakértõ felértékelte ugyan az ingatlant, de véleményezését csak egyikük juttatta el a bíróságra, ezért ismét halasztottak. A következõ tárgyalásra november 17-én kerül sor.

(Iochom)
Háromszék din data de 07 octombrie 2004
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet: Újabb halasztás az Agache-perben

Tegnap a kézdivásárhelyi bíróságon alig pár percet tartott az ifjabbik Agache által kezdeményezett per, mely Reiner Antal esztelneki házának megosztását célozza. A tárgyaláson Liviu Raicea ítélőbíró elnökölt. Aurel Dionisie Agache és Reiner Antal személyesen vett részt a tárgyaláson, Bugár Lenkét, Reiner exfeleségét ezúttal senki nem képviselte. Tegnapig a bíróság által kijelölt egyik szakértő elvégezte ugyan az ingatlan felértékelését, de szakértői véleményezését még nem juttatta el a bíróságra, a másik szakértő pedig nem járt Esztelneken. A következő tárgyalásra május 24-én kerül majd sor.
Iochom István

Háromszék din data de 21 aprilie 2004

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet: Felbecsülték Reiner házát (Agache kontra Reiner)

Március 27-én, szombaton délelőtt a kézdivásárhelyi bíróság által felkért Joó Mátyás sepsiszentgyörgyi építészmérnök és Marius B?la? bírósági végrehajtó Esztelneken felmérte Reiner Antal házát. A felbecsülésen Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia is jelen volt. György Ede Zsolt sepsiszentgyörgyi topográfusnak április folyamán kell elvégeznie a terület felértékelését. A kézdivásárhelyi bíróságon a következő tárgyalásra április 20-án kerül sor.
(Iochom)
Háromszék din data de 2 aprilie 2004
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Nyílt tér: Vigyázzunk, hogy kit választunk

Az RMDSZ-re hallgatva alapító tagként beléptem az általuk megszervezett, Trinvest nevû részvénytársaságba, mint nyugdíjas a megtakarított pénzemből vettem 15 részvényt. A kezdeti nehézségek ellenére (indulás, bejegyzés stb.) kezdetben adtak valamit. Később, amikor a vezetők látták, hogy itt hasznot is lehet húzni, módosították a szabályzatot, és a részvények többségét felvásárolták. A következő alkalommal, amikor meghirdették a gyûlést, részt vettem. Meglepetésemre vagy 15-20-an voltunk jelen. Kérdem, ha csak ennyien vagyunk, akkor nem jogerős a gyûlés, mert nincs szavazati többség? Mivel alapításkor több mint ezren voltunk... Bebizonyították, hogy 60 százalék jelen van, mivel akinek nem volt minimum 50 részvénye, nem volt szavazati joga sem, ellenben a szenátor uraknak volt, például Verestóy úrnak vagy 65 szavazata, és folytathatnám szerre az összes RMDSZ-vezetőnkkel. Másnap nagy cirkusz árán kaptam vissza a pénzem, olyan jól, hogy a csekkben háromszor annyit kaptam volna érte. Ekkor semmiztek ki először.
A következő alkalom nem sokat váratott magára. A mûanyaggyárba tettem le az ún. kuponomat, és ott lettem részvényes. Később ezt a gyárat megvásárolta a magyarországi Tisza Vegyipari Kombinát - gondoltam, hogy ez egy rendes magyar vállalkozás, és itt esetleg valami fog jönni a konyhára, de tévedtem. Meghívtak a gyûlésre, bemutatkozott a többségi tulajdonos, és megválasztották a vezetőtanácsot. Ezek a tanácstagok havonta kapták a vezérigazgató fizetésének 20 százalékát - köztük volt a mi megválasztott szenátorunk is. Neki szenátusi elfoglaltsága, helyi fogadóórái adtak időt, hogy három-négy ilyen vállalathoz be legyen választva, az már mellékes, hogy sehol sem dolgozott, csak az ún. tiszteletdíjat vette fel. A kisrészvényesek nem kaptak semmit, mert a vállalkozás veszteséget termelt, és termel a mai napig is, mivel a jövedelmet egymás közt elosztják. Nem tudom, hol van a korrupcióellenes bizottság, hogy ezeknél a veszteséget termelő vállalatoknál indítsa meg végre a csődeljárást, hogy vesszen oda az ő pénzük is, ne csak a miénk, kisrészvényeseké. Még azt is megtették velünk, hogy az évi gyûlést Nagyváradra hívták össze azzal a szándékkal, hogy kisrészvényes, ha pofázni akarsz, fizess útiköltséget, szállodát. Részben az RMDSZ-nek is van felelőssége, hisz nemhiába kapta a tiszteletdíjat szenátor urunk. Tehát ezért vannak úgy összenőve a kormányzó párttal!
Ami Markó úr megvalósításokkal kapcsolatos dicsekvését illeti: egy részükhöz semmi köze az RMDSZ-nek, mert az az Európai Unióba való bejutás feltétele, ami törvény pedig megszületett, azt nem alkalmazzák. Tehát szemfényvesztés Nyugat felé.
Eredmények? Elmaradt a Fogolyán-féle vagyon, a Sugás vendéglő visszaadása, habár a brassói bíróságon döntés született az örökösök javára. Vagy az Agache-per! Frunda úr, ha elvállalta, miért nem fejezi be? Agache kérésére már válasz is jött Strasbourgból, de a Frunda úréra nem jött, mert el sem küldte?
Ami a szülőföldön maradást illeti, azon segített Markó úr a csapatával, beleértve a Medgyessy-kormányt is. A mostani rendelkezések szerint három hónapot kint lehetsz, és azután három hónapig itthon csücsülsz, mert aki nem építőmunkás, vagy nem akar kulizni, annak próbamunkát kell végeznie, amely függ a szakmától, és attól, hogy mennyire sürgős a tulajdonosnak. Ez eltarthat két-három hónapig, ezután jön a bürokrácia, és miután ezek mind megvannak, a tulajdonos már megunta a várást, és már nincs szüksége az emberre.
Az itthoni elhelyezkedés a következőképpen zajlik: a leányom érettségi után elvégezte a turisztikai technikumot, Bukarestben angolnyelv-vizsgát tett, és számítógép-kezelői tanfolyamot is végzett. Amikor meg akarták indítani javítás után a Bodok Szállót, jelentkezett az akkori igazgatónál. Rendesen leadta a kérést, másolatokat a végzettségről stb., és elbeszélgetett az igazgatóval. Az igazgató azt kérdezte: az anyanyelve román, az idegen a magyar és az angol? A leány: nem, az anyanyelvem magyar, az idegen az angol meg a román. Válasz: ha szükségem lesz önre, megkeresem. Vagy háromszor kereste a leányom, de soha nem állt vele szóba. Nem is csodálkozom, hisz a kormánypárt vezetője azt mondta, hogy ameddig egy román munkanélküli is van, magyarokat nem veszünk fel?
Leányom jelentkezett egy másik hirdetésre is, ahol a tulaj tudta, hogy most végzett, tapasztalata nincs, és olyan udvarias úriember volt, hogy dolgoztatta két hétig, de egy lejt sem fizetett érte, ami egyenlő a kizsákmányolással.
Nem utolsósorban azt szeretném megtudni a tisztelt RMDSZ-vezetőktől, mivelhogy úgy össze vannak nőve a kormányzó párttal: mi az oka, hogy az Erdélyből elûzötteknek csak 8 százaléka tudta meg és kérte a kárpótlást, míg a román közösség közül 75-80 százalék? Sokan akkor értesültek erről a lehetőségről, amikor lejárt a beadási idő, egy képviselőnk azt nyilatkozta, hogy nem is tudott róla. Akkor felteszem a kérdést: mit is keresnek ott az adófizetők pénzén?
Ami a magyarság kiábrándulását és megosztottságát illeti, az RMDSZ saját magát zárta ki még 1993-ban, amikor Neptunon elárulták a magyarság érdekeit.
Végkövetkeztetés részemről: vigyázzunk, hogy kit választunk meg, mert a jelenlegi vezetés csak kihasznált minket, és ők jól meggazdagodtak. Igaz, nekik már mindásnak sem tesz elege
Háromszék din data de 27 februarie 2004
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Ismét halasztottak (Agache-per)

Tegnap a kézdivásárhelyi bíróságon tizenkettedik alkalommal halasztottak abban a periratban, amelyben Aurel Dionisie Agache Reiner Antal esztelneki házának vagyonmegosztását kérte. Agache ily módon próbálja behajtani azt az összeget, amelyet 2001-ben családja számára erkölcsi és anyagi kártérítésként megítéltek. A kézdivásárhelyi bíróság tárgyalótermében ifj. Agache, Reiner Antal és a Reiner exfeleségét, Bugár Lenkét képviselő Ötvös Zoltán ügyvéd volt jelen, de ismét halasztásra került sor, mivel Valer Barbu brassói ingatlanszakértő november 11-e óta nem értékelte fel Reiner esztelneki házát. Jenica Chiper ítélőbíró Agache azon megjegyzésére, hogy a bíróságnak már lépnie kellene ebben a kérdésben, kilátásba helyezte, hogy pénzbírságot ró ki a szakértőre, ha a mostani felszólításnak sem tesz eleget, és nem értékeli fel Reiner házát. A következő tárgyalásra 2004. január 19-én kerül sor.
Agache a tegnapi tárgyalás után kijelentette: 2004-ben sem román, sem magyar újságírókkal nem fog kommunikálni, hogy ne használják kampánycélra az Agache-ügyet, mivel úgy véli, hogy 2000-ben az RMDSZ politikusai kampányolás közben gyakran hivatkoztak az Agache-perre.
(Iochom)
Háromszék din data de 09 decembrie 2003

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Közélet: Nem indul bűnvádi eljárás (Agache-ügy)

Aurel Dionisie Agache hétfőn megkapta a brassói táblabíróság végzését, miszerint nem indítanak bűnvádi eljárást hivatali visszaélés és mulasztás címén Fábián Károly és Luppinger Attila ügyészek ellen.
A március 6-i döntés ellen benyújtott fellebbezést a táblabíróság szeptember 19-én tárgyalta. A Brassó megyei ügyészséget képviselő Ioan Cârlan első ügyész a vád ejtését kérte, mivel véleménye szerint a két Kovászna megyei ügyész nem követett el semmiféle bűncselekményt. Az ítéletet szeptember 29-én hirdették ki. A most kézbesített végzésben az olvasható, hogy Fábián Károly szakmai hozzáértéssel végezte a gyilkossági ügy kivizsgálását, elutasítják ifj. Agache fellebbezési kérését, és háromszázezer lej perköltség kifizetésére kötelezik.
(Iochom)
Háromszék din data de 20 noiembrie 2003

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Közélet: Tizenegyedszer is halasztottak (Agache-per)
Hétfőn délelőtt a kézdivásárhelyi bíróságon alig pár percig tartott az Aurel Dionisie Agache, a néhai milicista őrnagy legidősebb fia Reiner Antal esztelneki ingatlanjának megosztásáért a múlt év novemberében indított pere. A tárgyalóteremben jelen volt ifj. Agache, Bugár Lenkét, Reiner Magyarországon élő exfeleségét Ötvös Zoltán védőügyvéd képviselte, Reiner Antal nem jelent meg. A tárgyaláson elnökölő Jenica Chiper ítélőbíró közölte az érintettekkel, hogy az ügyben semmiféle előrelépés nem történt, a bíróság által kijelölt brassói építkezési szakértő nem adott életjelt. Ötvös Zoltán Valer Barbu brassói szakértőt javasolta Reiner házának felértékelésére, amivel ifj. Agache is egyetértett. A következő tárgyalás időpontját december 8-ra tűzték ki.
(Iochom)
Háromszék din data de 12 noiembrie 2003

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Közélet: Újabb Strasbourgi beadvány (Agache-ügy)
A Brassó megyei Feketehalom megyei jogú városban lakó ifj. Aurel Dionisie Agache szerdán kapta meg a Strasbourgi Emberjogi Bíróság második kamarájától a választ ez év július 2-án kelt beadványára. A bíróság arról értesítette, hogy írásban kapja majd meg a bíróság döntését, és ezért nem kell Strasbourgba utaznia. Ha a bíróság ezt szükségesnek látja, arról külön értesítik. Ifj. Agache második beadványában a román igazságszolgáltatás, illetve Luppinger Attila egykori megyei főügyész és Fábián Károly ügyész ellen emelt kifogást az Agache-per évekig tartó elhúzódása miatt. (Iochom)
Háromszék din data de 07 noiembrie 2003

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤..
Közélet: Reiner kérésére — perújrafelvétel (Agache-ügy)

Reiner Antal, az Agache-per egyik elítéltjének kérésére csütörtökön a fővárosi törvényszék II. számú büntetőrészlegén ismét napirendre tűzték a perújrafelvételt. Reiner részt vett a tárgyaláson. Tegnap érdeklődésünkre elmondta: ő semmi mást nem kért Bukarestben, csak azt, hogy tegyenek igazságot, mivel ő igazságtalanul ült másfél évet a rácsok mögött. Az ülésvezető elnök nem vonta meg tőle a szót, hagyta, hogy kifejtse véleményét az Agache-perrel kapcsolatosan. A törvényszék hivatalból Carmen Petrescu bukaresti ügyvédet rendelte Reiner védelmére. Az ülésvezető elnök azt is közölte Reinerrel, hogy a perújratárgyalás alkalmával a soron következő tárgyalásra Luppinger Attila, Fábián Károly és Kis Alexandru ügyészeket, valamint a két koronatanút, Várdó Vilmost és Várdó Gizellát is beidézik. A következő tárgyalásra minden valószínűség szerint novemberben kerül sor.
(Iochom)
Háromszék din data de 18 octombrie 2003

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Közélet: Ismét halasztottak (Agache-per)

Hosszabb szünet után a kézdivásárhelyi bíróságon tegnap tűzték ismét napirendre az ifj. Agache kontra Reiner Antal per soron következő tárgyalását. Mind a felperes, mind az alperes hiányzott, a gyűlésvezető elnök október 13-ra tűzte ki a következő tárgyalás időpontját. A halasztás oka: a bíróság által kijelölt szakértőtől nem érkeztek meg a Reiner esztelneki házára vonatkozó felértékelési iratok.
(Iochom)

Háromszék din data de 16 septembrie 2003

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Közélet: Perújítás Brassóban (Agache kontra ügyészek)

A brassói fellebbviteli bíróságon szerdán újrakezdődött Aurel Dionisie Agache Luppinger Attila volt Kovászna megyei főügyész és Fábián Károly ügyész ellen indított pere. A perújítás előtt az volt a döntés, hogy nem kezdeményeznek bűnvádi eljárást a két ügyész ellen.
A szerdai tárgyaláson Dan Cosma ítélőbíró elnökölt, aki bejelentette: mivel a két megvádolt ügyészt nem idézték be, az ügyet nem lehet érdemben letárgyalni, a következő tárgyalásra, augusztus 29-ére beidézik és meghallgatják mindkettejüket. Az ülésvezető a felperes kérésére elfogadta, hogy román fordítás készüljön arról a Háromszékben 1991 decemberében megjelent három újságcikkről, amelyek ifj. Agache szerint azt bizonyítják: az Agache-ügyben a kivizsgálás azért húzódott el, mert politikai nyomást gyakoroltak a Kovászna megyei ügyészségre.
(Iochom)

Háromszék din data de 09 august 2003

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
KÖZÉLET: Reiner ügyével tovább nem foglalkoznak (Agache-ügy)

Mint már hírül adtuk, Reiner Antal perújratárgyalási kérését a bukaresti törvényszék 1. számú büntetőjogi részlegén június 16-án és 24-én tárgyalták le. Második alkalommal a 609. számú végzéssel már aznap azt a döntést hozták, hogy tovább nem foglalkoznak Reiner perújratárgyalási beadványával. Így hát érvényben marad a Legfelsőbb Bíróság 2001-ben hozott ítélete, mely szerint Reiner Antalt hároméves börtönbüntetésre ítélték. Ezek után Reiner eltökélt szándéka, hogy Strasbourgban keresi igazát, hiszen véleménye szerint teljesen ártatlanul ült a rácsok mögött.
(Iochom)
Háromszék din data de 10 iulie 2003
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet: Beidézték a koronatanúkat (Agache-ügy)

Ma reggelre idézték be a megyei ügyészségre Várdó Vilmost és nejét, Gizellát, az Agache-per két koronatanúját, akik Reiner Antal ellen vallottak. A két kézdivásárhelyit Reiner Antal kérésére hallgatják ma ki. A Várdó házaspár, akiknek 1991-es és 1997-es tanúvallomása alapján ítélték hároméves börtönbüntetésre Reinert, ezelőtt azt állították, hogy nem ismerik Reinert, illetve nem látták a Kézdivásárhely főterén tömegharag által meglincselt Aurel Agachet.
(Iochom)
Háromszék din data de 08 iulie 2003
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet: Kijelölték a szakértőt (Agache-per)

Tegnap a kézdivásárhelyi bíróságon ismét napirendre tűzték az ifj. Agache által kezdeményezett ingatlanmegosztási periratot. Reiner Antal nem volt jelen a tárgyaláson, Bugár Lenkét, Reiner Magyarországon élő exfeleségét Ötvös Zoltán képviselte. Chiper Jenica ítélőbíró, ülésvezető elnök a brassói megyei törvényszék által felajánlott öt építkezési szakértő közül Dan Munteanut javasolta, akit az alperes és a felperes is elfogadott. A tárgyalás alig pár percet tartott. A következőre szeptember 15-én kerül sor.
(Iochom)
Háromszék din data de 01 iulie 2003

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Közélet: Reiner Strasbourgba készül (Agache-ügy)

Reiner Antal perújratárgyalási kérését a bukaresti törvényszék 1. számú büntetőjogi részlegén június 16-án és 24-én tárgyalták le. Első alkalommal Reinernek is szót adtak, de tegnapelőtt már nem, és Reiner két koronatanúját — Várdó Vilmost és Várdó Gizellát — sem hallgatták ki. A 2003/1801-es számú dosszié tárgyalására alig öt percet szántak. Az ítélőszék elnöke csak annyit közölt Reinerrel, hogy több tárgyalásra nem kerül sor, a döntést hamarosan írásban kapja meg. Reiner tegnap elmondta: a perújratárgyalási kérés eredményétől függetlenül a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul.
Iochom István
Háromszék din data de 26 iunie 2003

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Közélet: Paizs Ottó nyugdíja is megcsonkul (Agache-ügy)

Ifj. Agache Aurel Dionisie, a néhai kézdivásárhelyi őrnagy legidősebb fia múlt évben Bălaş Marius bírósági végrehajtó irodáján keresztül elérte, hogy a 2001-ben született végleges döntéssel megítélt anyagi és erkölcsi kártérítés fejében november 1-jétől Héjja Dezső 1 200 000 lejes betegnyugdíjából havonta tartsanak le 367 000 lejt, s azt bankkártyán utalják át a család számára. Ez év májusában a végrehajtó átiratára a megyei nyugdíjpénztár közölte, hogy július 1-jétől a Magyarországon elő Paizs Ottó nyugdíjának egyharmadát is visszatartják. Az Agache család 71 millió lejt követel az elítéltektől. A mostani levonás ütemében tizenhat év alatt törlesztik ,,adósságukat”.
(Iochom)
Háromszék din data de 18 iunie 2003

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Közélet: Perfelülvizsgálás (Agache-ügy)

Reiner Antal, mihelyt szabadult a börtönből, elindult igazát keresni, hiszen úgy véli, ártatlanul zárták be. Járt a megyei és a kézdivásárhelyi ügyészségen, ahol azt tanácsolták neki, kérje a per újratárgyalását. Ezután kérte, hogy hallgassák ki a két koronatanút, Várdó Vilmost és Gizellát, akik azt állítják, hogy nem látták őt a lincselés színhelyén. Reiner panasza a kézdivásárhelyi ügyészségre került, a városi rendőrség egyik tisztje is meghallgatta, és arra a következtetésre jutott, hogy az ügy a megyei ügyészség hatáskörébe tartozik. Várdóékat azóta sem hallgatták ki. Időközben Reiner a bukaresti törvényszékhez is benyújtotta kérését. A 2003/1801-es számú dosszié a napokban érkezett meg, és ki is függesztették a kézdivásárhelyi városháza hirdetőjére a Reiner nevére kiállított idézést, melyen ő a per újratárgyalását igénylőként szerepel. Az első tárgyalásra június 24-én 8.30 órakor a bukaresti törvényszék I. számú büntetőjogi részlegének 203-as termében kerül sor.
(Dévai)
Háromszék din data de 17 iunie 2003

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet: Ismét halasztottak (Agache-per)

Tegnap délelott került sor az Aurel Dionisie Agache, a néhai ornagy legidosebb fia kontra Reiner Antal per újabb tárgyalására. Az ülésen Jenica Chiper ítélobíró elnökölt, ifj. Agache és Bugár Lenke, Reiner exfelesége képviseletében Ötvös Zoltán volt jelen. Reiner nem vett részt az alig pár percig tartó tárgyaláson. Az ülésvezeto elnök ismertette a sepsiszentgyörgyi Imreh Gyula szakérto átiratát, melyben közli, hogy nem vállalhatja el Reiner esztelneki házának felér­tékelését. Mi­után Kovászna megyében senki nem vállalta el ennek elvégzését, a kézdivásárhelyi bíróság a brassói törvényszékhez fordul, és onnan kér szakértot. A következo tárgyalásra június 30-án kerül sor. A legfrissebb adatok szerint az Agache család 76 millió lejes anyagi és erkölcsi kártérítést követel a kézdi­vásárhelyi elítéltektol.
(Iochom)
Háromszék din data de 10 iunie 2003

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤.
Közélet: A strasbourgi folyamodványok sorsa (Agache-ügy)

Frunda György szenátor, a kézdivásárhelyi elítéltek védőügyvédje 2001. szeptember 10-én a bukaresti székhelyű APADOR Helsinki Bizottsághoz nyújtotta be az Agache-ügyben elítéltek, Héjja Dezső, Paizs Ottó és ifj. Konrád János iratcsomóját azzal a céllal, hogy onnan továbbítsák Strasbourgba — tudtuk meg annak idején Ivácson József jogásztól, a szenátus munkatársától. A hírt az RMDSZ-tájékoztató 2001. szeptember 10-én megjelent, 1647-es számában magyar és román nyelven is közölték. Orbán Filip Daniella Kamilla és Reiner Antal nem hatalmazta fel Frunda Györgyöt, hogy nevükben eljárjon. Az Agache család ugyanaznap postázta Strasbourgba beadványát, ahol több ezer panasz vár jogorvoslásra, tehát az Agache-iratcsomó leghamarabb 2004—2005-ben ha napirendre kerül.
A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bizottság 2002. március 6-án, majd május 28-án hivatalos áriratban arról értesítette az Agache családot, hogy a román állam elleni panaszukat a 2002/9812-es szám alatt iktatták. A kézdivásárhelyi elítéltek azóta sem kaptak egyéni beadványukra semmiféle visszajelzést, nem tudják, hogy panaszuk eljutott-e egyáltalán Strasbourgba vagy sem. Ez év május 9-én Valerian Stan elnök írásban az alábbiakat közölte: a Helsinki Bizottság nem töltött és nem is tölthet be közvetítő szerepet a panaszosok és az európai fórum között, a panaszok egyéniek, ami azt jelenti, hogy a beadványt az illető személy és/vagy védőügyvédje fogalmazhatja meg és juttathatja el Strasbourgba. Ezek szerint valaki csúsztat(ott)...
(Iochom)
Háromszék din data de 17 mai 2003
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Közélet: Tegnap ismét halasztottak (Agache-per)

Tegnap nem született érdembeli döntés az Agache család kontra Reiner Antal perben. Chiper Jenica ítélőbíró június 9-re tűzte ki a következő tárgyalás időpontját. A tegnapi tárgyaláson Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia és Reiner exfelesége, Bugár Lenke képviseletében Ötvös Zoltán volt jelen. Reiner nem jelent meg a tárgyalóteremben. A halasztás oka az volt, hogy Sepsiszentgyörgyről nem érkezett meg a szakértőket tartalmazó névsor. Ezúttal két név merült fel, végül is Imreh Gyulát nevezték meg, akivel mindkét fél egyetértett. A már lefizetett egymilliót, ha elvállalja a megbízatást, hivatalból átutalják Imreh Gyula szakértő számlájára.

(Iochom)
Háromszék din data de 13 mai 2003

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Nyílt tér: Jogi postát olvasva… (Visszajelzés)


,,…Ha az elkobzott nemesfémeket, drágaköveket természetben nem lehet visszaadni, akkor az arra jogosultaknak kártérítést fizetnek… A visszaigénylési kérést legkésőbb 2003. június 12-ig be kell nyújtani…” — olvasom a Háromszékben, és eltűnődöm. Egyetlen ékszeremet, a karikagyűrűmet, mert egy alkalommal majdnem leszakította a köszörűgép, munkavédelmi szempontból nem hordtam, s ezért a letűnt diktatúra aranyhajszoló tisztjeinek, besúgóinak nem okoztam olyasféle gondot, hogy vajon honnan van, benne van-e a hivatalos pecsét. Így ma nem kell félnem, hogy kifutok a visszaigénylési határidőből. De élnek bizony, s nem is kevesen, Erdővidéken és Kézdivásárhely környékén szép számmal, akiket a néhai hírhedt milicistatiszt megfosztott — hivatalos papír segítségével, de legtöbbször anélkül — a nemesfémtől. A Kísért a múlt Székelyföldön című könyvet kezembe véve és újraolvasva Vallomások Agache kézdiszéki és erdővidéki önkényeskedéseiről fejezetét, borzadva veszem tudomásul a bátrabbak vallomásait: mily brutális erővel, szadista veréseket, zsarolást és fenyegetést alkalmazva vette el a kiszemelt áldozatok ékszereit a ,,forradalmár hős”, akiről még utcát is elneveztek! S ha az egykori gazdasági rendőr a megkínzott embereknek hivatalos papírt is adott, s azt optimistán meg is őrizték, talán kártérítést is kapnak elcsórt ékszereikért. De aki zsugorgatott pénzét a Közel-Keleten dolgozó, ott olcsón hozzájutó munkásoktól vásárolt aranyba fektette, ami a kegyetlen őrnagy zsebébe került minden hivatalos bizonylat nélkül, az még törvény biztosította jogaival sem élhet. Nemhiába kiáltotta az éterbe az Agache szadizmusát is megtapasztaló Boldizsár Béla 1999 márciusában: ,,Hát Agache kárpótol-e valakit?” Nehéz kérdés, nehezen megválaszolható! Mint az is, hogy kié, mivé lett az általa elvett rengeteg ,,sárga fém”? Azzal, ami Knobloch Mária akkori bírósági titkár szeme láttára került zsebébe egy kovásznai vagyon-ellenőrzési akcióján? Ki kártalanítja Bedő Rózát, Barabás Rozáliát, László Ödönt, László Veronicát? Utóbbi, Kézdivásárhelyen élő asszony kerek négy esztendeje nyilatkozta: ,,Aznap 18 órakor őrizetbe vett, és természetesen elkobozta két pecsétgyűrűmet, s a milícián tartott éjjel 12 óráig. Másnap a barátaim közbenjártak az érdekemben, de a gyűrűket azóta sem kaptam vissza. Az elkobzási papírra azt írta, hogy »metal galben« (sárga fém). Az esetet nem tudtam, nem tudom elfelejteni. Követelésem 11,5 gramm arany megtérítése…” Hát azokat a cudar időket, amikor a nagy diktátor nevében sok kicsi diktátor uralkodott, más sem tudja elfelejteni. Főleg mióta Agache nagyobbik fia próbálja ,,kártalanítani” magát az ártatlanul meghurcolt, börtönt viselt, szegény emberek által, csak mert vesztesként kerültek ki egy jogtalan és magyarellenes koncepciós per áldozataiként!

Ferenczy L. Tibor
Háromszék din data de 09 mai 2003

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-per
Ismét halasztottak
Tegnap délelõtt a kézdivásárhelyi bíróságon ismét napirendre került az ifj. Agache Dionisie Aurel, a néhai õrnagy legidõsebb fia által Reiner Antal ellen kezdeményezett per. A tárgyaláson Chiper Jenica ítélõbíró elnökölt. A bíróság hirdetõtábláján a polgári perek ügyrendjén az Agache kontra Reiner perirat a 16. helyen szerepelt. Reiner és a tanúként megidézett Vass család egyik tagja lekéste a tárgyalást, ugyanis a Reiner exfeleségét képviselõ Ötvös Zoltán védõügyvéd az iratcsomó soron kívüli letárgyalását kérte. Az alig öt percet tartó tárgyalás során az derült ki, hogy az elõzõ tárgyaláson kijelölt baróti Tóth András — akinek ifj. Agache már elõlegként átutalt egymillió lejt — idõhiányra hivatkozva nem vállalta az esztelneki ház szakértõi felértékelését, ezért a következõ tárgyalásig a bíróság újabb három szakértõt terjeszt elõ, akik közül ki lehet majd választani azt, aki elvégzi az esztelneki ház felértékelését.

A tárgyalást megelõzõen Reiner Antal és ifj. Agache a bíróság folyosóin találkoztak és beszélgettek. Reiner elmondta: már járt a megyei ügyészségen, ahol találkozott az õt börtönbe küldõ Fábián Károly és Kiss Sándor ügyészekkel. A tárgyalás után ifj Agacheval együtt jártunk Várdó Vilmosnál és feleségénél, Gizellánál, a két koronatanúnál, akik nagy meglepetésünkre cáfolták a vádiratban leírtakat, azt állítva, hogy annak idején nem tudták, mit írnak alá, s egyikük sem látta Reinert a lincselés színhelyén. Reiner a kirakatper újratárgyalását kéri.

Iochom István
Háromszék din data de 15 aprilie 2003
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-per
Soha nem látta Reinert!
Tegnap a kézdivásárhelyi bíróságon Jenicã Chiper ítélõbíró elnökölt az ifj. Agache kontra Reiner vagyonmegosztási perben. A tárgyaláson az alperes, Reiner Antal mellett Bugár Lenkét, Reiner volt feleségét Ötvös Zoltán képviselte. Ifj. Agache is megjelent a tárgyaláson. Reiner a tárgyaláson megmutatta az ülésvezetõ elnöknek az esztelneki házra vonatkozó adásvételi szerzõdést és telekkönyvi kivonatot, majd ifj. Agachet támadta. Végezetül elmondta, hogy civil perrõl lévén szó, nem jelenik meg a további tárgyalásokon. A per tárgyát képezõ terület, valamint az esztelneki ház kapcsán a bíróság által tanácsolt szakértõi vélemény közül az al- és a felperes a baróti Tóth Andrást és a kézdivásárhelyi Zsigmond János szakértõt fogadta el. Ifj. Agache tegnap a takarékpénztárnál elõlegként átutalt egymillió lejt Tóth András folyószámlájára annak érdekében, hogy a soron következõ, április 14-i tárgyalásig végezze el a szakértõi vizsgálatot.

A tárgyalás után Reiner Antallal és Agache Aurel Dionisieval közösen kerestük fel Várdó Gizellát, aki nagy meglepetésünkre azt nyilatkozta, hogy életében nem látta Reinert — õ volt a koronatanú —, most látja elõször, ellenben Héjját, Paizsot és Filip Orbán Daniella Kamillát látta a lincselés színhelyén. Reiner a Háromszék érdeklõdésére elmondta, hogy ártatlanul ült a börtönben, ezért az Agache-ügy újratárgyalását kéri, hiszen 557 napot raboltak el az életébõl. Azt is kérni fogja az igazságszolgáltatástól, hogy rehabilitálják.

Iochom István
Háromszék din data de 17 martie 2003
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Kármentõ
Egy közlemény margójára
Rövid lakonikus közleményt juttatott el a megyei egészségbiztosító igazgatója szerkesztõségünkbe Gheorghe Mãgureanu nyugalmazott ezredes, 1999-ig Kovászna megye rendõrfõkapitánya, majd haláláig a pénztár adósságbehajtó irodájának vezetõje 2003. február 28-i öngyilkossága kapcsán. Leírja, hogy Mãgureanut magas fokú szakmai hozzáértés, tisztesség jellemezte. Viselkedése kollégaként, magánemberként, e vidék román civil társadalmának tagjaként is példa értékû volt. A közlemény rosszallja, hogy nem hivatalos hírforrásokra alapozva mind az írott, mind az elektronikus média a nyugalmazott ezredes becsületét sértõ találgatásokba bocsátkozott, s a tragikus esemény szenzációs részleteire összpontosította figyelmét, meg sem várva az erre hivatott szerv, az ügyészség kivizsgálásának eredményét, melynek különben a napokban kell befejezõdnie. A biztosító igazgatója az említett közleményben a sajtó megértését kéri, s közli, nem tud az üggyel kapcsolatos hivatalos és hiteles adatokat közölni, ugyanis egykori munkatársa kétségbeesett tettének okait egyelõre õ maga sem ismeri. De — írja — a felröppentett álhírek bepiszkolják az elhunyt emlékét, növelik az amúgy is megpróbáltatott család fájdalmát, s ártanak az intézménynek.

Utóbbi szempont súlytalan. A biztosító vezetõjének nem a tragédia után tíz nappal, hanem az elsõ pillanatokban ki kellett volna állnia a közvélemény elé, és elmondani: munkatársát ártatlannak, mi több, egy szervezett ploieºti-i maffiacsoport és a kormánypárt helyi hatalmasságai áldozatának tartja. Azt ugyanis elég nehéz elképzelni, hogy annak, aki 1989. december 22-én egyetlen magasabb rangú egyenruhás férfiú volt, aki a milíciát körbevevõ fenyegetõ tömeg dacára bent mert maradni az épületben, hogy a fegyverek ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe, aki kilenc esztendeig — a rendszerváltás utáni legnehezebb években — a megyei rendõrséget nagy tisztességgel és hozzáértéssel vezette, aki évek során oly nyílt és nyitott volt a sajtóval, a civil társadalommal, az emberijog-védelmi szervezetekkel, aki oly diszkréten és profi módon szervezte meg az akkoriban gyakori és nagy tömegeket megmozgató tüntetések védelmét, megszegte volna a törvényeket. Megalázták egykori munkatársai, akik vizsgálódtak ellene, s õ, aki a rendszert rég és belülrõl ismerte, pontosan fel tudta mérni, milyen egyszerû ártatlan emberbõl is bûnbakot kreálni. S megalázták halálában. Rossz belegondolni, hogy ami kijárt Agachénak (kétszer is), a katonai tiszteletadás a sírjánál, azt megtagadták Gheorghe Mãgureanutól. Lehet, azért, mert ember volt elsõsorban, nem rendõr.

Simó Erzsébet
Háromszék din data de 08 martie 2003
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Tatu forradalmárigazolvány nélkül maradhat

A sajtóban nyilvánosságot kapott politikai vita miatt tartotta fontosnak a pontos adatközlést Niþu Smarandache, az 1989. decemberi forradalom sebesültjei és a mártírhõsök utódai Kovászna és Hargita megyei szövetségének elnöke.

Mint ismeretes, Horia Grama prefektus felszólította Gheorghe Tatu demokrata párti volt kormánymegbízottat: indokolja meg, mely tettekkel vívta ki a számtalan kedvezményt szavatoló forradalmárigazolványhoz való jogát, miért csak 1997-ben, kormánymegbízotti kinevezése idején kérvényezte, és miért egy bukaresti székhelyû forradalmáregyesület közvetítésével jutott hozzá? A volt prefektus válaszolt, de — Smarandache elnök szerint — nem épp az igazat mondta. Tatu ugyanis nem azért fordult egy bukaresti forradalmáregyesülethez, mert akkor (1996-ban) a Kovászna—Hargita Szövetség nem létezett volna, hiszen az 1991. február 13-án alakult, hanem azért, mert az itteni szövetség csak a két megye sebesültjeinek és a mártírhõsök utódainak dossziéit intézte, a ,,harcosokkal" nem foglalkozott. Smarandache elmondta, ezért nincs is tudomása arról, hogy a volt prefektus mivel érdemelte ki a forradalmárigazolványt; Gheorghe Tatu azután kérte felvételét a szövetségbe, miután a kormány már kiállította számára az igazolványt — tehát nem ismeri Tatu kérelmét és indoklását, csupán annyit mondhat, hogy míg a megyében nyilvántartott 35, forradalmárigazolvánnyal rendelkezõ harcosból (közülük csupán 21-en tagjai a Kovászna—Hargita Szövetségnek, a többiek más megyei egyesületekhez tartoznak) jó néhányan ajánlást kértek a szövetségtõl, Tatu ezt nem tette meg. És lehet, épp ezen bukik el a volt prefektus. Hamarosan ugyanis megszûrik a forradalmárokat, mert Ion Iliescu államfõ megelégelte, hogy az országszerte 29 000 igazolványtulajdonosból mindössze 7700 sebesült és mártírutód, a többiek mind harcosok! Az államfõ kiadta az ukázt, ismételten vizsgálják felül a dossziékat, s legfennebb tízezer — ebbõl nyolcezer Temesváron és Bukarestben — igazolványtulajdonos maradjon, a többiek pedig elismervényt kapjanak csupán, amely nem jogosítja fel õket semmiféle kedvezményre. Smarandache szerint ily módon a két székely megyét átfogó szövetségben a sebesültek és mártírok utódai mellett (Hargita megyének hat mártírja, 24 sebesültje, Háromszéknek pedig négy mártírja: Şuiu Gheorghe, Brînzã Constantin, Papp Sándor és Agache Aurel, illetve 26 sebesültje van) mindössze három harcos marad, akik — az elnök javaslatára — valószínûleg azok közül kerülnek ki, akik a gépgyárból a tömeggel együtt kivonultak, majd tényleg részesei voltak az 1989. decemberi eseményeknek. (vop)
03.06 3802. szám
Háromszék din data de 06 martie 2003
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Ismét halasztottak
Múlt héten a kézdivásárhelyi bíróságon ismét elnapolták az Agache kontra Reiner per érdembeni letárgyalását: Reiner Antal alperes és a beidézett Vass család tagjai késve érkeztek a terembe. A következõ tárgyalásra március 17-én kerül sor. Reiner Antal és a Vass család beidézett tagjai közül néhányan, a néhai Bartók Teréz egyenes ágú leszármazottai — Bartók Gáspár, Bartók Árpád, Bartók András és Vass Barnabás — látva, hogy a bírósági táblán az utolsó elõtti helyen szerepelnek, beültek a kocsmába, és így lekésték a tárgyalást. A teremben jelen volt a felperes, ifj. Agache Aurel Dionisie, valamint a Bugár Lenkét, Reiner exfeleségét képviselõ Ötvös Zoltán ügyvéd. Utóbbi védence nevében arra kérte a bíróságot, hogy az 1993. december 4-én közösen megvásárolt esztelneki ingatlan megosztása felõl is döntsön, mivel nem mondott le a részérõl. A tárgyalást követõen Reiner lapunknak nyilatkozva elmondta: ifj. Agache felkérésére beleegyezett abba, hogy március folyamán Bukarestbe utazzon, és a B1-es tévéadó Igazmondó gép mûsorában mindketten válaszoljanak tíz-tíz kérdésre. Az utazási költségeket ifj. Agache állja.
(Iochom)
Háromszék din data de 22 februarie 2003
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Ötszázötvenhét napig a rácsok mögött
Mint már hírül adtuk, Reiner Antalt, az Agache-per utolsó bebörtönzöttjét a brassói bíróság példás magaviseletéért február 12-én a feketehalmi börtönbõl feltételesen szabadlábra helyezte. Tegnap esztelneki otthonában kerestük fel. Lapunk érdeklõdésére Reiner az alábbiakat nyilatkozta:
— Azért jöttem haza 2001. augusztus 4-én a békéscsabai menekülttáborból, mert bíztam a román igazságszolgáltatásban, bíztam az elnöki hivataltól kapott átiratban. Sajnos, tévedtem, másnap letartóztattak, a vécérõl vittek el, hiába kértem a rendõröket, adjanak még két nap halasztást, hogy menjek el Bukarestbe Iliescu elnökhöz. Békéscsabán eleget mondták nekem, hogy ne jöjjek haza, mert biztosan bezárnak, én eldöntöttem, hogy történjen velem bármi, zárjanak be, én hazajövök, soha nem szoknám meg külföldön, kínozott a honvágy, vágytam az itteni hegyek után. Én ártatlanul kerültem a börtönbe. Ha én el tudtam volna jutni az elnökhöz, biztosan megkapom a kegyelmet tõle, de hát a zsaruk nem engedtek, hanem elvittek a megyei rendõrség fogdájába, ahonnan a csíkszeredai börtönbe kerültem, s ott tartottak a múlt év november 14-éig, amikor átszállítottak Feketehalomba. Közönséges bûnözõk között voltam, de elmondhatom, hogy senki nem ütött hozzám sem Csíkszeredában, sem pedig Feketehalomban. Legtöbbet a betegelkülönítõben feküdtem, mivel végig betegeskedtem. A börtönõrökrõl sem mondhatok semmi rosszat, senki nem durváskodott velem. Katona Ádám tanár úr, Sógor Csaba szenátor és Ráduly Róbert képviselõ keresett fel több alkalommal a csíkszeredai börtönben. Soha nem felejtem el a jóságukat. Feketehalomban rosszabb volt a sorsom, mint Csíkszeredában, de valahogy csak eltelt. Bíztam istenben, bíztam abban, hogy elõbb-utóbb hazajövök. Több mint ötszázötven napot ültem börtönben teljesen ártatlanul. Ez idõ alatt két szívinfarktusom volt, és az idegeim is tönkrementek. Ifj. Agache megtudta, hogy február 12-én szabadulok, és aznap megvárt, s egy autóbusszal érkeztünk be a brassói vonatállomásra. Másfél órát beszélgettünk magyarul. Arra akart rávenni, hogy ismerjem be bûnösségemet, és meséljek 1989. december 22-érõl. Azzal fenyegetett, hogy elveszi a házamat a fejem fölül. Vérrel sem engedem, hogy elvegyék ezt a kis házikómat, ahol én a legjobban érzem magam. Amikor 12-én késõ este hazaértem, a hideg házban is nagyon jól aludtam másnap reggelig. Egy kis tûzifára lenne most a legnagyobb szükségem...
Lejegyezte: Iochom István
Háromszék din data de 15 februarie 2003
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Reiner Antal kiszabadult a börtönbõl
Tegnap déli 12 órakor az Agache-per utolsó börtönben lévõ elítéltje elõtt megnyílt a feketehalmi börtön kapuja. Reiner Antal este Esztelnekre érkezett. Reinert Feketehalomról a brassói vonatállomásra Aurel Dionisie Agache, a néhai õrnagy legidõsebb fia kísérte el. A február 4-én tartott börtönbizottsági ülés nyomán február 7-én közölték az elítélttel, hogy szabadlábra helyezik. Reinernek február 21-én meg kell jelennie a kézdivásárhelyi bíróságon sorra kerülõ vagyonmegosztási tárgyaláson. Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy Reiner 2001. augusztus 4-én a békéscsabai menekülttáborból váratlanul hazatért esztelneki otthonába, ahol másnap a megyei rendõrség tisztjei a kézdiszentkereszti rendõrõrs munkatársaival közösen letartóztatták. Augusztus 7-én a csíkszeredai börtönbe került, majd múlt év december eleje óta a feketehalmi börtön rabja volt. 557 napig ült rácsok mögött.
Iochom István
Háromszék din data de 13 februarie 2003
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Agache-ügy
Ejtették a vádat
A Legfelsõbb Bíróságon pénteken megtartott fellebbezési tárgyaláson a vádak alaptalanságára hivatkozva végérvényesen és visszavonhatatlanul felmentették Luppinger Attilát, Kovászna megye volt fõügyészét és Fábián Károly ügyészt. Ifj. Agache azzal vádolta õket, hogy tudatosan húzták az idõt és nem véglegesítették a néhai õrnagy erõszakos halálával foglalkozó iratcsomót. Ifj. Agache — nem lévén elégedett a számára kedvezõtlen ítélettel — közölte, hogy a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordul, ahol második alkalommal pereli be a román államot.
(Iochom)
Háromszék din data de 22 ianuarie 2003
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Elnapolták a holnapi tárgyalást
Január 14-én Aurel Dionise Agache, a néhai õrnagy legidõsebb fia kérte a Reiner vagyonának megosztásáról szóló 2002/1928-as iratcsomó tárgyalásának elnapolását, mivel 17-én nem lehet jelen Kézdivásárhelyen, mert Bukarestben a Legfelsõbb Bíróságon Luppinger Attila volt megyei fõügyész és Fábián Károly ügyész elleni fellebbezési kérését tárgyalják. Ifj. Agache a brassói táblabíróságon elveszítette a pert a két ügyész ellen, akiket az Agache-iratcsomó kapcsán idõhúzással vádolt. Ifj. Agache a kézdivásárhelyi bíróságtól január 6-án kapott értesítés szerint január 14-én tíz példányban nyújtotta be a Reiner esztelneki házának vagyonmegosztásával kapcsolatos iratcsomót. A februárban sorra kerülõ tárgyalásra Reiner Antal, Bugár Lenke (Reiner volt felesége), Vass Lázár, Pap Irén, Baka Erzsébet, Bartók Károly, Bartók Gáspár, Bartók András és Bartók Árpád beidézését kérte. Ifj. Agache aznap kifizette az 1 953 000 lejes és az 1 710 000 lejes bélyegilletéket is, beadványában azt kérve a bíróságtól, hogy a perköltségeket Reinerrel fizettessék ki. Ifj. Agache azt is kijelentette, hogy amennyiben a Legfelsõbb Bíróságon elutasítják a két ügyész elleni fellebbezését, ezzel a panaszával is bepereli a román államot a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságnál. (Iochom)
Háromszék din data de 16 ianuarie 2003
Kegyelmet Reinernek

A romániai magyar egyházak vezetői egy Ion lliescunak címzett levélben elnöki kegyelmet kértek Reiner Antal számaira, akit Aurel Agache rendőr őrnagy meggyilkolása miatt ítéltek szabadságvesztésre -- tájékoztat tegnapi közleményében a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület sajtóirodája. A december 19-i keltezésű levelet Jakubinyi György római katolikus érsek, Pap Géza és Tőkés László református püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Tempfli József római katolikus püspök és Szabó Árpád unitárius püspök írta alá, emlékeztetve, hogy tizenhárom évvel az 1989. decemberi események után már csak Reiner van börtönben. "Az igazság az, hogy az 1989. decemberi események 1100 mártírjainak halála miatt felelősségre vont személyek közül senki nincs már börtönben. Az utolsó három elítélt két héttel korábban kapott kegyelmet" - áll a közleményben. Az egyházi vezetők szerint Reiner Antal helyzetét súlyosbítja, hogy elveszítheti „egyetlen vagyonát, szerény szülői házát". Az aláírók „az euroatlanti integráció kontextusában", karácsony és az 1989-es forradalom szellemiségében úgy vélik, hogy az elnöki kegyelem révén Reiner Antal családja körében tölthetné a karácsonyt, másrészt hozzájárulna „az etnikumközi feszültségek" csökkentéséhez.
Háromszék din data de 24 decembrie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Kézdivásárhelyen ismét halasztottak
Tegnap délelõtt másodszor tûzték napirendre az Agache-ügyben Reiner Antal esztelneki házának a megosztásáról szóló periratot. Reinert pontosan kilenc órakor a feketehalmi rabszállító kocsi vitte a kézdivásárhelyi bíróságra, ahol tíz órakor került sor az alig pár percet tartó tárgyalásra. A Vass család egyetlen tagja sem jelent meg, és Reiner volt feleségét, Bugár Lenkét pedig Ötvös Zoltán ügyvéd képviselte. Chiper Jenica ítélõbíró elnök csupán Reinert hallgatta meg, aki válásának körülményeirõl beszélt, majd elmondta: birtokháborításnak minõsíti azt, hogy ifj. Agache — aki elkésett a tárgyalásról — az õ engedélye nélkül hatolt be esztelneki házába. Ötvös ügyvéd véleménye szerint az eddigi tárgyalások nem voltak jogérvényesek, mert az egyik érintett felet, Reiner Magyarországon élõ exfeleségét nem értesítették a vagyonrészét érintõ tárgyalásról. A következõ tárgyalásra január 24-én kerül sor. Addig Reiner a feketehalmi börtönben marad. Reiner arról is szólt, hogy február 3-án egy különbizottság elé állítják, s akkor dõl majd el, le kell-e ülnie büntetése hátralevõ részét vagy sem.
Iochom István
Háromszék din data de 21 decembrie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Vargyasi hírhalom
Az RMDSZ által az Agache-perben ártatlanul elítéltek javára szervezett gyûjtés sikeréhez a községi tanácstagok és önkormányzati vezetõk közel másfél millió lejjel járultak hozzá.
(hecser)
Háromszék din data de 17 decembrie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

BARÓTI RMDSZ
Elkészült a két hónapos ütemterv
A baróti RMDSZ választmánya legutóbbi ülésén két hónapra szóló ütemtervet dolgozott ki és fogadott el. Incze István elnök tájékoztatása szerint, bár mindegyik megfogalmazott javaslat a fontos tennivalók közé tartozik, a legsürgõsebbnek a választott képviselõk frakciójának megalakítása mutatkozik. A szervezet munkájának újbóli hatékonnyá tételéért és az információáramlás megkönnyítése érdekében körzeteket alakítanak, felelõsöket bíznak meg, akiknek feladata lenne a tagdíjak begyûjtése is. Ezzel egy idõben felfrissítenék és rendbe tennék a tagnyilvántartót is. A kongresszusi elõkészületek közé sorolandó a karácsony tájékára tervezett fórum, melyet a tagság óhajainak minél jobb megismerése céljából január végén megismételnének. A választmány kongresszusi küldöttnek Incze Istvánt és Dimény László alpolgármestert javasolta. Az ütemtervben szerepel az erdõvidéki erdõtulajdonosok szövetségének létrehozása és alapszabályzatának kidolgozása, gyûjtés szervezése az Agache-perben jogtalanul elítéltek számára, a nyugdíjasklub újraindítása, a gazdakör megsegítése, az ifjúsági szervezetek bevonása a szervezet munkájába, ifjúsági és sportiroda létrehozása a megyei sporttanács finanszírozásával, karácsonyi csomagok kiosztása a szegényeknek, a magányos öregek üdvözlése a Gaál Mózes Általános Iskola cserkészcsapatának segítségével és ökumenikus karácsony megszervezése mindhárom felekezet bevonásával.

A hónap végére esedékes közgyûlésnek — az etikai, ellenõrzõ és szabályzatfelügyelõ bizottság, illetve a tanácsadó testület kijelölése mellett — meg kell választania az újonnan létrehozandó hagyományõrzõ testületet is. Utóbbi legfontosabb feladata egy eseménynaptár összeállítása és költségvetésének megszabása lesz.

(hecser)
Háromszék dintr-o dată necunoscută
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Válaszféle egy nyílt levélre
Puskás Attila ifj. Agachéhoz címzett, lapunkban december 10-én közölt, megbékélést szorgalmazó nyílt levele nyomán a néhai õrnagy legidõsebb fia a család újabb ajánlatával állt elõ: abban az esetben, ha az RMDSZ átutalja az általuk kért és bírósági úton számukra megítélt 350 millió lejes erkölcsi és anyagi kártérítést Bãlaº Marius kézdivásárhelyi végrehajtó számlájára, õk ezt az összeget átadják a helyi gyermekotthonnak. Egyetlen feltételt szabtak: a város jelenlegi vezetõi egyezzenek bele, hogy az Agache család emléktáblát helyezzen el ott, ahol az õrnagyot meglincselték. Ha nem jutnak közös nevezõre: a 350 millió lejt felajánlják a kommunista diktatúra éveit, az 1989-es forradalmi eseményeket és a fordulat utáni idõszakot objektíven és reálisan feltáró kutatóknak. Ifj. Agache a fenti összeget még 2500 amerikai dollárral (kb. 85 millió lejjel) toldaná meg. Ha az RMDSZ elfogadja valamelyik változatot, a család végleg lezárja az Agache-ügyet — olvashatjuk az õrnagy fiának közleményében.
(Iochom)
Háromszék din data de 17 decembrie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Az utca hangja
BENEDEK B. JÓZSEF, Sepsiszentgyörgy. Érdeklõdéssel figyeltem az Agache fiú magyar igazolványa körül kibontakozott perpatvart, és úgy vélem, néhány fölélövést kivéve jogos a fölháborodás. Olyan akkurátus ügyintézés esetén, mint amilyen ezen igazolványok elnyerésének elbírálásakor történik, találhattak volna formai hibát a kérelemben, mint ahogyan a 11 éves kisfiam esetében. Nála azt a kifogást emelték, hogy ,,annak ellenére, hogy korából kifolyólag írástudó, a szülõje írta alá a kérvényezést". Megjegyzem, ennek kiállításakor a megbízottakat így utasították, de ez késõbb, az új alkalmazási útmutatóval megváltozott. A magyar jogértelmezést nem bírálom fölül, de egy 11 éves gyerek legföljebb mozdonyvezetõ, pilóta vagy orvos akar lenni, önazonosságát nem tudja meghatározni — lásd némely (és nem kevés) felnõtt esetét. Én rábíznám a szülõ akaratára a gyerek neveltetését abból az egyszerû okból, hogy a szülõ soha nem akarhat rosszat a gyerekének. A tényekhez tartozik még, hogy a gyerek magyar iskolába jár, és a neve Benedek Elek Zalán. Mit kellett volna az apjának tennie azonkívül, hogy lassan másfél évtizede az RMDSZ szekerét tolja, és a közösségért tevékenykedik, ellentétben a megnevezettel? Nem vitathatom az Agache fiú kérelmét, talán jogszerû is, de az Írás szerint az apák bûneiért fiaiknak hetedíziglen is bûnhõdniük kell! Ezt a közösség értékrendje követeli meg, amely tagjának érzi magát, ezzel is bizonyítva: nem érti, mi történik körülötte.
Háromszék din data de 13 decembrie 2002
Bocsánatot kérek
Téved, aki azt hiszi, hogy én tisztára akarom mosni Agache ezredes emlékét. Közismert dolog — sohasem tagadtam —, hogy a nyomozások, kihallgatások során Agache ezredes megsértette egyes emberek jogait. Nem tudom elfogadni, hogy asszonyokat erõszakolt meg, mert többször tettem felhívást a sajtón keresztül, hogy jelentkezzenek, akikkel ilyesmi történt, az viszont igaz, hogy szoknyavadász volt. Különbözõ javakat, fõleg aranyat elkobzott, de azt nem saját hasznára. Nem lett volna, mit csináljon vele. Magam láttam, miként próbálta valaki apámat megvesztegetni. Ha a felajánlott pénzösszegnek csak a 10 százalékát fogadta volna el, már Ceauºescu idejében is milliomos lett volna. A pénzhez erõszak nélkül is hozzá tudott volna jutni. Szerintem élete utolsó évében a kézdivásárhelyi kommunista gazdasági maffiával ,,paktizált". De már késõ volt, és a durvaság szimbólumának maradt. Mindent alkalmat megragadtam, hogy felkérjem azokat, akik az apám miatt szenvedtek, tegyenek ez irányú nyilatkozatot, hogy az igazság arról az idõszakról is kiderüljön. Ez a kézdivásárhelyi civil társadalom feladata lett volna. De ez nem fog megtörténni sohase, mert hiányzik a bátorság. Nem értek egyet avval, hogy Agache ezredes népharag áldozata lett. Apám felelõtlen, többségükben ittas személyek áldozata lett, akiknek sikerült felülkerekedniük a sokaságon, amely ezáltal közömbös, passzív résztvevõjévé vált egy gyilkosságnak. Jogos büntetés Agache meglincselése? Aki ezt hiszi, potyára nevezi magát embernek, s inkább az állatkertben lenne a helye. Hiába idézik Tamási Áront a mondásával, ,,aki embernek gyenge, az magyarnak nem alkalmas", mert én ismerek rengeteg kisszerû, demagóg, irigy, egymást folyamatosan feljelentgetõ magyar embert. Nekik is meg lehet köszönni Agache ezredes durva magatartását. A múltat nem lehet megváltoztatni, de tõlünk függ, hogy ilyesmi soha többet ne ismétlõdjön meg, s legalább ezért is érdemes a ,,hadjáratot" végigvinni. A magyar igazolvánnyal kapcsolatosan: Gicã Agrigoroaie, Cãºuneanuék, Boldizsár s a banda haragszanak és ítélik, hogy én kiváltottam a magyar igazolványt. Ezúton bocsánatot kérek tõlük.
Hibás vagyok, hogy nem voltam képes egy etnikailag tiszta családba születni.
Agache Aurel Dionisie
Háromszék din data de 11 decembrie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Elég volt az RMDSZ-maffiából!
A Háromszék december 3-i számában olvastuk a nagyajtai Marosi Imre frappáns cikkét, melyért köszönet és gratuláció jár a szerzõnek! Teszem ezt azért, mert lapjaink hasábjain gyakoriak a népünk jobb vagy rossz sorsával való törõdések, de ennyi igazságot, orvosolatlan, meghallgatatlan panaszt még nem olvastunk. Lapunk vezérriporterei rá-rátapintanak sok visszaélésre, jogtalan és törvénytelen csalásokra, az adófizetõ polgárok megzsarolására stb., de egy dologban õk is adósaink még. Van nekünk egy európai hírû érdekszervezetünk, úgy becézzük: RMDSZ. Mi és azok, akiket Marosi úr felsorolt, csak eszköznek használtatunk fel a bársonyszékek és a busás fizetések érdekében.
Szupergazdag szenátoraink még csak tudomást sem vesznek a Reiner Antal rabnak szervezett gyûjtésrõl, pedig például abból a pár milliárdból, amit Verestóy úr a csíkszentsimoni volt szeszgyár részvényei révén is bezsebelt, nem juttatott egy banit sem szerencsétlen honfitársa ügyének enyhítésére. Tisztelet és hála Ráduly Róbert és Kelemen Hunor képviselõ uraknak önzetlen és példás áldozatkészségükért!
Közvetett úton, de a tövérõl értesültem az olaszteleki polgármester kalandjáról a bardoci atyafival, aki, mert jogos tulajdonát képezõ birtokait a polgármester és társai nem mutatkoztak hajlandónak a törvény szabályai szerint visszaadni, úgy helybenhagyta, hogy orvosi segítségre szorult. A polgármestert a bíróság is elmarasztalta hivatali hatalommal való visszaélés miatt.
Hazánkban a korrupciónak nincs határa, nincs mértéke. Az ilyen polgármesterektõl hemzsegnek falvaink, s a legfurcsább az, hogy mind az RMDSZ égisze alatt jutottak eme igen fontos és felelõs posztokra, ahol a falvak népeit — minket, magyarokat — (nem dédelgetve, de) a legtisztességesebben, a legönzetlenebbül és a lehetõ leggyorsabban illene kiszolgálni, amivel — sajnos — alig dicsérhetünk meg egyet-kettõt a megyében. Rajtunk az RMDSZ sohasem fog olyan segítséget gyakorolni, amilyent népünk megérdemel. Ideje már egy alapos változásnak!
Zsigmond László, Málnásfürdõ
Háromszék din data de 11 decembrie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Nyílt levél egy fiatal férfihoz
Évtizedekkel ezelõtt a kézdivásárhelyi ifjú sakkozók között megismertem egyik tehetséges erõsségét a céhes város csapatának: Agache Aurelt. Ennyit tudtam róla, azután számomra nyoma veszett. Miután jó tizenkét éve más vonatkozásban, de ezúttal országosan híresült el, az egykori ismeretség alapján a lap nyilvánossága elõtt szólok hozzá.
Ön az élet kiteljesülõ szakaszába ért, én az évekkel lejáró óráim szakaszába értem. Engem és egész családomat, édesapámat is egy embertelen, elnyomó diktatúra tett jogfosztottá hosszú évekig. Nem ölt meg — fizikailag —, és hadd valljam meg Önnek: megsebesített ugyan lelkileg, de családunk három bebörtönzött tagja közül egyikünket sem volt képes lelki nyomorékká tenni. Felülemelkedtünk a gonoszok gonoszságán anélkül, hogy gerincünk meghajlott volna. Hadd tegyem hozzá: most, amikor elolvastam Bukarestben a 19 szekusdosszié 2200 oldalas anyagát, köztük azokat a lapokat, amelyeket azok írtak, akik közül sokan hozzám közel állóknak hirdették magukat, de valójában hitvány csúszómászók voltak — még ez sem rendített meg. És semmi módon nem fogok rajtuk ,,bosszút állni".
Az Ön édesapját nem emberek ölték meg. Az a vulkanikus tomboló erõ, amely izzó láváját azon a napon, a sok évtizedes elnyomás után, átöntötte felelõtlen emberek indulatába. Annak, azoknak a napoknak az Ön édesapja volt megyénkben az egyedüli áldozata. Feltette-e ezekben az években — felülemelkedve fiúi elfogultságán — a kérdést, hogy vajon miért? A gyilkosságot soha semmi sem igazolja. De igazolhatja-e valamilyen erkölcsi törvény, ideológia emberek évtizedeken keresztül folytatott hajszolását, megfélemlítését?
Bármilyen fájdalmas is legyen, el kell választanunk a két felelõsséget és érzelmet: a gyermekit és a közéletit. Az, akit Ön édesapjaként gyermekkorától tisztelt, szeretett, nem ,,vitte haza" hivatali ügyeit, bizonyára nem beszélt róluk. Csak kevés olyan elvetemült embert ismer a történelem, mint például Sztálint, aki elõbb a feleségét hajszolta halálba, majd egyetlen fiát — bár megtehette volna — nem vette ki a németek fogságából. De olyant is keveset ismer, mint a háborús bûnösként kivégzett Hans Franck fia, aki nemcsak megtagadta apját, de könyvnyi váddal tekintette jogosnak a nürnbergi végzést. Sokan elítélték ezért, még többen erkölcsi bátorságát, elfogulatlanságát, igazságérzetét tekintették érdemének.
Senki sem kívánja, hogy ezt tegye Ön is. Apánk, bármilyen is legyen, csak gyermekkorunk társa, számos kedves emlékünk fõszereplõje. Tette-e fel a kérdést önmagának, de azoknak is, akik arccal vagy arctalanul háta mögött nem hagyják nyugodni az Ön igazságtevéssé finomított bosszúindulatát, tehát kérdezte-e, hogy vajon édesapja jóváhagyná-e ezt a kíméletlen büntetõ hadjáratot? Vajon meg lehet-e gyógyítani lelkünk fájdalmát másoknak okozott fájdalommal? Tapasztalatból mondom: nem. Nem.
Emlékszem, soha nem volt annyira közel a magyar a románhoz, mint akkor, azokban a napokban, de különösen december 23-án. Egy közös istencsapás múlt el felettünk. Ezért kell határozottan állítanom, hogy édesapja tragikus halálába semmi olyan nem vegyülhet, amit igyekeznek alantas szándékúnak beleírni — utólag —, hogy magyarok ölték meg a román rendõrtisztet. Jól tudja Ön is, hogy ez aljas hazugság.
Sok szó esik az Ön magyar igazolványáról. A fentiek miatt, teljesen hibás eredõvel. Ha a rideg életrajzi adatokon kívül a magyar illetékesek egyebet is (ideológia, jellem, politikai múlt stb.) figyelembe vettek volna, akkor sok magyarnak a kérését vissza kellett volna utasítaniuk. Ön megfelelt a törvény kritériumainak, az igazolványt joggal kapta meg.
Igen, Ön felajánlotta az irgalmasságot: vallják be bûnösségüket a valódi vagy vélt tettesek, és Ön (és családja) megbocsát. Kegyelmet kér számukra. Innen látszik tapasztalatlansága és a mögöttes biztatás. Hogyan is gondolja azt, hogy az a négy-öt ember, aki úgy tudja, hogy nem ölt, egy életre megbélyegezze önmagát e hamis beismeréssel? Vagy: bízhattak-e az Ön megbocsátó szándékában? Hiszen vallomásukkal az Ön kénye-kedvére kiszolgáltatták volna magukat. Akkor aztán csakugyan el lehetett volna ítélni õket.
Aurel! Karácsonyváró hetek következnek. Az Úr születésének 2002. évfordulóját várja a keresztény világ. A szeretet, a megbocsátás, az engesztelõdés, a sebek, a lelki sebek begyógyulásának önmagunk lelkiismerete felé forduló ünnepét. A kereszténység legnagyobb ünnepét várjuk. Ne hadakozzon többé az árnyakkal. Gyakorolja a legnagyobb keresztényi erényt, a megbocsátást a valódi és vélt bûnösõk felé. Meglátja: egyszeriben béke száll majd a lelkébe, és így temeti el ezúttal végleg édesapját.
Puskás Attila
Háromszék din data de 10 decembrie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Visszajelzés
A múltat nem lehet megváltoztatni
Már kezdett az idegeimre menni az Agache-ivadék szemtelen-pofátlan mosakodási kísérlete, ezért egypár dolgot szeretnék a tudomására hozni: nem értem, miért nem hagyja békében nyugodni az apját? Amit tett, azért megkapta jogos büntetését. Hogy a lincselés nem demokratikus, nem humánus módszer, az igaz, de el kellene gondolkodnia az ifjú titánnak arról, hogy a hõn szeretett apján kívül még kit is lincseltek meg Kézdivásárhelyen. Senkit, tehát ez jelent valamit: ártatlan embert nem fúj el a népharag az élet színpadáról!!! Más rendõröket is bántalmaztak, viselt dolgaik arányában kaptak egypár pofont, és ennyi. Tehát ne próbáljon mártírt csinálni az apjából, aki sajnos a kommunista rendszert nemcsak kiszolgálta, hanem még rá is tett egy lapáttal, és a saját hasznára értelmezte a törvényeket. A tények ismeretében beszélek, ismertem és ismerek a hõs Agache által megerõszakolt, megzsarolt, ékszereiktõl megfosztott személyeket. Csak annyit tudok mondani, hogy ha Strasbourgban vagy akárhol is pert nyer a legény, apja emlékét úgysem tudja tisztára mosni, Kézdivásárhelyen e név hallatán ma is hallgat a jóérzésû ember, majd tovább ballagva köp egyet. Ezt semmilyen ítélet nem tudja megváltoztatni. Tehát jobb volna hagyni a holtat nyugodni, és nem állandóan kavarni azt a bizonyos dolgot, nem létezõ becsület tisztára mosási szándékával, mert kezd unalmassá válni az egész. Jóindulatúan azt tudom tanácsolni a fiatalembernek, hogy fejezze be ezt a hadjáratot, mert saját magának is árt általa, és próbáljon normális ember módjára élni, mert így egy idõ után ámokfutóvá válhat, és Don Quijote módjára fog hadakozni szélmalmok ellen. Ennek semmi értelme, mert ha egész Európát vagy a nagyvilágot is meg tudja gyõzni az apja ártatlanságáról, minket és gyermekeinket akkor sem, mert mi keservesen megtapasztaltuk az apja módszereit, és a kitépett fülbevalók nyoma a bõrrõl esetleg eltûnik, de a lélekbõl soha. Nagy általánosságban megbocsátani lehet, de feledni soha! Ezért jó volna befejezni azt a tragikomédiába torkolló valamit, magunkba szállni és elfogadni a tényeket. A magyar igazolvánnyal kapcsolatosan csak annyit, hogy semmi jelentõsége nincs, lehet akármennyi bizonyítványa Agache Dionisienek, õ attól magyar soha nem lesz, mert a magyarság nem egy állapot, amelyet, ha szükséges, felveszek, erre születni kell, és ebben élni kell. Itt idézem Tamási Áront: ,,aki embernek gyenge, az magyarnak nem alkalmas".

Tisztelettel: Vajda Dénes, Bölön
Háromszék din data de 06 decembrie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

BÍRÓ LÁZÁR, Sepsiszentgyörgy. A november 22-i Háromszékben olvastam az Agache gyerekrõl írottakat, és teljes mértékben egyetértek Zsigmond Lászlóval. Annak idején Agache milicista õrnagy a lakosságtól ékszereket vett el, amiért a nép meglincselte a forradalomkor. A fia most az ártatlan áldozatok vagyonát akarja megkaparintani egyes emberek segítségével, peres úton. S van, aki ennek a soviniszta egyénnek magyar igazolványt is javasolt, amit meg is kapott. És mit tett az RMDSZ? Nem harcolt az ártatlanok felmentéséért Strasbourgban, de elõsegítette az Agache fiú magyar igazolványának kiadását. Javasolom ennek visszavonását és az elõsegítõk kizárását érdekvédelmi szövetségünkbõl.

Háromszék din data de 03 decembrie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Visszajelzés
Miért kértem magyar igazolványt?
Meglepetéssel olvastam el a Háromszék november 22-ei számában egy olyan cikket, amely a személyi jogaimat nagyon erõsen sérti. A válaszadás jogán néhány kérdést tisztázni szeretnék.
Az Agache-ügyben elítéltek ,,szenvedése" fordítottan arányos azzal a szenvedéssel, ami az Agache családnak osztályrészül jutott. Mi bizonyítékát adtuk megbocsátási szándékunknak még 2001-ben. Mindössze azt kértük, adják fel magukat önként a rendõrségen. Fogva tartásuk arra az idõre szólt volna, amennyi idõ alatt összeállítják a kegyelemhez szükséges iratcsomót. Felajánlottuk: amennyiben részletes beismerõ vallomást tesznek, mi beleegyezésünket adjuk ahhoz, hogy kegyelemben részesüljenek, lemondunk az erkölcsi kártérítésrõl. Köztudott, a bestiák nem kívántak élni ezzel a lehetõséggel.
Becsületbeli kötelességet teljesítek az apámmal szemben, olyan kötelességet, amelyet minden bizonnyal Zsigmond László bácsi is teljesítene, ha a szülõjét olyan körülmények között veszítette volna el, mint én. Az Agache-ügynek van egy törvényes és egy erkölcsi oldala. Az elõbbi a bûnösnek talált öt személyre kirótt ítélet végrehajtását jelenti. Az strasbourgi bíróság döntése után beszélhetünk majd az ügy erkölcsi vetületérõl.
Az a tény, hogy nem került kellõ bizonyíték további bûnösök elítélésére, nem jelenti azt, hogy az elítéltek ártatlanok.
Az alvinci s a craiovai stb. ,,román gyilkosokkal" kapcsolatosan bemutatnám a belügyminisztérium statisztikáját, amelynek tartalmából kilátszik, hogy az úgynevezett forradalmárok (tulajdonképpen a társadalom söpredékei) a belügyminisztérium 9 (kilenc) káderét lincselték meg: kettõt Kudzsirban, egyet Szebenben és hatot a Székelyföldön (plusz egy civilt). És ennek mindenütt lettek jogi következményei, és a kudzsiri gyilkosok most börtönben vannak, és nem áll senki mellettük, se politikai párt, se civil társadalom, sõt, a helyi román közvélemény mindenféleképpen támogatta a gyilkosok bebörtönzését.
Ami ,,a renegát polgár arcátlan, a diktatúrára emlékeztetõ soviniszta támadásait", az ,,Agache csemetének a lapokban minduntalan megjelenõ arcátlan, pimasz, sovén, jogtalan követeléseit" és ,,egy soviniszta, magyarfaló, magyargyûlölõ, fosztogató nem magyart…" illeti, ezeket a kijelentéseket keresztényietlen, erkölcstelen és xenofób megnyilvánulásnak vélem, és várom, hogy a közvélemény elítélje a hasonló szélsõségeket. Becsületsértésért a 90 éves Zsigmond László bácsit nem tudom a bíróság elé vinni, az Agache-ügy háborújában — mint akármelyik háborúban — az öreg embereket és a gyermekeket nem lehet felelõsségre vonni.
A magyar igazolvánnyal kapcsolatosan: én magyarnak is érzem magam, tehát jogom van az igazolványhoz, és örülök, hogy ezt a budapesti hivatalnál is így gondolják. Tudom, hogy a háromszéki lakosok nem erre számítottak, és hátsó szándékot sejtettek kérelmemben, de nem így van, és a mentalitásuknak változnia kell. A kérvényem az alábbi elveken és tényeken alapul:
1. Magyar—román vegyes nemzetiségû családban születtem, anyai ágon magyarként. Magyar, római katolikus vallású vagyok, ami lényegesen hozzájárult kulturális, illetve egyéni fejlõdésemhez. A vallásos ünnepeket, gyásznapokat (húsvét, karácsony, halottak napja stb.) megtartom. Gyermek- és kamaszkoromat meghatározta az anyai ági Kovács nagyszülõknél töltött idõ. Tõlük kaptam vallási nevelést, és szintén tõlük tanultam meg magyarul. Bár a román nyelvet jobban beszélem, mint a magyart, lélekben magyarnak érzem magam. Az elsõ nyelv, amit megtanultam, a magyar volt, aki megtanította, azt mindenkinél jobban szerettem: a nyujtódi nagymamám. Tizenkilenc évig, 1970—1989 között 94 százalékban a magyarlakta Kézdivásárhelyen és Nyujtódon éltem, mindkét településen csekély az ortodox egyház hatása. Szeretném kiemelni, hogy jelenleg román többségû környezetben lakom, de nem tértem át sem az ortodox hitre, sem más román vallásra.
2. Jogom van szabadon, minden kényszer nélkül megválasztanom hovatartozásomat, nemzetemet. Úgy vélem, hogy a népi és vallási hagyományok szempontjából a magyar, az iskolai nevelés tekintetében viszont a román nemzethez tartozom. Kulturális, illetve nyelvi téren kettõs — magyar és román — a kötõdésem.
Megkértem a budapesti hivatalt, vegyék figyelembe sajátos helyzetemet, mert apámat szülõvárosombeli egyének meggyilkolták, családomat pedig erõszakkal elûzték. RMDSZ-politikusok, valamint más szélsõséges csoportok széles körû kampányt folytattak apám ellen, akit a kommunista elnyomás eszközeként tüntettek fel, s akit abszurd és téves módon, a környékbeli magyarok elnemzetietlenítésének román állami zászlóvivõjeként állítottak be. Meggyilkolását a kézdivásárhelyi lakosok részérõl történõ ,,jól megérdemelt büntetésként" hangoztatták, miközben a tettesek családom részérõl történõ jogi felelõsségre vonását magyarellenes megnyilvánulásként könyvelték el. Ezek miatt sem a magyar közvélemény, sem ennek intézményei nem ismernek el magyar nemzetiségûnek. Megkértem a budapesti hivatalt, mérlegeljék sajátos helyzetemet, összehasonlítva egy teljesen román nemzetiségûével, aki egyáltalán nem beszéli a magyar nyelvet, de aki tagja az RMDSZ-nek szakmai, anyagi vagy politikai meggondolásból, ám sem kulturális, sem vallási szempontból nem tekinthetõ magyarnak. Lehet, hogy amaz megkapja a magyar igazolványt, és elismerik magyarnak. Úgy véltem, amennyiben visszautasítják kérelmemet, az ellenkezett volna a státustörvény eszmeiségével, az Európai Unió szellemiségének semmibevétele lett volna. Nem volt szándékomban lemondani magyar örökségemrõl akkor sem, ha visszautasították volna kérelmemet. Nem tagadom meg nagyszüleimet és édesanyámat, mert ez a múltam, és gyermekkorom lábbal tiprását jelentené.
Szerintem Agache magyar igazolványának nem kellett volna ilyen nagy port kavarnia, s mintsem rosszindulatból jobbról is, balról is sértsenek, inkább meg kellett volna figyelni a pozitívumrészét.
Agache Aurel Dénes
Háromszék din data de 29 noiembrie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Kézdivásárhelyen tegnap halasztottak
Mint már hírül adtuk, Aurel Dionisie Agache, a néhai õrnagy legidõsebb fia október végén a kézdivásárhelyi bíróságon pert kezdeményezett az Esztelnek 82. szám alatti ingatlan felosztásáért. A 276-os telekkönyvi kivonat alapján a közösség megszüntetését kéri, azt, hogy különítsék el a Vass családra esõ résztõl a Reiner Antal és egykori felesége, Lenke által 1996-ban megvásárolt tulajdont. A bíróság hétfõ délelõttre tûzte ki az elsõ tárgyalást az 1928/02-es számú iratcsomó kapcsán, melyre ifj. Agache mellett a csíkszeredai börtönben raboskodó Reiner Antalt, Magyarországon élõ exfeleségét és a Vass család életben levõ tagjait, illetve örököseit idézték meg nyilvános hirdetéssel, azaz a Vass család idézését a polyáni községháza hirdetõjére függesztették ki. Az Agache által kezdeményezett per elsõ tárgyalására tegnap 13 órakor került sor, Chiper Jenica ítélõbíró elnökölt. A teremben csupán ifj. Agache volt jelen, aki elmondta: õ csak Reiner Antal tulajdonrészében érdekelt, a Vass családdal nem foglalkozik. Reiner azért nem lehetett jelen elsõ alkalommal, mivel a csíkszeredai börtönbõl csak havonta egyszer, a harmadik pénteken szállítanak rabokat Kézdivásárhelyre. Az RMDSZ helyi szervezete által beígért védõügyvéd sem jelent meg. Miután ifj. Agache kifejtette álláspontját, az elnök december 20-ra tûzte ki a következõ tárgyalás idõpontját.

(Iochom)
Háromszék din data de 26 noiembrie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Árulások az Agache-ügyben
Ritka hét, hogy valamelyik magyar lapban ne olvasnánk az Agache csemete újabb fegyvertényérõl. Ez a renegát polgár arcátlanul, a diktatúrára emlékeztetõ soviniszta támadásaival ostromolja Reiner Antal ingatlanát. Dühében — ha más megoldás csõdöt mond — kész lenne lerombolni az épületet. Ezt legfeljebb azzal tehetné, amit hírhedt apja jogtalanul összelopkodott s abból épített!

Agache Dionisienek Reiner házához semmi köze! Mert az ügy, ami miatt ártatlanul bebörtönöztek két szerencsétlen áldozatot, már 1990-ben amnesztia alá esett, éppen annak az államfõnek a ,,jóvoltából", aki ma is ott uralkodik, ahol 1990-ben.

Hogy az amnesztiát elsikkasztották, mert magyarokról volt s van szó, az 80 éves történelmünk tragédiája Trianontól napjainkig. Joggal feltételezhetõ, hogy Reinerék ,,besúgás" alapján estek a csávába, mert olyan tömeges demonstrációban képtelenség volt konkrétan és pontosan azonosítható tettesekre célozni. Az amnesztia kihirdetése után sem a rendõrségnek, sem a bíróságnak nem volt, nem lehetett joga semmilyen bûnügyi nyomozást folytatni, ezt a kegyelmi törvény világosan kimondja! De mint fentebb mondám: MAGYAROKRÓL VAN SZÓ, akárcsak a zetelaki stb. esetekben is. Sem az alvinci, sem a craiovai stb. román gyilkosok ellen semmilyen eljárás nem indult: azokat ,,forradalmi hazafiakká" avatták, s ma még jó nyugdíjat is élveznek.

Tizenegy éve kísérjük figyelemmel Reiner és társai szomorú sorsát, azt a sok hasztalan próbálkozást megmentésükért, de — sajnos — annak az amnesztiatörvénynek az alkalmazását senki sem tudta kieszközölni. Azaz tudhatta volna, de nem tette!

Joggal kérdezem: hol voltak/vannak RMDSZ-es uraink, jogászaink, szenátoraink, képviselõink, akik az ezelõtti kormányban ,,bennfentes" szerepeket is betöltöttek, tehát, ahogy mondani szokás, nagyon közel voltak a tûzhöz, s ahhoz, hogy ezt az ügyet jogerõre emeljék. Tisztelt Markó úr és Frunda úr, nézzenek szembe saját lelkiismeretükkel, tegyék szívükre a kezüket, ismerjék el, hogy a két ártatlan magyar tizenegy esztendei szenvedéséért erkölcsileg felelõsek! Mert ha nem ment Bukarestben, Frunda úr kivihette volna Strasbourgba az ügyet a kétmilliós erdélyi magyarság súlyos panaszaként, a Trianonért még ma is felelõs urak elé terjesztve. Ott meg lett volna oldva szabadulásuk. Miért nem léptek? A bársonyszék elvesztése miatt? Mert nem vitás, hogy tétlenségüknek komoly erkölcsi okai vannak, s ezt nem én mondom, ez a közvélemény szava! Hogy lehet, hogy az Agache csemetének a lapokban minduntalan megjelenõ arcátlan, pimasz, sovén, jogtalan követelései láttán RMDSZ-es uraink nyugodtan elvonulnak? Tudomásul veszik, és valósznûleg rá is bólintanak, mert a törvény így teszi?! Nem elég, hogy Reinert szabadságától jogtalanul fosztották meg: most még ingatlan javaiból is hagyják kiforgatni?! Mozduljanak meg, uraim! Ne nézzék tétlenül két ember kínzását, kifosztását! Ez nemzeti parancs!

Nem hagyom szó nélkül a kézdivásárhelyi ,,hõsök" szerepét sem, azokét, akik meglincselték a hírhedt múltú Agache õrnagyot, tettüket oda ibrikálták a Fõtérre, de már eltakarításában — azaz a két szerencsétlen magyar letartóztatása ellen — semmit sem tettek, holott egy tömeges tüntetõ megmozdulással elejét lehetett volna venni az ügy folytatásának. Az igazi tettesek pedig kárörvendve szemlélhetik a két rab sorsát.

És mindezek után, ami a legfelháborítóbb: magyar igazolványt kapott Agache Dionisie. Csodálom, hogy a nap nem állt meg az égen, s annak, aki kiadta azt a nem Agachet illetõ magyar okmányt, nem sült ki a két szeme, hogy ilyen aljas hazaárulásra vetemedett, ölébe vett egy soviniszta, magyarfaló, magyargyûlölõ, fosztogató nem magyart…

A leghatározottabban tiltakozom az eljárás ellen, és kérem az illetékes megyei RMDSZ-felelõst, hogy azonnal követelje vissza Agachetõl a magyar igazolványt. Megengedhetetlen, hogy ilyen aljas személlyel szaporítsuk ellenségeink táborát azáltal is, hogy az ilyenek —befurakodván sorainkba — többet ártanak egy életen át nekünk, mint az ilyen ostoba, aki kiadta a könyvet, fel tudná fogni gyalázatos eljárásának távlati következményeit. Ha Agache D. nem jó románnak, magyarnak még kevésbé, amit sorozatos követeléseivel bizonyít.

Azt az elvtársat pedig, aki a magyar igazolványt kiadta, azonnal el kell bocsátani állásából, mint árulót kell nyilvántartani, s óvakodni tõle, mint az égõ tûztõl!

Az RMDSZ pedig súlyos reformokra vár. Vidéken gyakorlatilag már nem létezik, a meghasonlott magyarság elvesztette bizalmát a felsõ vezetésben. Minden politikai és társadalmi kudarcunkat a levitézlett vezéreknek tulajdonítja.

Zsigmond László, Málnásfürdõ
Háromszék din data de 22 noiembrie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

'Haromszek' / 19.11.2002, pag.3
Titlul: 'Cazul Agache/Cei doi procurori au fost achitaţi'
Semnează: (Iochom)
'(...) In 29 noiembrie 1999 şi în 15 februarie 2002 Agache Dionisie Aurel a depus plângeri la Parchetul de pe lângă Curtea Supremă de Justiţie, respectiv la Parchetul de pe lângă Curtea de Apel Braşov împotriva fostului procuror general al judeţului Covasna, Luppinger Attila şi a procurorului Fabian Karoly, acuzându-i de abuz în serviciu şi favorizarea acuzaţilor. Argumentul lui Agache a fost acela că timp de 7 ani aceştia au tergiversat cazul Agache şi nu au descoperit adevărul. (...) Curtea de Apel a stabilit că cei doi procurori nu au comis infracţiunile enumarate de reclamant, (...), şi a respins prin sentinţa pronunţată în 14 octombrie cererea lui Agache, achitându-i pe cei doi procurori. Aurel Dionisie Agache a făcut recurs la Curtea Supremă de Justiţie.'
http://www.guv.ro/presa/presamaghiara/200211/revp-021124-hun2.htm
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Brassóban felmentették a két ügyészt
Agache Dionisie Aurel, a néhai õrnagy legidõsebb fia elõször 1999. november 29-én a Legfelsõbb Bróság melletti ügyészségen, majd ez év február 15-én a brassói táblabíróság melletti ügyészségen emelt panaszt Luppinger Attila, Kovászna megye volt fõügyésze és Fábián Károly vizsgálóügyész ellen, akiket szolgálati visszaéléssel és bûnpártolással vádolt, azt hozva fel érvként, hogy hét éven keresztül nem derítették ki az igazságot, és húzták az idõt az Agache-ügyben. A brassói ügyészség ez év március 6-án úgy döntött, nincs ok a bûnvádi eljárás megindítására. Ifj. Agache ekkor a brassói táblabírósághoz fordult. Beadványát érdemben október 4-én tárgyalták. Az ülésen Simona Franguloiu elnökölt, az ügyészséget pedig Ioan Cârlan képviselte, aki a fellebbezés elutasítása mellett érvelt. A táblabíróság megállapította, hogy a két ügyész nem követte el a felperes által felsorolt bûncselekményeket — ellenkezõleg, mindent megtettek az igazság kiderítése érdekében, éppen Fábián Károly volt az, aki elõzetes letartóztatási parancsot adott ki Héjja Dezsõ, Paizs Ottó és Filip Orbán Daniella Kamilla nevére, és Luppinger Attila fõügyész mandátuma idején véglegesítették a bûnvádi iratcsomót —, ezért október 14-i ítéletével elutasította ifj. Agache folyamodványát, és felmentette a két ügyészt. Aurel Dionisie Agache a Legfelsõbb Bíróságon megfellebbezte a döntést.

(Iochom)

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache átvette a magyar igazolványt
Ifj. Agache november 14-én Békéscsabán átvette a felvételünkön látható magyar igazolványt. Mint hírül adtuk, Aurel Dionisie Agache majdnem az elsõk között kérvényezte a magyar igazolványt. A magyar elbíráló hatóság — a budapesti központi adatfeldolgozó, -nyilvántartó és választási hivatal magyarigazolványok-fõosztálya — elõbb kiegészítõ adatokat kért tõle, majd kérését kedvezõen láttamozta, és elkészítették számára a magyar igazolványt. (Iochom)

Háromszék din data de 19 noiembrie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

'Haromszek' / 12.11.2002, pag.12
Titlul: 'Forum cetăţenesc'
Semnează: (iochom)
'Platforma creştin-naţională a UDMR, Iniţiativa Maghiară Ardeleană (EMK), organizează un forum vineri, 15 noiembrie, cu începere de la ora 17:00, la parterul Casei de cultură Vigado din Târgu Secuiesc, în incinta Clubului 'Maassluis' al Pensionarilor. Pe ordinea de zi figurează: autonomia Pământului Secuiesc, împlinirea a 10 ani de la declaraţia de la Cluj, cazul comdamnaţilor în procesul Agache.'
http://www.guv.ro/presa/presamaghiara/200211/revp-021124-hun8.htm
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Segítsünk a bajba-jutottakon
Az RMDSZ alsó- és felsõ-háromszéki területi szervezetei gyûjtést indítanak az Agache-perben elítélt ártatlan emberek anyagi megsegítése érdekében — írja szerkesztõségünkbe eljuttatott közleményében Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki és Baka Mátyás, az RMDSZ felsõ-háromszéki elnöke.

Pénzadományokat a 25.11.02.01-16016 Sfîntu Gheorghe Takarékpénztár (CEC) folyószámlára utalhatnak át.

Az átutalás bármely településen elvégezhetõ, ahol CEC-kirendeltség mûködik.

Háromszék din data de 05 noiembrie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Újabb per
Aurel Dionisie Agache, a néhai õrnagy legidõsebb fia tegnap 13 órakor iktatta a kézdivásárhelyi bíróságon azt a beadványt, amelyben a 276-os számú telekkönyv alapján a közösség megszüntetését kéri az Esztelnek 82. szám alatti ingatlan esetében. Minden valószínûség szerint az elsõ tárgyalásra november második felében kerül sor, amikor Reiner Antal mellett volt felesége, Lenke, az esztelneki ingatlan felének tulajdonosa, a Vass család tagjai közül pedig Erzsébet, Irén, Lázár és néhai Vass Teréz egyenes ágú leszármazottjai kapnak idézést. Ifj. Agache azt akarja elérni, különítsék el a Vass család részét a Reinerék részétõl, hogy annak felét el lehessen majd árverezni. Bãlaº Marius bírósági végrehajtó nem foglalta le a Vass családra esõ részt, csupán a Reinerék által 1996-ban megvásárolt ingatlant — nyilatkozta ifj. Agache, aki cáfolta az egyik megyei hetilapban megjelent hírt, mely szerint az RMDSZ megmentette volna Reiner lakását.

(Iochom)
Háromszék din data de 01 noiembrie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Reiner házát nem lehet lefoglalni
Mint hírül adtuk, Agache Aurel Dionisie, a néhai õrnagy legidõsebb fia a bírósági végrehajtóval lefoglaltatta a csíkszeredai börtönben raboskodó Reiner Antal esztelneki házát. Az ez év október 28-án kibocsátott 276-os számú telekkönyvi kivonat szerint a faház és a 403 négyzetméteres kert nem egyedül a Reineré. Vass Albert özvegye, László Viktória 15, Vass Gáspár, Vass Erzsébet, Vass Terézia, Vass Irén, Vass Lázár 9—9 résszel, míg Reiner Antal és Reiner Lenke, a Magyarországon élõ volt feleség a 120-ból 60 résszel rendelkezik. A Reiner házaspár 1996-ban vásárolta meg a bennvalót, s a következõ évben váltak el hivatalosan. A telekkönyvi kivonat értelmében a lefoglalás nem volt törvényes.

Tegnap Tamás Sándor parlamenti képviselõ sajtótájékoztatón ismertette a fejleményeket. Elmondta: Agache Aurel Dionisie házlefoglalási lépése korainak bizonyult, ugyanis egyelõre nem teheti rá a kezét Reiner ingatlanjára. Mint kiderült, az ingatlant jog szerint le sem lehetett foglalni, a végrehajtó hibát követett el. Ez a hiba valószínûleg az ifj. Agacheé, neki lett volna a kötelessége, hogy a foglalást megelõzõen beszerezze a telekkönyvi kivonatot, s a végrehajtó rendelkezésére bocsássa. Nem Reiner az egyedüli tulajdonos, ezért ebben az esetben azt javasoljuk az érintetteknek, hogy emeljenek kifogást a végrehajtás ellen. Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete a megfelelõ ügyvédi képviseletet és ennek költségeit fogja biztosítani. Ezzel, ha nem is végérvényesen, de legalább egy jó ideig kivesszük ifj. Agache kezébõl a házat — fogalmazott a képviselõ. Azt is elmondta: Héjja Dezsõ nyugdíjából novembertõl már letartanak egyharmadot, s mind Héjjának, mind Reinernek az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetével karöltve gyûjtést szerveznek, bankszámlát nyitnak számukra, hogy az adományokból visszatérítsék anyagi veszteségeiket. (iochom)
Háromszék din data de 29 octombrie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

SEPSISZENTGYÖRGYI RMDSZ
Gyûjtés indul Reiner házáért
A Jánó Mihály lemondása nyomán megürült sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselõi helyre a helybéli RMDSZ a lista következõ jelöltjét, Szígyártó Ernõt javasolja — közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Tóth B. Csaba, a városi szervezet elnöke. A döntést több egyeztetés elõzte meg, ugyanis vitát váltott ki, hogy az egészségügyi igazgatóság volt vezetõjétõl az RMDSZ korábban megvonta politikai támogatását, és így adódott a kérdés: kaphat-e tanácstagi mandátumot. Végül az etikai bizottság jóváhagyásával — a testület szerint az érintett igazgatói ténykedését kinevezettként végezte, és ez különbözik választotti minõségétõl — a frakció javasolja majd Szígyártó beiktatását a következõ tanácsülésen. Tény, hogy van olyan vélemény, amely szerint ez a ,,kényszerlépés" nem tesz jót az RMDSZ imidzsének, ám valójában másként nem lehet cselekedni, hiszen Szígyártó Ernõ tagja maradt az érdekvédelmi szervezetnek.

Reiner Antal házával kapcsolatosan Tóth közölte: a kézdivásárhelyi szervezettel együtt úgy döntöttek, gyûjtést indítanak a bírósági végrehajtó által lefoglalt ingatlan visszavásárlására. Mint mondta, A Székely Faluért Alapítvány nevében Király Károly máris felajánlott 20 millió lejt. (mózes)
Háromszék din data de 23 octombrie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Veszélyben Reiner háza
Aurel Dionisie Agache, a néhai õrnagy legidõsebb fia kíséretében levõ Marius Balaº kézdivásárhelyi bírósági végrehajtó október 7-én foglalta le a csíkszeredai börtönben raboskodó Reiner Antal 1930-ban épített, két kis szobából és konyhából álló esztelneki házát (felvételünk) és a hozzá tartozó négyáras kertet. Ifj. Agache az ügy kapcsán elmondta: abban az esetben, ha Reiner Antal beismeri bûnösségét, eláll a követeléstõl, az ingatlan az övé maradhat. Ha három árverés után sem vásárolja meg senki a 82. szám alatti portát, az az ifj. Agache tulajdonába kerül, akinek az a szándéka, hogy a kis házat földig rombolja.
Iochom István
Háromszék din data de 22 octombrie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Kényszervégrehajtás Esztelneken
Tegnap délelõtt Aurel Dionisie Agache, a néhai õrnagy legidõsebb fia Bãlaº Marius magán bírósági végrehajtó, Florentin Cireaºã, a polyáni rendõrõrs fõnökhelyettese és Ionel Miloº, a kézdiávásárhelyi redõrség felügyelõje jelenlétében Esztelneken a 82. szám alatti portán lefoglalták Reiner Antal házát és az ingatlanhoz tartozó kertet. Az Agache család a néhai õrnagy gyilkossági perében elítélt öt kézdivásárhelyitõl fejenként 52 234 800 lejes erkölcsi és bírósági perköltséget követelt. Tegnap Nagy Ferenc szomszéd jelenlétében felleltározták az ingatlant, és elkészítették a lefoglalási jegyzõkönyvet. Ifj. Agache tegnap elmondta: a mai árfolyam szerint 70 milliót követel, és Reiner esztelneki ingatlanja a sepsiszentgyörgyi bírósági szakértõ véleményét figyelembe véve hamarosan kalapács alá kerül. Ha három árverés után sem kerül gazdája, akkor az ingatlan Reiner tulajdonából ifj. Agache birtokába megy át. Ami Héjja Dezsõt illeti, a számára megítélt 52 millió lejt a nyugdíjából tartják vissza. A három, Magyarországon tartózkodó elítélt esetében ifj. Agache Magyarországon nemzetközi per keretében próbálja majd felhajtani az Agache családnak megítélt kártérítést.
Iochom István
Háromszék din data de 08 octombrie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Aurel Dionisie Agache magyar igazolványa
Tegnap Aurel Dionisie Agache a bukaresti magyar nagykövetség konzuli osztálya közvetítésével kapta kézhez azt a levelet, amelyikben Vadászi Tiborné a budapesti Központi Adatfeldolgozó, - nyilvántartó és Választási Hivatal Magyar Igazolványok F*osztályának irodavezet*je arról értesítette, hogy a magyar igazolvány kiadása iránti kérelmével kapcsolatos hiánypótlási felhívásra érkezett észrevételei alapján a f*osztály kérelmét elbirálta és magyar igazolványa elkészült, amit ifj. Agache a Békés megyei közigazgatási hivatalban vehet át.
Iochom István
Háromszék din data de 02 octombrie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Becsületsértési per
Héjja Dezsõt felmentették
Tegnap délelõtt a sepsiszentgyörgyi bíróságon ítéletet hirdettek a 2002/2139. számú periratban, amelyben Aurel Dionisie Agache, a néhai õrnagy legidõsebb fia kezdeményezett becsületsértésért Héjja Dezsõ ellen, amikor Héjja állítólag letaknyosozta ifj. Agachet múlt év december 3-án. A bíróság kedden tárgyalta le érdemben a becsületsértési panaszt, és tegnap hozta meg döntését: Héjja Dezsõt felmentették, és egymillió lejes pénzbüntetésre, valamint százezer lejes perköltség visszafizetésére ítélték.
Iochom István
Háromszék din data de 21 septembrie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Reinerrõl sem feledkeztek meg
Múlt hét végi kézdivásárhelyi villámlátogatása alkalmával arra kértük Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, nyilatkozzon arról, mit tett, tesz az RMDSZ csúcsvezetõsége az Agache-per utolsó, börtönben levõ elítéltje, Reiner Antal kiszabadítása érdekében.

— Mi nyilván nem feledkeztünk meg róla — nyilatkozta lapunknak Markó Béla —, de sajnos, az elõzõ években is láthatta mindenki, hogy a pozitív megoldások nagyon nehezen alakulnak ki. Héjja Dezsõ esetében is a kegyelmi kérés elérése, kikényszerítése hosszú hónapokat vett igénybe, többször kellett errõl a kérdésrõl az államelnökkel tárgyalni, s többszöri ígéretek után végül is sor került a kegyelmi rendelet aláírására. Ami Reinert illeti, az elkövetkezõkben az õ ügyében is el fogunk járni, de már azzal kapcsolatosan, hogy mi lesz a megoldás, nem merek ígéretet tenni. Igaz, nem is ígérni kell, hanem meg kell találni a legjobb megoldást...
Iochom István
Háromszék din data de 17 septembrie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Becsületsértési per
Ítélethirdetés szeptember 20-án
A sepsiszentgyörgyi városi bíróságon került sor tegnap délelõtt az Aurel Dionisie Agache, a néhai õrnagy legidõsebb fia által Héjja Dezsõ ellen kezdeményezett becsületsértési per érdembeli tárgyalására. A tárgyalást elõzõleg két alkalommal Héjja hiányzása miatt elnapolták. Ezúttal mind a felperes, mind az alperes jelen volt. Az ülésen Alina Ene ítélõbíró elnökölt, aki elõször Héjjának adott szót. Héjja Dezsõ elmondta: õ a taknyos szót általában használta és nem kimondottan ifj. Agachéra értette. Ifj. Agache fenntartotta a periratban megfogalmazottakat, mármint hogy Héjja õt letaknyosozta. Az ülésvezetõ elnök elutasította az Aurel Dionisie Agache által kért két bíró tanúként való kihallgatását. Több tárgyalásra nem kerül sor, pénteken ítéletet hirdetnek.
Iochom István
Háromszék din data de 17 septembrie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Traducere apãruta pe situl guvernului la revista presei maghiare
'Háromszék' / 20.07.2002, pag.3
Titlul: 'In sufletul lui, Agache se simte maghiar'
Semneazã: Iochom István
'Prin intermediul Ambasadei Ungariei la Bucuresti, în ziua de 11 iulie, Aurel Dionisie Agache a primit de la Departamentul de Legitimatii Ungare o adresã prin care i se cere, ca în termen de 15 zile, sã anexeze dosarului predat un certificat oficial prin care biserica din localitatea unde domiciliazã sã ateste cã el figureazã ca etnic maghiar în evidenta acesteia. Vadaszi Tiborne, sefa departamentului, îi atrage atentia si asupra faptului cã fãrã acest certificat, dosarul sãu este incomplet iar în cazul în care nu îl va completa în termenul stabilit (), nu i se va elibera legitimatia de maghiar. In ziua de 17 iulie, Aurel Dionisie Agache a anuntat-o pe sefa departamentului cã el provine dintr-o cãsãtorie mixtã (…) si desi vorbeste mai bine româneste decât ungureste, în sufletul lui se simte maghiar. A accentuat si faptul cã, desi actualmente trãieste într-un mediu în care românii sunt majoritari, nu a trecut la religia ortodoxã. (…) El o roagã pe sefa departamentului sã fie avutã în vedere situatia sa specificã, considerând cã o eventualã respingere a cererii sale contravine spiritului legii statutului si are un caracter discriminatoriu. Chiar dacã nu va primi legitimatie de maghiar, nu-si va nega bunicii si mama, care sunt de nationalitate maghiarã (…) -scrie la sfârsitul scrisorii sale Agache. (..).'
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agachetól papírt kérnek
Lélekben magyarnak érzi magát
Aurel Dionisie Agache a bukaresti magyar nagykövetség közvetítésével július 11-én kapta meg a Magyar Igazolványok Fõosztálya részérõl azt az átiratot, melyben kérik, tizenöt napon belül csatolja leadott iratcsomójához azt a hivatalos bizonylatot, melyben a lakhelye szerinti egyház igazolja, hogy magyar nemzetiségûként tartja számon. Vadászi Tiborné fõosztályvezetõ arra is figyelmezteti, hogy iratcsomója az igazolás nélkül hiányos, s amennyiben a hiánypótlás a kitûzött határidõn belül nem történik meg, az elbíráló hivatal az eljárást megszünteti, azaz nem bocsátja ki az Agache nevére szóló magyar igazolványt. Július 17-én Aurel Dionisie Agache közli a fõosztályvezetõvel, hogy román-magyar vegyes házasságból származik, nyujtódi Kovács nevû nagyszüleitõl tanult meg magyarul, és ugyancsak tõlük kapott római katolikus vallásos nevelést, s bár a románt jobban beszéli, mint a magyart, lélekben magyarnak érzi magát. Azt is hangsúlyozza, hogy bár jelenleg többségi román környezetben él, mégsem tért át az ortodox vallásra. Miután leírja a néhai õrnagy meglincselésének történetét, arra kéri a fõosztályvezetõt, hogy az elbírálásnál vegyék figyelembe sajátos helyzetét, majd úgy értékeli, amennyiben elutasítják kérését, az ellenkezik a státustörvény szellemével, és megkülönböztetõ jellegû. Ha nem kapja meg a magyar igazolványt, akkor sem fogja megtagadni magyar nagyszüleit és édesanyját, mert az gyermekkora lábbal való tiprását jelentené — írja levele végén ifj. Agache, majd arra kéri a fõosztályvezetõt, hogy válaszukat írásban közöljék.
Iochom István
Háromszék din data de 20 iulie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

AGACHE-ÜGY
Héjját elõvezetik
A sepsiszentgyörgyi törvényszéken július 15-én tartották az Agache Aurel Dionisie által Héjja Dezsõ ellen indított rágalmazási per elsõ tárgyalását. A kézdivásárhelyi bíróságról ügyrendi okok miatt áthelyezett perben ifj. Agache ismételten fenntartotta beadványát. Az ülésvezetõ elnök elrendelete, hogy a következõ, szeptember 16-i tárgyalásra Héjja Dezsõt elõvezetési paranccsal kísérjék a törvényszékre. (Dévai)
Háromszék din data de 19 iulie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Elmaradt a kényszervégrehajtás
A kézdivásárhelyi bíróság a múlt évben kényszervégrehajtást rendelt el az Agache család által az öt kézdivásárhelyi elítélttõl fejenként követelt 52 234 800 lej megszerzésére. A 2002/208-as számot viselõ kényszer-végrehajtási iratcsomó Bãlaº Marius kézdivásárhelyi bírósági végrehajtóhoz került, aki március 26-án Filip Orbán Daniella Kamilla, 27-én Paizs Ottó, 30-án Reiner Antal, április 3-án Héjja Dezsõ, 4-én pedig ifj. Konrád János vádiratban szereplõ utolsó ismert lakhelyét kereste fel, majd a polgármesteri hivatalnál a mezõgazdasági nyilvántartót is megtekintve készítette el az öt végleges ténymegállapító jegyzõkönyvet, melyben az áll: mivel egyiküknek sincs a nevén semmiféle ingatlan vagyon, a kényszervégrehajtást nem lehet kivitelezni. Ifj. Agache az ügy kapcsán elmondta: Héjja és Reiner esetében elégedetlen a végrehajtó eddigi munkájával, mivel õk már nem is a megadott címen laknak, a másik három, Magyarországon élõ elítélt esetében pedig a bukaresti bírósághoz fordul nemzetközi jogsegélyért, hogy a Magyar Köztársaság területén próbálja majd elérni a kényszervégrehajtást, ugyanakkor az öt elítélttõl kért fejenkénti 52 millió lejt dollárárfolyamhoz szeretné kötni.
Iochom István
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Áthelyezték a pert
Mivel Héjja Dezső a múlt év végén egy sepsiszentgyörgyi tárgyalás alkalmával taknyosnak nevezte ifj. Agachét, a néhai őrnagy legidősebb fia becsületsértésért beperelte Héjját. Tegnap a bíró és az ügyész úgy vélte, hogy a per nem tartozik a kézdivásárhelyi bíróság hatáskörébe, ezért a periratot a megyeközpont bíróságára helyeztetik át, oda, ahol a becsületsértés történt.
Iochom István
Háromszék din data de 18 mai 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Tőkés László Háromszéken
D. Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke vasárnap Árkoson kezdte másfél napos háromszéki látogatását. Anyák napján a tizenkilenc gyermekes Tamás családot kereste fel, és átnyújtotta az egyházkerület huszonhatmillió lejes adományát. Tegnap délelőtt a püspök Kézdivásárhely vendége volt, ahol meglátogatta a Református Kollégiumot. A Szentgyörgyi Zsombor református lelkész kíséretében érkező Tőkés Lászlót az intézmény udvarán Baka Mátyás, a megyei tanács alelnöke, Tamás Sándor parlamenti képviselő és Farkas Ferenc iskolaigazgató köszöntötte. A püspök az épületben tett látogatás után a kollégium tanáraival és diákjaival folytatott kötetlen beszélgetést, majd könyvadományt nyújtott át az iskola igazgatójának. Ezt követően Tőkés püspök — a kíséretében levő politikusokkal, egyházi személyiségekkel, Török Sándor polgármesterrel együtt — felkereste az Agache-per egyik áldozatát, Héjja Dezsőt (felvételünk). Közel fél órán át elbeszélgetett az elnöki kegyelemben részesült Héjjával, akinek Temesvár ostroma című könyve dedikált példányát nyújtotta át.
Iochom István
Háromszék din data de 07 mai 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Visszaadják az államfőnek a Mártír Hős oklevelet és érmét
Ma Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia Bukarestbe utazik, ahol a család nevében az elnöki hivatalnál egy beadvány kíséretében visszaadja Ion Iliescu államfőnek édesapja Mártír Hős oklevelét és érmét. Ifj. Agache a család ezen lépését azzal magyarázza, hogy Iliescu nem volt hajlandó visszavonni a Héjja Dezsőnek adott 194-es számú elnöki kegyelmi rendeletét. Többek között a beadványban az is szerepel, hogy mivel ugyanaz az Iliescu írta alá a néhai őrnagy mártír hőssé nyilvánító oklevelet és a Héjja Dezső megkegyelmezéséről szóló elnöki rendeletet, a család méltóságon alulinak tartja, hogy továbbra is megőrizze az oklevelet és az érmét. Ifj. Agache azt is megírta az államfőnek, hogy az RMDSZ zsarolásának engedve és nem egészségügyi okok miatt kegyelmezett meg Héjjának. A beadvány ,,a legkisebb tisztelet nélkül" szavakkal fejeződik be.
Iochom István
Háromszék din data de 22 aprilie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Bocsánat, Agache.
Agache Aurel Dionisie, az 1989. december 22-én Kézdivásárhelyen meglincselt milicista ornagy fia fenyegeto hangon felszólít, hogy amennyiben a március 28-tól számított hét napon belül nem követem meg nyilvánosan a lapunk oldalain személyét ért inzultus - sérelem – miatt a Párbeszéd és nem perbeszéd címu írásomban (Háromszék, 2002. március 26.), és nem vonom vissza az ott közölt állításomat, bunvádi eljárást fog kezdeményezni ellenem a törvényszéken. Nem búvok az ujjam mögé, mondván és írván, hogy üzenetét tulajdonképpen egy ismeretlennek címezte, mert a Háromszék nevu napilapban sem Szilveszte Lajos, sem Sylveszter Lajos nem közöl, s replikázhatnék azzal, hogy ha rám gondolt, akkor a tisztességes nevem Sylvester Lajos, és nem áll jogában, hogy betuket vagdosson ki vagy férceljen bele. Márcsak azért sem, mert ha az engem bunvádi eljárással fenyegeto és határidoket szabó fiatalember apja nevére oly rátartian büszke, akkor engedtessék meg nekem is, hogy az övével ellentétes és teljesen más indíttatású érvek miatt magam is jogot formáljak arra, hogy apai felmenoim családnevét ne csonkolják, és ne torzítsák mássá. Mondhatnám továbbá azt is, hogy az ot ért állítólagos sérelmet nem nevezi meg, tehát nem tudom, mirol beszél. Nem teszem. Valószínunek tartom ugyanis, hogy az inkriminált írásból, amelyben a Duna Televízió egyik musorához fuzök megjegyzéseket, az a rész ,,sérti", amelyben így fogalmazok: Voltak olyan mozzanatai is a musornak, mikor például szóhoz, képhez jutott a kolozsvári stúdió, az ottani népszámlálás körüli örömök, gondok, különösen markánsan és kontrasztosan jelentkezett ez a kézdivásárhelyi Agache-lincselés elítéltje, a sokféleképpen megnyomorított Héjja Dezso amnesztiája és a maga ,,igazáért" legénykedo Agache fiú megszólaltatása esetében. (A közvéleményt felháborító szemtelenségnek és orcátlanságnak ugyanis nincs nálunk határa.) A zárójelbe tett mondat az elozotol elkülöníto értelmu, nem csak az Agache Aurel Dionisie személyére, hanem mindenkire vonatkozó, általánosító jellegu, és minden olyan személyre rámondható, aki viselkedésével és kijelentéseivel a közvéleményt felháborítja, és szemtelenségének meg orcátlanságának nincs határa. De ha az engem sajtóperrel fenyegeto Agache Aurel Dionisie úgy véli, hogy a határtalan szemtelenség és orcátlanság ot nem jellemzi, én ezt az állításomat nem vonatkoztatom rá, megkövetem, ha úgy tetszik; de azt, hogy létezik a közvéleményt felháborító olyan szemtelenség és orcátlanság általában, amelynek nincs határa, azt nem kívánhatja, hogy visszavonjam. Meg kell állapítanom viszont, hogy fogalmazása zavaros, pontatlan és félreértheto, s ha szabad sugallanom, szerezzen be nyelvhelyességi és fogalmazási szakkönyveket. Arra pedig nem találok magyarázatot, miért írja nekem, hogy hajlandó bármikor bíróság elé állni s a törvény elott felelni, mit akar mondani azzal, hogy nem szökik át Magyarországra, s nem betegszik meg hirtelen, hogyha fogva tartást kell szenvednie, és nem fordul majd Iliescuhoz vagy a következo elnökhöz kegyelmi kéréssel. Nyomja valami a lelkét?
Úgy hallottam és olvastam, hogy a magyar igazolvány ügyében a magyar államot is szándékában van beperelni, és Iliescu román államelnököt súlyosan elmarasztalva vonja felelosségre az általa gyakorolt kegyelemért. Köszönöm, hogy az én esetemben nagylelku, és megbocsát egy halvány utalásért arra, hogy vannak a közvéleményt felháborító szemtelenek és orcátlanok közöttünk. Csak örülni tudok annak, hogy Ön nem sorolja magát ezek közé. Azt külön köszönöm, hogy lapunkat nagy befolyású sajtóorgánumnak ítéli.
Sylvester Lajos
Háromszék din data de 03 aprilie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Csíkszeredában lezárták a pert
Március 20-án Csíkszeredában a megyei törvényszéken lezárták a Héjja Dezső által kezdeményezett pert, mivel a börtönbüntetés letöltésének megszakítására benyújtott kereslet az elnöki kegyelem nyomán tárgytalan. Kardalus Erika elnök aláírásával a csíkszeredai törvényszék március 20-án keltezett hivatalos átiratában azt közölte Héjja Dezsővel, hogy 500 000 lejes perköltséget köteles kifizetni, ennek fele a csíkszeredai törvényszéki orvos által elvégzett vizsgálat tiszteletdíja.
Héjja Dezső kiaszabadult ugyan a börtönből, de április 19-én a kézdivásárhelyi bíróságon kell megjelennie a néhai őrnagy fia, Aurel Dionisie Agache által ellene indított becsületsértési perben. Iochom István
Háromszék din data de 26 martie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Sylvester Lajos
Date: Wed, 27 Mar 2002 03:59:34 -0800 (PST)
From: "agache aurel" < Această adresă de e-mail este protejată de spamboţi; aveţi nevoie de activarea JavaScript-ului pentru a o vizualiza >
Subject: Intentionez ca sã-l dau in judecatã pe domnul Szilveszte Lajos dacv domnia sa nu intelege sã reatragã cele afirmate in presã referitor la persoana mea.
To: Această adresă de e-mail este protejată de spamboţi; aveţi nevoie de activarea JavaScript-ului pentru a o vizualiza
Stimatã redactie a ziarului Háromszék
Vã rog sã-i transmiteti domnului cã in urma articolului "Párbeszéd s nem perbeszéd " am decis sã-l actionez in instantã pentru sãvirsirea infractiunii de insulta prevãzutã de Codul Penal.
Fac acest gest deoarece nu inteleg sã fiu insultat intr-un cotidian cu mare influenta in judetul Covasna. Libertatea de exprimare nu dã dreptul domnului ziarist sã se exprime in asemenea fel. Poate face acest lucru intr-un cerc de prieteni dar in nici un caz in public.
Dacã in procesul de insultã cu unul din cei care mi-au ucis tatãl nu voi renunta in nici un mod la procesul de insulta in ceea ce priveste pe domnul Sylvester Lajos deoarece este ziarist si respect formatorii de opinie publicã ii dau sansa unei impacari pe cale amiabila.
Concret ii solicit domnului Sylveszter Lajos sa-si ceara scuze in mod public pentru aceastã scãpare regretabilã si sã facã acest lucru tot printr-un articol in cadrul ziarului dumneavoastrã la rubrica Közélet.
Consider ca 7 zile incepind cu data de 28 martie sunt suficiente pentru ca domnul Szylveszter sã ia o decizie in acest sens.
Atrag atentia domnului ziarist cã desi nu-mi face deloc placere sã dau in judecatã un ziarist sunt ferm hotãrit ca dupã ce timpul de reflectie pe care i l-am acordat domnului Sziveszter expirã si dinsul nu intelege sã retragã cele afirmate la adresa persoanei mele sã incep demersurile in justitie pentru ca sistemul juridic sã constate in ce mãsurã mi-au fost incalcate drepturile prin afirmatiile domniei sale din respectivul articol de presã.
Binenteles si eu la rindul meu dacã am fãcut vreodatã vreo declaratie prin care am adus atingere vreunei persoane pot fi adus in fata justitiei si sã rãspund in fata legii. Pina acum acest lucru nu s-a intimplat si dacã se va intâmpla voi accepta decizia instantei si nu voi fugi in Ungaria, nu mã voi imbolnavi subit sau dacã suport regimul de detentie nu voi apela la Iliescu sau urmãtorul presedinte pentru a fi gratiat.
Cu stimã
Agache Aurel Dionisie
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

DUNASAJTÓKLUB
Párbeszéd s nem perbeszéd
A párbeszéd és nem perbeszéd Csáky Zoltán műsorvezető zárómondata volt, a határokon innen és túl élő magyarokat, az anyaországiakat ,,adminisztráló" államok közötti kapcsolatra vonatkozott. Tágíthatunk a szójáték értelmén, a Duna Televízió most induló, a Heti Hírmondóba beágyazott Sajtóklubja lehet párbeszéd, elképzelésünk szerint nem csak magyarok és magyarok között, hanem, ha ezt egy kulturáltabb stílus lehetővé teszi, mint amilyeneket általában a kereskedelmi tévéknél tapasztalunk, akár a más nemzetiségűek, más politikai színezetűek között is. Lehetséges bizonyos keretek között perbeszéd is az én nem fogom be pörös számat jegyében. Voltak ilyen mozzanatai is a műsornak, mikor például szóhoz-képhez jutott a kolozsvári stúdió, az ottani népszámlás körüli örömök, gondok, különösen markánsan és kontrasztosan jelentkezett ez a kézdivásárhelyi Agache-lincselés elítéltje, a sokféleképpen megnyomorított Héjja Dezső amnesztiája és a maga ,,igazáért" legénykedő Agache fiú megszólaltatása esetében. (A közvéleményt felháborító szemtelenségnek és orcátlanságnak ugyanis nincs nálunk határa.)

Tulajdonképpen ezek voltak az első Dunasajtó legjobb pillanatai, felvillanásai. Boros Zoltán a romániai népszámlálás politikai tétje kapcsán jól startolt — saját ,,összeírása" és más információk alapján állíthatja, hogy az eredmény borítékolt, Bakk Miklós, a Krónika felelős szerkesztője a politikai tét kapcsán kiemelte ugyan, de talán nem nyomatékosította eléggé, hogy a településenkénti népszámlálási adatsorok a kisebbségi jogok gyakorlása szempontjából mennyire fontosak, s az is kiemelendő: az RMDSZ számára lehetségessé válik, hogy a népszámlálási adatok alapján — amennyiben ezek különösen szórványvidéken és a ,,frontvárosokban", községekben és Moldvában hiteles adatbázisként elfogadhatók — megismerje virtuális szavazóbázisát. Meglepett a pozsonyi Miklósi Péter bejelentése a népszámlálás kapcsán, ott tudniillik a népszámlálási íveket magyar, ukrán, roma és rutén nyelven is kinyomtatták a szlovákkal együtt. Ha ezt az állapotot egybevetjük a honi, a kisebbségeket mindenáron megosztani kívánó, a román etnikumot és az ortodoxiát kiemelő kérdőíves módszerrel, s ehhez pászítjuk a népszámlálási biztosok több helyről is jelzett nemzeti túlkapásait, a különbségek érzékelhetővé válnak. (Ezt az információt továbbítani kellene annak a három sepsiszentgyörgyi tanácstagnak is, akik fülfájást kapnak a fordítógéptől.)

A kedvezménytörvénnyel kapcsolatos kérdést Boros Zoltán és Bakk Miklós egyrészt messziről indította, másrészt túlfilozofálta. A kérdés tulajdonképpen percnyi vagy heti aktualitású volt, és arra vonatkozott, hogyan fogadják a határokon túli magyarok a kedvezménytörvényt. A hosszas, a két ország közötti alapszerződés megkötéséig visszakapcsoló felvezetés megválaszolatlanul hagyatta a lényeget: jelentéktelen kivételtől s bizonyos anyaországi körök választási ricsajgásától és óbégatásától eltekintve a lakosság döntő többsége nagy örömmel fogadta. Szerencsére azt eléggé nyomatékosítva fogalmazták meg: Nãstase kényszerhelyzetben, de elegánsan nyilatkozott amellett, hogy az anyarországnak valóban vannak kötelezettségei a határokon kívüli nemzetrészek sorsának alakulását illetően. A román kormányfő talán nem is sejtette, kijelentésének európai megítélése mennyire kedvező lesz. Jó volna, ha ez a szlovákok, sőt, a magyar ellenzékiek számára is végre egyértelműen világos lenne.

Héjja Dezső amnesztiája kapcsán ismét érzékeltünk némi csuszamlást, tudniillik túl sok időt szenteltek annak tisztázására, hogy ,,kinek köszönhető" egy ártatlan és nyomorék ember szabadulása. Ez szinte lényegtelen, szerencsére a végén megfogalmazódott a lényeg is: egy általánosan amnesztia alá eső jogtalan törvénykezés áldozatai voltak a kézdivásárhelyiek. Héjja amnesztiájával, tizenkét év múltán, némileg ezt korrigálták.

A hagymakupolás székelyföldi terjeszkedésről, Székelykál negyvenhektárnyi földjének elrablásáról és ortodoxszá szenteléséről szóló kisriport több volt, mint döbbenetes. Az 1921-es román földosztást juttatja eszünkbe, amikor a magyar földbirtokosok, az egyházak, a ,,háborús bűnösnek" nyilvánítottak vagyonát egyik percről a másikra konfiskálták, s ezekre a területekre román ajkú telepeseket importáltak. Lázító benyomulás ez, s ezt az ügyet akár a nemzetközi fórumokig kell juttatni, hisz itt egy kis palesztin—zsidó konfliktus a lelkekben máris kibontakozott. Itt lenne az ideje, hogy arra is gondoljunk, mennyire volna szükséges a Székelyföldön — és másutt — a kisebbségekkel elművelt, az alapvető emberi és kisebbségi sértő tények és cselekedetek európai felügyelete, monitorizálása.

A Dunasajtóklubban el kell hangzania tehát párbeszédnek, de perbeszédnek is. És pergőbbnek kell lennie a párbeszédnek, perbeszédnek egyaránt. Új műsorral, a határokon átívelő kapcsolatok kiépítésének új lehetőségeivel találkoztunk. Ez nagyon fontos, hisz elsősorban a magyar írott és elektronikus médiában többnyire közvetítők révén hallathattuk szavunk, vagy csak a kereskedelmi tévék manipulált — tisztelet a kivételnek — műsoraira kellett fanyalodnunk.
Sylvester Lajos
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Háromszék din data de 26 martie 2002
Kegyelem Héjja Dezsonek
Casunean szerint hiba volt
Nem ért egyet az Agache-ügyben börtönbüntetésre ítélt Héjja Dezso által kapott államfoi kegyelemmel Adrian Caounean-Vlad. A Szociáldemokrata Párt megyei elnöke és parlamenti képviseloje ezt tegnapi sajtótájékoztatóján jelentette be.

A súlyosan beteg Héjját 2001. július 9-én tartóztatták le lakásán, majd három nap múlva átszállították a megyei rendorség fogdájából a csíkszeredai börtönbe, ahonnan idén március 18-án térhetett haza otthonába. A szabadulásáról szóló elnöki rendelet kapcsán Caounean azt mondta: ,,amennyiben humanitárius szempontok alapján történt a megkegyelmezés, úgy tudni kell, hogy Héjjánál súlyosabb betegek ülnek még börtönben Romániában. Iliescu elnöknek rossz tanácsot adtak, így születhetett meg ez az elhibázott lépés, amelynek nyomán kiszabadulhatott egy ilyen súlyos gyilkosságban elítélt bunözo." Caounean ugyanakkor politikai lépésként könyveli el Iliescu elnök döntését. Kérdésre válaszolva a képviselo ügyvéd elmondta, hogy az Agache családból még nem keresték meg, de Adrian Nastase kormányfo, egyben az SZDP elnöke személyesen kérte meg ot arra, hogy ne avatkozzék bele az ügy fejleményeibe, tehát ezt nem is teszi. (en)
Háromszék din data de 23 martie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Tanácsülés Kézdivásárhelyen
A különféléknél az Agache család által kért emléktábla nem került szóba, de foglalkoztak a System diszkó ügyével.
Iochom István
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Aurel Dionisie Agache magyar igazolványt kér
A néhai õrnagy öt árvája közül négyet a nyujtódi templomban római katolikus szertartás szerint kereszteltek meg, csak az 1979-ben született ötödik gyermek lett ortodox vallású. Az 1970. május 13-án született Aurel Dionisie Agache, akit az év június 20-án kereszteltek meg Nyujtódon, tegnap Boros Vilmos nyujtódi római katolikus plébánostól igazolást kért arról, hogy ,,Agache Aurelius Dionysius, az Agache Aurelius ortodox és Kovács Ilona római katolikus vallású szülõk fia" mikor részesült a keresztség szentségében. A néhai õrnagy legidõsebb fiának azért van szüksége az igazolásra, hogy magyar igazolványért folyamodjon. Ezzel a már régebb bejelentett lépésével ifj. Agache maga ellen haragította egykori pártfogóit, a szélsõséges, magyarellenes Nagyrománia Párt és jelenlegi kormánypárt korifeusait, akik megszakítottak vele mindenféle kapcsolatot.
Iochom István
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Háromszék din data de 15 februarie 2002
Agache-ügy
Elnapolták a becsületsértési pert
A kézdivásárhelyi bíróságon tegnap délelõtt tûzték napirendre a 2001/250-es számú iratcsomót, melyben Agache Aurel Dionisie, a néhai õrnagy legidõsebb fia becsületsértésért beperelte Héjja Dezsõt, aki a múlt év õszén a sepsiszentgyörgyi megyei törvényszéken taknyosnak nevezte. Mivel Héjja Dezsõ jelenleg a jilavai börtönkórházban van, a következõ tárgyalást március 7-ére halasztották. Az ügyész kérte a bíróságot, mivel a felperes által megjelent két tanú éppen a megyei törvényszék két bírája, az iratcsomót helyezzék át Sepsiszentgyörgyre. Errõl március 7-én döntenek.
Iochom István
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

AZ RMDSZ ANNALESEI
Romániai Magyar Évkönyv
Késve ugyan, de városunkban is megjelent — a Corvina Könyvesboltban — a Romániai Magyar Évkönyv 2001. Dr. Kötő József, az EMKE elnöke Kolozsvárról peregrinált a napokban Sepsiszentgyörgyig, hogy a város és a megye lakossága számára hírül adhassák: van egy ilyen könyv, illetve vannak ilyen könyvek, mert a 2000. évről is megjelent egy hasonló annales. Ezzel azt is jeleztük, hogy a kiadvány egy bizonyos társadalmi réteget céloz meg mondandójával, elsősorban azokat, akik a romániai magyarság politikai és szociális közügyeivel kerülnek valamilyen módon kapcsolatba. Elsősorban az iskolázott rétegekhez szól tehát, akik a mű publicisztikai erényei vagy gyengeségei mellett a tudományos megalapozottságra, a szociográfiai aprómunkára figyelnek. Nem szigorúan vett tanulmánygyűjtemény — a Tanulmányok fejezetben is olvashatunk érdekes olvasmányokat, például éppen Albert Álmos polgármester tollából (Lábra kelt a Lábas Ház), Iochom István Az Agache-ügy filmkockái címen egy még befejezetlen filmet szemléz. Kötő József egyébként tapasztalatot ráérzéssel elegyítve elsősorban a háromszéki vonzatú írásokat emelte ki a bemutatott évkönyvből. A kiadvány írásainak zöme testes és alapos tanulmány A demokrácia hazai útján, Adatok és folyamatok, A magyar nyelvű oktatás és művelődés, Tanulmányok, Kronológia, dokumentumok fejezetekre bontva. Kollektív alkotás, egy héttagú szerkesztőtanács az életre hívója, szerkesztője Bodó Barna. A kiadvány nem a szó klasszikus értelmében vett annales, amely a legfontosabb történelmi eseményeket jegyzi föl, s nem is csak az RMDSZ évi működéséről szóló ,,országjelentés", hanem a hazai magyarság fontos ügyeit tanulmányokban, dokumentumokban megjelenítő időszaki nyomtatvány. Már készül a 2002-es évkönyv is.
(sylvester)
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Március 20-ra halasztották a következo tárgyalást a megyei törvényszéken Héjja Dezso ügyében, mivel tegnapra sem az elítélt, sem az orvosi kivizsgálások eredményei nem érkeztek meg Csíkszeredába a bukaresti Igazságügyi Orvosi Intézetbol.
Iochom István
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Ismét halasztottak
Tegnap a csíkszeredai törvényszéken ismét elnapolták a döntéshozást a Héjja Dezső által benyújtott perben, melyben az Agache-ügy egyik elítéltje betegségére hivatkozva börtönbüntetésének megszakítását kérte. Kardalus Erika ítélőbíró a január 16-án megtartott tárgyaláson azért döntött a halasztás mellett, mivel a fővárosi Mina Minovici Törvényszéki Orvostani Intézet átiratában az állt, hogy addig nem adhatnak véleményezést, amíg Héjját nem vizsgálják meg a bukaresti intézet szakorvosai. Érdeklődésünkre Hajdú Dezső védőügyvéd elmondta: védence jelenleg a jilavai börtönkórházban van, és arról volt szó, hogy a múlt hét péntekjén visszaviszik Csíkszeredába, de ez nem történt meg. A következő tárgyalás időpontját február 27-re tűzték ki.
Ma délelőtt a kézdivásárhelyi bíróságon Agache Aurel Dionisie, a néhai őrnagy legidősebb fia által becsületsértésért kezdeményezett, Héjja Dezső elleni per első tárgyalására került volna sor. Mivel Héjja nem lehet jelen, minden bizonynyal elnapolják a tárgyalást.
Iochom István
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Beperelik a magyar államot
Miután értesült arról, hogy a Magyar Köztársaság nem adja ki Paizs Ottót, Aurel Dionisie Agache, a néhai õrnagy legidõsebb fia elhatározta, nem adja fel a harcot, hanem megpróbálja elérni, hogy a magyar állam is ismerje el a Romániában hozott végleges ítéletet, mely szerint Paizs Ottó négy év börtönbüntetést kapott. Ezzel párhuzamosan a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bizottsághoz fordul, ahol a már feljelentett román állam mellett a magyar állam ellen is pert indít.
Iochom István
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Nem adják ki Paizs Ottót
Január 24-én a budapesti V. kerületi törvényszéken ismét napirendre tuzték az Interpol romániai kirendeltségének Paizs Ottó kiadatását szorgalmazó kérését. Akárcsak a múlt év szeptember 13-án, a mostani tárgyaláson Paizs Ottó védoje dr. Veress Lajos budapesti ügyvéd volt. Az ítélethozó testület elrendelte a kiadatást, de ezután Dávid Ibolya igazságügy-miniszter humanitárius okokra hivatkozva Paizs kiadatásának megtagadása mellett döntött. A döntés végleges, több tárgyalásra nem kerül sor, már csak az maradt hátra, hogy Paizs Ottó megkapja a magyar állampolgárságot.
Iochom István
Háromszék din data de 29 ianuarie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Csíkszeredában ismét halasztottak
Tegnap a csíkszeredai megyei törvényszéken ismét napirendre tûzték az Agache - per egyik elítéltjének, Héjja Dezsõnek a büntetés megszakítására benyújtott kérését. Érdeklõdésünkre Hajdú Dezsõ védõügyvéd elmondta: a tárgyalást ismét elnapolták, február 13-ára tûzve ki a következõ tárgyalás határidejét. A csíkszeredai törvényszék azt is elrendelte, hogy Héjját a közeljövõben szállítsák a bukaresti fogházkórházba, ahonnan a Mina Minovici Intézetbe viszik, mivel az intézet álláspontja azt, hogy amíg nem vizsgálják meg személyesen Héjját addig a mostanig kibocsátott orvosi látleletek alapján nem adnak ki törvényszéki orvosi véleményezést. A védõügyvéd reménykedik abban, hogy a következõ tárgyalás idõpontja elõtt Héjját megvizsgálják és február 13-án már érdembeli döntést hoznak.
Iochom István
Háromszék din data de 17 ianuarie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Emléktáblát állítana a család
Tegnap reggel a kézdivásárhelyi városházán a 449-es számmal iktatták Agache Aurel Dionisie, a néhai *rnagy legnagyobb fiának ez év január 10-én Feketehalmon keltezett folyamodványát, amelyben arra kéri Török Sándor polgármestert, terjessze a tanács szakbizottságai, illetve az illetékesek elé a család emléktábla-állítási kérését.
A kétnyelv* táblát a család a szülészet elõtti aszfaltburkolatba szeretné elhelyeztetni. Ifj. Agache azt írja: abban az esetben, ha az önkormányzat vagy másvalaki úgy érzi, hogy a tábla felirata nem tükrözi teljes mértékben a valóságot és a család két táblája mellé egy más szöveget tartalmazó táblát óhajtana elhelyezni az Agache család annak elkészítési és felállítási költségeit is felvállalja. A beadványban az is szerepel, hogy abban az esetben, ha az önkormányzat jóváhagyja az emléktáblák elhelyezését annak avató ünnepségén csak a családtagok és a helybeli és országos írott és elektronikus sajtó képviselõi lennének jelen, egyetlen román politikust vagy ortodox pópát nem hívnának meg. A tábla méreteit, elhelyezésének pontos helyét a család a polgármesteri hivatal szakembereire bízza. A kérés iktatása után megkerestük Török Sándort, aki elmondta: nem lepte meg az Agache család kérése, de ő egyedül nem fog ebben az ügyben dönteni, a beadványt a helyi tanács városrendészeti szakbizottsága, majd a tanács elé fogja terjeszteni és a döntésrõl harminc napon belül írásban értesítik a családot. Török a kérdésben egy esetleges népszavazás megszervezését sem tartja kizárnak…
Iochom István
Háromszék din data de 15 ianuarie 2002.
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Az utca hangja
BOLDIZSÁR BÉLA, Kézdivásárhely. Már 12 éve, hogy megtörtént Kézdivásárhelyen is, ami annyi más helyen az országban, de az Agache gyermek hovatovább egy 23 000 lakosú várossal is szembeszáll, méri az emberek türelmét és provokál. Tudjuk, ki állhat a háta mögött, már régebb érezni lehetett, hogy hatalmas nyomás hatására viselkedik így. Az apját a sírban megbolygatták, nagy rendõri kísérettel újratemették, most pedig — miután sikerült ártatlan embereket elítéltetni — emléktábláról álmodoznak. Vajon nem akarnak-e Gábor Áron mellé szobrot is állítani annak az embernek, aki egy egész vidék polgárain hatalmaskodott?! Vajon a tanács jóváhagyja-e majd ezt az emléktáblát, vagy választottjaink kiállnak ellene? Nem ezt álmodtuk '89 decemberében: lassan rosszabb sorsunk lesz, mint az átkosban, és vajon mire nõnek fel gyermekeink?
Háromszék din data de 11 ianuarie 2002
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Becsületsértési per Kézdivásárhelyen
Mint már hírül adtuk Agache Aurel Dionisie, a néhai õ rnagy legidõsebb fia a múlt hónapban becsületsértésért beperelte a csíkszeredai börtönben négyéves büntetését letölt õ Héjja Dezsõt. Ifj. Agache beadványára Roth Maria Doina, a sepsiszentgyörgyi bíróság elnöke az alábbiakat írta: „ mellékelten visszaadjuk az ön kérését, mivel a vádlott lakhelye szerint az ügy a kézdivásárhelyi bíróság hatáskörébe tartózik, ahová be kell nyújtani panaszát”. Tegnap ifj. Agache a Héjja Dezsõ elleni beadványával Kézdivásárhelyen járt, ahol a bíróságon iktatták kérését. Az elsõ tárgyalásra minden valószínûség szerint február folyamán kerül majd sor.
Iochom István
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Beperelték Héjja Dezsõt
December 19-én a Kovászna megyei törvényszéken Agache Aurel Dionisie becsületsértésért pert kezdeményezett a csíkszeredai börtönben négy év börtönbüntetésre ítélt Héjja Dezsõ ellen, aki a december 3-i sepsiszentgyörgyi vagyonelkobzási tárgyaláson ifj. Agachet taknyosnak nevezte. Habár Gabriel Stefãnitã ítélõbíró, a tárgyalást vezet* elnök nem jegyeztette be az elhangzottakat a törvényszéki végzésbe, ifj. Agache tanúként a december 3-i tárgyaláson jelen levõ két bírót fogja megidéztetni. Az elsõ tárgyalásra minden valószínûség szerint januárban kerül sor.
Iochom István
( Háromszék din 21 decembrie 2001)
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Az Agache család emléktáblát szeretne
Agache Aurel Dionisie, a néhai õrnagy legidõsebb fia a magyar és a román újságok szerkesztõségébe eljuttatott levelében többek között azt írja, hogy a jövõ évben többek között azt szeretné elérni, hogy Magyarország adja ki a három elítéltet – Filip Orbán Daniella Kamillát, Paizs Ottót, ifj. Konrád Jánost, illetve Tamás Sándor képvisel* és Frunda György szenátor kérjen a nyilvánosság elõtt bocsánatot az Agache családtól és vállalják a felelõsséget mindazokért a visszaéléseként és téves kijelentésekért amelyekkel erkölcsi kárt okoztak a néhai õrnagy emléke elõtt. A család azt szeretné, hogy végre pont kerüljön az ügy végére, és az befejezõdjön. Azt szeretnék elérni –álmodják - , hogy arra a helyre, ahol a néhai Agache õrnagyot meglincselték – a fõtéri szülészet elõtt – egy egyszerû emléktábla kerüljön az alábbi felirattal: „Ezen a helyen a város egész lakosságának szeme láttára bestiális módon megöltek egy embert. Aki nem volt sem jobb, sem rosszabb azoknál, akik tétlenül végignézték meggyilkolását. Emlékezetül, hogy ilyesmi soha többet ne ismétlõdjön meg.”
Iochom István
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Háromszék din data de 19 decembrie 2001
Agache-ügy
Újabb halasztás Csíkszeredában
Tegnap a csíkszeredai megyei törvényszéken ismét elhalasztották Héjja Dezsõ szabadlábra helyezésének kérését – tudtuk meg Hajdú Dezsõ védõügyvédtõl, aki azt is elmondta, hogy Reiner Antal visszavonta kérését – máskülönben elutasították volna – Héjja újabb tárgyalására pedig január 16-án kerül sor. Az ügyésznõ azon az állásponton volt, hogy mivel nem mindegyik marosvásárhelyi orvos véleményezte egységesen Héjja egészségi állapotát – például az ottani fogház orvosa azt állította, hogy börtönkórházban is lehet kezelni -, ezért azt kérte a törvényszéktõl, hogy Héjja orvosi iratait a bukaresti Mina Minovici Intézethez is küldjék el, hogy ott is mondjanak véleményt a betegrõl. Az ügyvéd reménykedik abban, hogy január 16-ig visszaérkeznek a Héjja iratai és akkor már érdemben is letárgyalják börtönbüntetésének felfüggesztésére benyújtott kérését.
Iochom István
Háromszék din data de 13 decembrie 2001
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

AGACHE-ÜGY
Csíkszeredában ismét halasztottak
Tegnap a csíkszeredai törvényszéken december 12-ére halasztották el a Héjja Dezsõ által kért börtönbüntetés-megszakítási iratcsomó letárgyalását — tudtuk meg dr. Hajdu Dezsõ védõügyvédtõl, aki arról is tájékoztatott: a halasztás oka az, hogy Marosvásárhelyrõl nem érkezett meg a Héjja egészségi állapotáról szóló törvényszéki orvosi igazolás, habár hétfõn azt ígérték, aznap postázzák. Ugyancsak egy hét múlva kerül sor a Reiner Antal által benyújtott kérés letárgyalására is, melyben a szintén Csíkszeredában raboskodó elítélt börtönbüntetésének megszakítását kérte. A védõügyvéd elmondta: sajnos, a csíkszeredai orvosok által elvégzett vizsgálat eredménye nem kedvezõ védencére nézve, mivel azt igazolták, hogy valóban beteg a szívével, de kezelhetõ, és kibírja a börtönviszonyokat. Iochom István
Háromszék din data de 06 decembrie 2001
Agache-ügy
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Kényszer-végrehajtási tárgyalás Sepsiszentgyörgyön
Tegnap a sepsiszentgyörgyi megyei törvényszéken került sor az Agache-per során a család által kért 2001/1622-es számot visel* kényszervégrehajtási kérés letárgyalására, melyben a néhai õrnagy utódai fejenként 50 millió lejt kérnek az öt elítélttõl, illetve Reiner Antal kérését is napirendre tûzték. * a kényszervégrehajtás ellen nyújtott be keresetet. A tárgyalóteremben jelen volt Aurel Dionisie Agache, és az öt elítélt közül kettõ, Héjja Dezsõ és Reiner Antal, akiket a csíkszeredai börtönbõl szállítottak át Sepsiszentgyörgyre. Az ülésvezetõ elnök Gabriel Stefãnitã bíró volt. Elõször Reinernek adtak szót, aki elmondta: azért fellebbezte meg a kényszervégrehatási döntést, mivel ártatlan és nincs mibõl kifizesse az Agache család által kért erkölcsi kártérítést. Utána a bíró Aurel Dionisie Agachenak adott szót, aki arra kérte a törvényszéket, hogy hagyja jóvá az általuk igényelt kényszervégrehajtási kérést és utasítsa el a Reiner által benyújtott kérést. Agache azt is elmondta, hogy abban az esetben ha az elítéltek beismer* vallomást tesznek kész hivatalos formában is lemondani az erkölcsi kártérítés kifizetésérõl. Agache arra kérte a testületet, hogy az ítéletet megfogalmazását és legépelését a legnagyobb igényességgel kezeljék, mivel a tettesek egy része, hogy megszabaduljon a per civil vetületétõl átíratta vagyonát más személyekre, ezért a kényszervégrehajtási procedúra hosszasnak ígérkezik. Végezetül Héjja Dezsõ kapott szót, aki támadásba lendülve feltette a kérdést: nem érti, hogy ez a taknyos (ifj. Agache – I. I. megj.) hogyan forgatja az ujjai körül az igazságszolgáltatást”, majd azt mondta, „ azt sem érti, hogy kérhetnek kártérítést, ha figyelembe vesszük, hogy az apja (a néhai õrnagy – I . I. megj.) milliókat lopott”. A bíró ekkor félbeszakította és ismét Agachénak adott szót, aki azt kérte, hogy a tárgyalás jegyzõkönyvébe az is kerüljön be szó szerint, hogy õt taknyosnak nevezte, mivel szándékában áll becsületsértését beperelni Héjját. A törvényszék már a tegnap meghozta döntését: jóváhagyta az Agache család által igényelt kényszervégrehajtást, Reiner Antal fellebbezését pedig elutasította.
A csíkszeredai megyei törvényszéken holnap tûzik ismét napirendre Héjja Dezsõ azon kérését, amelyikben betegségére való tekintettel börtönbüntetése felfüggesztését kérvényezte. Tegnap még nem lehetett tudni, megérkezett-e vagy sem Marosvásárhelyrõl a Héjja Dezsõ egészségi állapotáról szóló törvényszéki orvosi jelentés…
Iochom István
Háromszék din data de 04 decembrie 2001
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Frunda meglátogatta az elítélteket
Frunda György szenátor október 25-én a csíkszeredai börtönben meglátogatta Reiner Antalt, akit az 1989-es decemberi eseményekért törvénytelenül elítéltek. A szenátor október 26-án a marosvásárhelyi börtönben felkereste Héjja Dezsõt is, akit a csíkszeredai börtönbõl szakorvosi kivizsgálásra helyeztek át Marosvásárhelyre. Miután biztosította a két elítéltet arról, hogy a 11 évig elhúzódó tárgyalások alatt mindent megtett felmentésük érdekében, Frunda György kifejtette, hogy úgy, ahogy a Cseresznyés Pál szabadlábra helyezéséért is évekig küzdött, továbbra is a két elítélt mellett áll. E látogatások alkalmával a két elítélt írásban is megerõsítette a szenátornak adott megbízását, hogy a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság elõtt képviselje õket.
(RMDSZ-tájékoztató)
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Az utca hangja
BOLDIZSÁR BÉLA, Kézdivásárhely. Nehéz helyzetben vagyunk mi, sokgyermekes családok, de még a kétgyermekes szülõknek is meg kell gondolniuk, hogy holnap mi lesz. Jön a mentõöv a román kormány részérõl, és ígér 250 000 lejre tanszersegélyt, de ebbõl még 50 000 lejre való támogatást sem kaptunk gyermekeink számára. Fontolgattam is, hogy összecsomagolom, és visszaküldöm a címzetthez. Mert amíg a négy gyermekemnek beszereztem az iratokat, többet költöttem — idõben és egyebekben —, mint amennyit ez a pár füzet ér. A füzetek mellett egy lap volt, rajta román nemzeti színekben a himnusz, országcímer, a túlsó oldalon pedig Románia térképe, szerintem keményen megszépített nemzetiségi és vallási adatokkal. Milyen jövõ vár gyermekeinkre, ha így becsapják ma õket? Ezt a mentalitást akarják beléjük nevelni?
Agache-ügy
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Ismét elnapolták
A csíkszeredai megyei törvényszék szerdán elnapolta Héjja Dezsõ ügyvédjének, dr. Hajdú Dezsõnek a kérését, melyben a több mint száz napja raboskodó rokkant kézdivásárhelyi férfi egészségi állapotára való tekintettel börtönbüntetése letöltésének felfüggesztését kérte. Dr. Hajdú Dezsõ a tárgyalás elõtt egy nappal kézhez kapott orvosi bizonyítványt — amelyet csíkszeredai szakorvosok állítottak ki, és kedvezõtlen védencére nézve — nem találta kielégítõnek, ezért a tárgyalás elhalasztását és újabb orvosi szakvizsgálat elvégzését kérte. A következõ tárgyalásra egy hónap múlva, november 21-én kerül sor.
Tegnap a bukaresti törvényszéknek kellett volna letárgyalnia Héjja Dezsõ hasonló kérését. Ivácson József jogász, a szenátus emberi jogi bizottságának tanácsadója érdeklõdésünkre elmondta: a fõvárosi tárgyalást november 15-ére napolták el.
Iochom István
Háromszék din data de 19 octombrie 2001.
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Két újabb tárgyalás
Szeptember 19-én és 20-án mind a csíkszeredai, mind a bukaresti törvényszék elhalasztotta Héjja Dezsõ azon kérését, melyben a csíkszeredai börtönben immár kilencvenegy napja raboskodó beteg egészségi állapotára való tekintettel börtönbüntetése letöltésének megszakítását kérte. Az újabb tárgyalásra Csíkszeredában holnap, Bukarestben pedig október 18-án kerül sor. Ha Csíkszerdában nem hoznak az elítéltre nézve kedvezõ döntést, akkor Héjját 12-én Bukarestbe szállítják, ahol a Mina Minovici Intézetben végre a törvényszéki vizsgálatot is megejtik. Iochom István
Háromszék din data de 09 octombrie 2001
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Jegyzet
Milicistafejek és az államelnök
Valamikor 1990 elsõ napjaiban döbbenten olvastuk az Adevãrulban bizonyos Romulus Vulpescu tollából, hogy a Székelyföldön, pontosabban Sepsiszentgyörgyön vagy Kézdivásárhelyen a magyarok különös kegyetlenséggel gyilkoltak milicistákat, s futballoztak fejeikkel. Akkor perrel fenyegetõzött az alig megalakult RMDSZ, de végül semmi sem lett belõle. Kár. Mert most Ion Iliescu az Adevãrul szerdai számában megismétli az ördögi vádat, mégpedig annak kapcsán, hogy Frunda György RMDSZ-szenátor találkozót kért tõle. Az államfõ még megbeszéléseik elõtt azt nyilatkozta, hogy tudja, ,,Frunda a kézdivásárhelyi milicistagyilkosság ügyében elítéltek elnöki kegyelemben részesítése ügyében fordul hozzá", de — folytatta — õ ebbe nem mehet bele, mert az egy különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság volt. Az államelnöknek különben az a véleménye, hogy a társadalmi-nemzeti megbékélés szempontjából valamennyi elítélt közkegyelemben való részesítése lenne a járható út, de az már nem az õ, hanem a parlament hatáskörébe tartozik. Vegytiszta Iliescu-féle nyilatkozat: pontatlan információk felröppentése, s a felelõsség elhárítása.
Különben megtudtuk Ivácsony Józseftõl, Frunda ügyvédi irodájának munkatársától, a találkozóra sor került, a súlyosan fogyatékos Héjja Dezsõ ügyérõl is tárgyaltak, s akkor már Iliescu nem volt oly elutasító. A kegyelmi kéréseket, a Héjja Dezsõét, a Paizs Ottóét, a Reiner Antonét és a Konrádét már augusztus 31-én iktatták az elnöki hivatalban, a Helsinki Bizottságon keresztül a Strasbourgi Nemzetközi Bírósághoz is eljuttatták a peranyagot. Annak is utánajártak, miért késik Héjja egészségi állapotának a bukaresti Mina Minovici törvényszéki orvosi intézetben való felülvizsgálata, s azt a választ kapták, hogy mindaddig úgy tudták, Héjja szabadlábon van, tehát nem kérték a csíkszeredai börtönt, hogy vizsgálatra szállítsák az elítéltet a fõvárosba. (s.)
Háromszék din data de 24 septembrie 2001
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Héjja Dezsõ továbbra is börtönben marad
Tegnap délelõtt a csíkszeredai megyei törvényszéken került sor Héjja Dezsõ kérésének tárgyalására, hogy egészségi állapotára való tekintettel szakítsa meg börtönbüntetése letöltését. A törvényszék nem adott helyet kérésének, egyelõre csak azt a döntést hozta, hogy Héjját elõbb törvényszéki orvos vizsgálja meg, majd utána hoznak ítéletet. A mai bukaresti törvényszéki tárgyalást ismét elhalasztják, mivel az elítéltet még mindig nem szállították Bukarestbe, ahol a Mina Minovici Intézetben vizsgálták volna meg. Iochom István
Háromszék din data de 20 septembrie 2001
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Magyarország nem adja ki Paizs Ottót
Paizs Ferenctõl, Paizs Ottó fiától megtudtuk, hogy édesapja tárgyalására a budapesti bíróságon tegnap 13 óra körül került sor. Paizs Ottó budapesti védõügyvédje dr. Veress Lajos volt. Az ítélethozó testület, miután értesült a per fejleményeirõl, azt a döntést hozta, hogy egészségügyi okok miatt elutasítja a román hatóságok kiadatási kérését, és szabadlábra helyezte Paizs Ottót. Ezután a román igazságügy-minisztérium kérheti Paizs kiadatását a magyar igazságügy-minisztériumtól, amit az meg is tagadhat. Egyelõre Paizs Ottó ismét szabad, és várja, hogy megkapja a magyar állampolgárságot. A másik két elítélt, Orbán Filip Daniella Kamilla és ifj. Konrád János magyar állampolgár, s a magyar állam a Párizsban 1947. február 10-én megkötött békeszerzõdés értelmében nem engedélyezi magyar állampolgárok kiadatását…
Iochom István
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Háromszék din data de 14 septembrie 2001
Kiadja-e Budapest Paizs Ottót?
Paizs Ferenctõl, Paizs Ottó fiától — aki Békéscsabán tartózkodik — megtudtuk, hogy édesapját a Békés megyei rendõrfõkapitányság tisztjei hétfõn 16 óra körül vették õrizetbe, és a megyei rendõrség fogdájába zárták. A helyszínre utazó feleségének és fiának nem engedélyezték, hogy találkozhassanak vele. Az elítélt fiától arról is értesültünk, hogy tegnap édesapját Budapestre szállították, ahol az 5. kerületben székelõ fõvárosi bíróságon ma 13 órakor tárgyalják le a román hatóságok kérését, és döntenek arról, hogy kiadják-e vagy sem az Agache-perben négy év börtönbüntetésre ítélt Paizs Ottót.
Tamás Sándor parlamenti kepviselõ az ügy kapcsán lapunknak nyilatkozva elmondta: tekintettel arra, hogy Paizs Ottónak megvan a tartózkodási és letelepedési engedélye — és magyar állampolgárságért is kérvényezett — koncepciós perrõl lévén szó, bízik abban, hogy a magyar hatóságok nem fogják kiadni Paizs Ottót. Iochom István
Háromszék din data de 13 septembrie 2001
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Kegyelmi kérés Iliescu elnökhöz
Tegnap Ivácson József jogász, a szenátus emberi jogi bizottságának tanácsadója Románia elnöki hivatalánál iktattatta Héjja Dezsõ, Paizs Ottó és Reiner Antal egyéni kegyelmi kérését. A másik két elítélt — Filip Orbán Daniella Kamilla és ifj. Konrád János — magyar állampolgár, ezért számukra nem kértek kegyelmet. Az Agache család tagjai, özvegye és a néhai õrnagy négy gyermeke — Agache Andrei Ovidiu, az ötödik gyermek nem óhajtott ebben részt venni — június 14-én iktattatták az elnöki hivatalnál a család Románia elnökéhez, a politikai osztályhoz és a civil társadalomhoz címzett nyílt levelét, amelyben az esetleges elnöki kegyelem ellen tiltakoznak.
Tamás Sándor parlamenti képviselõtõl megtudtuk, hogy a fõvárosi orvosszakértõi intézet csak augusztus 30-án küldte el a Héjja Dezsõ egészségi állapotának felülvizsgálatához szükséges iratát a törvényszékhez, és az csak jövõ héten kerülhet a csíkszeredai börtön parancsnokságához. Csíkszeredából Bukarestbe csak hetente egyszer, szerdai nap szállítanak rabokat, és nem biztos, hogy a következõ tárgyalás idõpontjáig, szeptember 20-ig sikerül Héjja Dezsõt megvizsgálni.
Iochom István
Háromszék din data de 01 septembrie 2001
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

EZ IGEN. A Kézdivásárhelyen 1989. december 22-én meglincselt Aurel Agache nevű milicista egyik fia magyar igazolványt akar kérni — írja a National.
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

A tárgyalás elnapolását kérték
Tegnap Ivácson József jogásztól, a szenátus emberi jogi bizottságának tanácsosától megtudtuk, hogy szerdán védence nevében a Héjja Dezsõt védõ Frunda György halasztási kérést nyújtott be a bukaresti törvényszékre. Azzal érvelt, hogy a börtönbüntetés végrehajtásának elhalasztásáért benyújtott kérést nem lehet érdemben letárgyalni, mivel Héjját augusztus 22-én nem szállították a fõvárosba, és a Mina Minovici Törvényszéki Orvostani Intézetben nem vetették alá szakértõi véleményezésnek. Elsõ alkalommal július 28-án halasztottak. Frunda György nem volt jelen a tegnapi tárgyaláson. Lapzártakor még nem lehetett tudni, hogy az újabb idõpontot mikorra tûzték ki. (Dévai)
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Kényszervégrehajtás
A posta szerdán kézbesítette a kézdivásárhelyi bíróság augusztus 3-án hozott, kényszervégrehajtásról szóló döntését, melynek értelmében az Agache-per öt elítéltjét — Filip Orbán Daniella Kamillát, Paizs Ottót, Héjja Dezsõt, Reiner Antalt és ifj. Konrád Jánost — egyenként 50 millió lej kifizetésére kötelezik. Ezenkívül együtt még tízmilliót és 1 078 000 lejes végrehajtói illetéket kell törleszteniük. A kézdivásárhelyi bíróság zárt tárgyaláson Chiper Jenica ítélõbíró elnökletével jóváhagyta az ifj. Agache által igényelt kényszervégrehajtást, amivel Bãlas Marius végrehajtói magánirodáját hatalmazta fel. Az elítéltek családjainak tizenöt nap fellebbezési idõ áll rendelkezésükre.
Iochom István
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Nagylelkûség vagy csapda?
A meglincselt milicista õrnagy Aurel Agache fiai beleegyeznének, hogy a perben elítélt és letartóztatott Héjja Dezsõnek és Reiner Antalnak az államelnök megkegyelmezzen, mi több, a 270 milliós kártérítésrõl is lemondanának, ha Héjja, illetve Reiner nyilvánosan elismerné bûnösségét — írja a Cotidianul.
Háromszék din data de 10 august 2001
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Nyílt levél Markó Bélának
A kézdivásárhelyi elítéltek rehabilitálása ügyében
Tisztelt elnök úr! Tragikus esemény késztet arra, hogy újra a közvélemény nyilvánossága elõtt megszólítsam Önt.
A román igazságszolgáltatás áldozataként néhány napja letartóztatták a közúti baleset következtében ágyhoz kötött, mozgásképtelen HÉJJA DEZSÕ kézdivásárhelyi lakost, akit a 11 évvel ezelõtti forradalmi események történései ürügyén négy esztendeje perbe fogtak. Köztudomású, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó társaival együtt Héjja Dezsõt a közelmúltban jogerõsen börtönbüntetésre ítélték, s a napokban bebörtönözték az óvatlanul hazatért Reiner Antalt is. AUREL AGACHE hírhedt kézdivásárhelyi milicista õrnagyot Kézdivásárhely lakosai 1989. december 22. napján lincselték meg, és így ez a népítélet is a Nemzeti Megmentési Front 1990. január 4-i 3. számú törvényerejû rendeletével a közkegyelemben részesített ún. politikai bûncselekmények sorába tartozik. Széles körben ismert, hogy az Agache-perben a vád bizonyítékai elemi szinten sem feleltek meg az igazságszolgáltatás nemzetközi gyakorlatának. Egyébként jellemzõ a romániai közéletre, hogy az ország jelenlegi elnöke, Ion Iliescu 1993-ban ezt a népnyúzó Ceauºescu-rendõrt is ,,mártírhõssé" nyilvánította!
Engedje meg, elnök úr, hogy megismételjem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség csúcsvezetésének illetõségérõl és felelõsségérõl Kézdivásárhelyen, az Ön szülõvárosában 1998 nyarán tartott lakossági fórumon általam kifejtettek egy részét.
Évek óta mondottam és mondom, hogy az 1989. decemberi oroszhegyi meg zetelaki milicistalincselések ürügyén hozott ítéletek nyilvánvaló célja, illetve az ún. Agache-pernek és az ebben a perben hozott ítéletnek célja nem más, mint gyûlöletszítás Románia különbözõ etnikumai között, gyûlölet szítása az ország többségi lakossága körében a székelyföldi magyarság, a romániai magyar nemzeti közösség, sõt, a magyar nemzet egésze ellen. Tehát nem néhány perbe fogott székelyföldi magyar személy magánügye, hanem érdekvédelmi szöveségünk, az RMDSZ ügye, sõt, összmagyar közügy is az oroszhegyi, zetelaki meg kézdivásárhelyi milicistalincselések ürügyén kibontakoztatott román igazságszolgáltatási anomáliasorozat, melyet az anyaországi és a nemzetközi közvélemény elé tárnunk kötelesség!
(Emlékeztetem, elnök úr, hogy az Ön vendégeként jelen volt ezen az összjövetelen Németh Zsolt politikai államtitkár is a budapesti kormány képviseletében. Köztudomású egyébként, hogy a szóban forgó kézdivásárhelyi lakossági fórum hatására lépett az Agache-perben megvádoltak védõügyvédjeinek sorába Frunda György RMDSZ-szenátor.)
Tekintve, hogy ez év pünkösdjén az EMK, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformjának elnöksége közleményében már foglalkozott ezzel a közösségi jogsérelmünkkel, most csupán nyomatékosan megismételem az ott írottakat.
,,Azzal a kívánsággal fordulunk az RMDSZ csúcsvezetéséhez, hogy részesítse politikai támogatásban az Iliescu elnöktõl kikényszerített amnesztia következtében ma szabadlábon levõ oroszhegyi és zetelaki honfitársaink teljes rehabilitálási igényét, illetve HALADÉKTALANUL JÁRJON KÖZBEN AZ ÁLLAMELNÖKNÉL A KÉZDIVÁSÁRHELYI ELÍTÉLTEK AZONNALI AMNESZTIÁJA ÜGYÉBEN."
Katona Ádám, az EMK elnöke
Székelyudvarhely, 2001. július 15.
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Börtönhírek
A csíkszeredai börtön parancsnoka tegnap nem engedte meg Sógor Csaba Hargita megyei szenátornak, hogy meglátogassa az intézetbe kedden átszállított Reiner Antalt. A honatya lapunk érdeklõdésére elmondta, udvariasan visszautasították azzal az indokkal, hogy a rab egészséges, egyelõre még elkülönítõben van, késõbb kerül közös cellába. Különben a börtön túlzsúfolt, jelenleg 660 ,,lakója" van, egy teremben nyolcvanan szoronganak.
A szenátor hétfõn meglátogatta az Agache-per másik elítéltjét, Héjja Dezsõt, aki betegszobában fekszik. Ott négyen osztanak meg egy helyiséget. Héjja elpanaszolta, hogy nemcsak fizikailag, de lelkileg is megtört, hisz õ, aki még a feleségével sem vitatkozott, ott sem volt Agache közelében. Elmondta, fájdalmai vannak, néha kap csillapítót, de olvasni sincs türelme. Mutatta a büntetés letöltésére való alkalmasságát ,,igazoló" törvényszéki orvosi bizonylatot, melyen három magyar orvos aláírása is szerepel. Héjja még elmondta, kegyelmi kérvényt terjesztett fel, de párhuzamosan a büntetés végrehajtásának halasztását is kéri. Sógor Csaba megígérte, levelet ír Iliescu államfõnek, melyben elnöki kegyelem gyakorlását kéri Héjja esetében. A honatya még hozzátette, a '89-es események idején történt 25 más rendõrgyilkosság esetében mindenki kegyelmet kapott. (Szekeres)
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Héjja Dezsõt volt felesége is meglátogatta
Augusztus 7-én a csíkszerdai börtönben Szigeti Olga meglátogatta a július 12-e óta raboskodó Héjja Dezsõt. A látogatásra egy órát kapott.
Tegnap érdeklõdésünkre Szigeti Olga elmondta: volt férje türelmetlenül várja, hogy augusztus 22-én a fõvárosban is megvizsgálják. Az epemûtét utáni sebe begyógyult, ellenben lábát nagyon fájtatja. Szigeti Olga cáfolta azokat a Kézdivásárhelyen elterjedt híreket, miszerint Héjját rabtársai bántalmazták volna. Volt férje arról is beszámolt, hogy Sógor Csaba Hargita megyei RMDSZ-es szenátor meglátogatta, s biztatta, ne veszítse el reményét abban, hogy elõbb-utóbb megnyílik elõtte a börtönkapu. Iochom István
Háromszék din data de 09 august 2001
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Reiner Antal is börtönbe került
Héjja Dezsõ után az Agache-ügy egy másik elítéltje is a csíkszeredai börtönbe került. Reiner Antalt tegnap reggel szállították át a megyei rendõrfelügyelõség fogdájából a büntetés-végrehajtó intézetbe. Reiner, aki huzamosabb ideig Magyarországon tartózkodott, váratlanul hazatért, s vasárnap a kézdiszentkereszti rendõrõrs munkatársai esztelneki lakásában letartóztatták. Reinert az Aurel Agache milicista õrnagy meglincselésének ügyében három év börtönbüntetésre ítélték halált okozó ütlegelés vádjával; a bukaresti törvényszék június 29-én adott ki letartóztatási parancsot. (sz.)
Háromszék din 08 august 2001
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Bûn és bûnhõdés
Articol apãrut pe data de 11 iulie 2001 în cotidianul Háromszék.

Mintha a RMDSZ Kovásznán ülésezõ honatyáinak akart volna fityiszt mutatni a román rendõrség, amikor szinte orruk elõl , a néhány kilométerrel odébb fekvõ Kézdivásárhelyrõl bilincsbe verve szállították a sepsiszentgyörgyi fogdába Héjja Dezsõt, a több mint tizenegy évvel ezelõtt, az 1989 decemberi „nagy zsúfoltságban” Kézdivásárhelyen meglincselt milicistaõrnagy, Aurel Agache perében négy év börtönnel sújtott, ma már egyetlen, Romániában tartózkodó elitéltjét.
Sokan és sokan írtak errõl az ügyrõl, szinte kívülrõl tudja ma már kis megyénk lakossága a vádlottak nevét. Honatyák interpelláltak mind a román , mind a magyar parlamentben, levelet írtak az államelnöknek, Németh Zsolt magyar külügy államtitkár és Dávid Ibolya igazságügy-miniszter bukaresti látogatásaik alatt szóvá tették román kollégáiknak az elnyúló pert s a várható ítéletet.
Mindez nem volt elég, „a harc” magyar részrõl egyenlõtlenek tûnik. Egyrészt, mert – gondoljuk végig „román szemmel” – kit is ölt meg a feltüzelt tömeg Kézdivásárhelyen? Egy olyan milicistaõrnagyot, akit a román forradalom hõsének tekintettek, akirõl Medgyesen utcát neveztek el, s akit 1999 decemberében maga Emil Constantinescu elnök is kitüntetett. Eme imponáló felsorolás mellett az elhunyt fia internétes honlapon tárja a nagyvilág elé atyja tragikus sorsát, halálának körülményeit, nemcsak a rendõrség akkori vezetõinek, Gavril Ardeleanu ezredesnek a vallomását, miszerint az alvilág prominens figurái foglalták el azon az emlékeztess decemberi napon a vargaváros milíciájának épületét, verték meg beosztottjai zömét, és oltották ki Agache életét, hanem a város lakói 1991-ben tett tanúvallomásait is, megspékelve a Har-Kov Jelentéssel, a megboldogult forradalmárigazolványának és egykori milicista-igazolványának másolatával.
Nos, nincs semmi természetellenes abba, hogy a gyermek apja vélt vagy valós bûneire mentséget próbál keresni. Az egyik Agache fiú lírai hangulatú vallomásban azt írja, fõként azt fájlalja, hogy apja nem élte túl a fordulatot, s nem tudott múltjával szembesülni. Elismeri, hogy kemény, morózus ember volt, hogy belõle is milicistát akart faragni, s mert erre nem volt kapható, meglehetõsen feszült volt viszonyuk, csak a tragikus vég elõtti hetekben oldódott fel valamelyest. A fiatalember beleérzõ képessége itt véget ért, azt már nem tudja felfogni, hogy apja egy elnyomó rend szimbóluma volt, hogy önkényeskedõ durvasága miatt sok ellenséget szerzet magánk. Hosszasan értekezik arról, hogy Kézdivásárhely lakossága „a szabadság elsõ perceit” gyilkosságra használta, s igen plasztikus mondatokban írja le, hogy kötelességtudattól hajtott apja azért szerzett magánk ellenséget, s azért lett „gyilkosság áldozatta” mert Kézdivásárhely egy fülledt, belterjes város, ahol kisszerû, irigy, egymást folyamatosan feljelengetõ emberek éltek. Üzelmeikrõl apja igen sokat tudott, s ezért kellet életével fizetnie. A honlapra felvitt tanúvallomások valóban hátborzongatóak. Döbbenetes, hogyan vádolják, mocskolják be egymást a kézdivásárhelyiek. Nem csodálkozhatunk tehát azon , hogy a fiú nem keres választ arra a kérdésre, miért került sor a lincselésre, kik voltak az elsõ támadok, miért szabadult el a népharag.
Nos, most, mikor eljött úgymond a bûnhõdés órája, tudjuk: sem a magyar közösség, sem képviselõi nem voltak sikeresek. Lesütött szemmel kell tudomásul vennünk, hogy 2001-ben egyetlen embernek, Héjja Dezsõnek kell fizetnie azért, ami 1989 decemberében Kézdivásárhelyen, újkori Fekete Városúnkban történt.
Simó Erzsébet.

Crimă şi Pedeapsă
Ca şi cum poliţia română ar fi vrut să dea cu tifla deputaţilor UDMR aflaţi în şedinţă la Covasna, atunci când aproape sub nasul lor, la câţiva kilometri mai încolo aşezată, din Târgu Secuiesc, Héjja Dezideriu a fost transportat încătuşat la arestul din Sfântu Gheorghe, împovărat de patru ani de puşcărie în procesul maiorului de miliţie Agache Aurel, linşat la Târgu Secuiesc acum mai bine de 11 ani în marea aglomeraţie din 22 decembrie 1989, singurul inculpat care mai locuia în România.
S-a scris mult şi mulţi au scris despre acest caz, locuitorii micului nostru judeţ cunosc aproape pe dinafară numele acuzaţilor. Atât în parlamentul român cât şi în cel maghiar, deputaţii au făcut interpelări, iar în vizitele lor secretarul de stat al afacerilor externe maghiare Németh Zsolt şi ministrul justiţiei Dávid Ibolya au pus în discuţie cu colegii lor români procesul prelungit şi sentinţa aşteptată.
Toate acestea nu au fost de ajuns, „lupta” fiind inegală în ceea ce priveşte partea maghiară pe de o parte – să ne gândim cu „ochi de român” – pe cine a omorât mulţimea înfierbântată la Târgu Secuiesc. Pe un maior de miliţie care a fost avansat post mortem la gradul de colonel, care este considerat erou al revoluţiei române, despre care în Mediaş a fost denumită o stradă, şi pe care în decembrie 1999 preşedintele Emil Constantinescu l-a decorat pentru aşa zisul martiriu suferit în timpul revoluţiei din decembrie 1989.
Pe lângă această impunătoare înşiruire, printr-o pagină de Internet, fiul celui decedat expune lumii întregi destinul tragic al tatălui său, nu numai prin declaraţia conducătorului de atunci al poliţiei, colonelul Gavril Ardeleanu după care figuri proeminente ale lumii interlope au ocupat sediul miliţiei din oraşul cizmarilor (Târgu Secuiesc-nota AAD), i-au bătut pe majoritatea celor aflaţi la post şi au stins viaţa lui Agache; împănată cu Raportul Har-Cov, cu diploma revoluţionară a celui decedat şi cu copia legitimaţiei fostului miliţian.
Ei!, nu e nimic împotriva firii ca fiul să caute scuze ( să acopere în vreun fel-nota A.A.D.) presupusele sau realele nelegiuiri ale tatălui său. Unul din băieţii lui Agache, într-o mărturisire cu ton liric scrie şi în special regretă că tatăl său nu a putut supravieţui schimbării şi că nu a putut să se confrunte cu propriul trecut. Recunoaşte că era un om dur, ursuz, că a vrut să facă din el ofiţer de miliţie sau de securitate, şi pentru că el nu era dispus pentru aşa ceva, raporturile dintre ei erau foarte tensionate, şi că abia cu câteva săptămâni înainte de tragicul sfârşit lucrurile s-au mai ameliorat într-un fel. Capacitatea de introspectivă ia sfârşit aici, şi nu mai poate accepta faptul că tatăl său a fost simbolul unui regim represiv, că datorită durităţii sale samavolnice şi-a făcut mulţi duşmani.
Face o disertaţie prelungită despre faptul că locuitorii din Târgu Secuiesc au folosit „primele clipe ale libertăţii” pentru a comite o crimă şi in cuvinte prea plastice scrie că în timpul îndeplinirii îndatoririlor, de aceea şi făcut duşmani, de aceea a fost „victima unei crime” pentru că Târgu Secuiesc este un oraş îmbâcsit, închistat şi unde şi pe vremea socialismului, a înflorit economia subterană, unde au trăit oameni mărunţi, invidioşi şi care se denunţau încontinuu. Despre uneltirile acestora, tatăl său ştia prea multe şi de aceea a trebuit să plătească cu viaţa. Mărturiile puse pe pagina de web sunt într-adevăr îngrozitoare (acesta este cuvântul din dicţionar, dar bănuiesc că sensul real este acela de răvăşitoare-nota A.A.D.).
Este stupefiant cum se acuză şi se murdăresc între ei târgu-secuienii. Nu ne putem deci mira că fiul nu caută răspuns la aceea întrebare, de ce s-a ajuns la linşaj, cine au fost primii atacatori, de ce s-a eliberat furia populară.
Iar acum când a venit ora ispăşirii, ştim: nici comunitatea maghiară, nici reprezentanţii acesteia nu au avut succes. Cu privirea în jos trebuie să luăm la cunoştinţă că în 2001 un singur om, Héjja Dezideriu, trebuie să plătească pentru ceea ce s-a întâmplat în decembrie 1989 la Târgu Secuiesc, Oraşul Negru al epocii moderne
Simó Erzsébet.
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

AGACHE-ÜGY
Héjja Csíkban marad
Németh Csaba szenátortól, aki tegnap délben telefonon beszélt Constantin Covinciuc alezredessel, a csíkszeredai börtön parancsnokhelyettesével, megtudtuk: tegnap 13 óráig a fõvárosi Mina Minovici Törvényszéki Orvosi Intézet és a bukaresti törvényszék nem kérte, hogy Héjja Dezsõt szállítsák Bukarestbe, s a legközelebbi rabszállításra augusztus 31-én kerül sor. Ezek szerint 23-án nem lehet érdemben letárgyalni Héjja kérését, melyben betegségére való tekintettel a börtönbüntetés végrehajtásának felfüggesztését kérte.
Iochom István
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Botrány a szenátusban
Vadim Frunda ellen
Az Agache-ügy kapcsán támadta Frunda György RMDSZ-szenátort Corneliu Vadim Tudor, a Nagyrománia Párt elnöke hétfõn a szenátus plenáris ülésén. A szélsõséges pártvezér ugyan hírhedt útszéli modoráról, de kirohanásának agresszivitása mindeddig példátlan, Frunda — akit véres palástú ügyvédnek, román csontvázakon felkapaszkodó, átkozott magyar sovinisztának nevezett, amiért elvállalta az Agache-ügy négy vádlottjának, Vadim szerint gyilkosoknak a védelmét — be is jelentette, hogy a szenátus etikai bizottsága elé viszi az esetet. Nicolae Vãcãroiu házelnök, volt kormányfõ gyakorlatilag semmit nem tett a néptribun megfékezésére. Vadim akkor is többször félbeszakította Frundát, amikor Agache életét és halálát magyarázta a szenátusnak. A szûnni nem akaró, egyre alpáribb bekiabálások hatására Frunda azt is kilátásba helyezte, hogy Vadim hétfõi beszédét az Európa Tanács Parlamenti Közgyûléséhez is benyújtja, amivel újabb dührohamot vont magára, de egy idõ után már nem folytatta a méltatlan szópárbajt. (j.)
Háromszék din data de 20 iunie 2001
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Orvosi konzÍlIum
Nem való börtönbe
A kézdivásárhelyi orvosok _- dr. Bíró Géza radiológus fõorvos, a kórház igazgatója, dr. Szabó András osztályvezetõ sebész fõorvos, dr. Vitos Attila urológus-sebész fõorvos, dr Szabó István fõorvos és dr. Weisenbacher Tamás ortopéd szakorvos - eljuttatták szerkesztõségünkbe azt a szakorvosi véleményezést, melyet a 2001. június 4-én felállt orvosi konzílium kiadott. Eszerint Héjja Dezsõ 54 éves beteg krónikus és heveny epehólyag- és azt kísérõ hasnyálmirigy-gyulladásban szenved. Négy évvel ezelõtt jobb lábát eltörte, a csont azóta sem forrt össze, a környéken álizületek képzõdtek, ráadásul krónikus csontvelõgyulladásban és jobb térdizületi kopásban szenved. Héjja idõközben kórházba került, június 7-én epemûtéten esett át. Kiderült, hogy vizenyõs hasnyálmirigy-gyulladása és májcirózisa is van.
Dr. Adrian Cretu törvényszéki orvosszakértõ a beteg epemûtéte elõtt a börtönbüntetés letöltésének elhalasztásával kapcsolatban kérte ki véleményünket - áll a Kézdivásárhelyrõl érkezett levélben -, mi csak a heveny epehólyag-gyulladással kapcsolatos, késõbb mûtéti beavatkozást igénylõ diagnózisról mondtunk véleményt. Megjegyezni kívánjuk - áll a levélben -, hogy Héjja Dezsõ beteg jobb lába okozta félszegsége miatt teljes mértékben alkalmatlan a rá kiszabott büntetés letöltésére. A szakorvosi jelentést a kézdivásárhelyi orvosok eljuttatják a Legfelsõbb Bíróságra és Frunda György szenátornak, Héjja Dezsõ ügyvédjének. (simó)
Háromszék din data de 19 iunie 2001
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-per
Héjja haladékot kapott
Harminc nappal elhalasztották az Agache-perben elítéltek közül egyedül itthon tartózkodó Héjja Dezsõ börtönbüntetése végrehajtásának kezdetét — tudtuk meg Constantin Scurtu ezredes, megyei rendõrfõkapitánytól. A halasztást a törvényszéki orvos jelentése indokolja, ugyanis Héjját nemrég mûtötték. A határidõ lejártával az elítéltet ismét vizsgálatnak vetik alá. (sz.)
Háromszék din data de 14 iunie 2001
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Kitûzték a tárgyalást
Héjja Dezsõ, az Agache kirakatper egyetlen, országban tartózkodó elítéltje május 28-án azt kérte a bukaresti törvényszéktõl, hogy betegsége miatt halassza el négyéves börtönbüntetése letöltésének megkezdését. Csütörtökön megérkezett az idézés, mely szerint a tárgyalásra június 28-án kerül sor. Az elítéltet Frunda György szenátor fogja képviselni.
Héjját csütörtök reggel a kézdivásárhelyi kórházban epebántalmakkal megmûtötték. Dr. Creþu Adrian törvényszéki orvos aznap meglátogatta, de tegnapig nem adta át a megyei rendõrségnek az általa készített látleletet.
Iochom István
Háromszék din data de 09 iunie 2001
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Frunda védi Héjja Dezsõt
Hétfõn a déli órákban dr. Creþu Adrian törvényszéki orvos megvizsgálta Héjja Dezsõt, és kitöltötte a egészségi állapotáról szóló igazolást, de nem adta át Héjja feleségének, hanem azt hivatalból a megyei rendõrséghez küldi. Május 30-án a dr. Creþut helyettesítõ brassói orvosnõ csak a rendõrség felkérésére volt hajlandó megvizsgálni Héjját, akit két szakorvoshoz küldött el. A szakorvosok véleményezése alapján készült el a törvényszéki orvosi látlelet. Annak tartalmát nem sikerült megtudnunk, de egyelõre az elítéltet nem zaklatták, tegnap még a kézdivásárhelyi kórházban kezelték.
Tamás Sándor képviselõ kérésére Frunda György ügyvéd-szenátor elvállalta, hogy a bukaresti törvényszéki tárgyaláson képviseli Héjja Dezsõt. Héjja május 28-án iktatott beadványában egészségi állapotára való tekintettel négyéves börtönbüntetése megkezdésének elnapolását kérte. Június elsején a rendõrök Paizs Ottót és Reiner Antont, az Agache-ügy két másik elítéltjét is keresték, de mivel mindketten külföldön tartózkodnak, nem tudták végrehajtani a letartóztatási parancsot. Iochom István
Háromszék din data de 06 iunie 2001
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Héjja Dezsõ letartóztatásának elhalasztását kérte
Tegnap a fõvárosi törvényszék büntetõrészlegén a 2208. számmal iktatták Héjja Dezsõ ama kérését, melyben betegségére hivatkozva letartóztatásának elhalasztását kérte. Folyamodványát azzal indokokolta, hogy ágyhoz kötött, másodfokú rokkant. Kéréséhez a bukaresti törvényszék 1999. február 15-én hozott 70. számú ítéletének másolatát és két orvosi igazolást mellékelt. Tegnap Héjja Dezsõt a kézdivásárhelyi kórház sebészeti osztályának 6. kórtermében nem zaklatta a rendõrség, és délig dr. Creþu Adrian törvényszéki orvos sem vizsgálta meg. Iochom István
Háromszék din data de 29 mai 2001
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Letartóztatási parancs
A múlt szombati újratemetés után várható volt, hogy valami történni fog az Agache-ügyben. Tegnap 10 óra körül három rendõr jelentkezett a kézdivásárhelyi Bem utca 40. szám alatt lakó Héjja Dezsõ elítéltnél, és tudomására hozták, hogy Bukarestbõl megérkezett a nevére szóló letartóztatási parancs. Héjja, akit négy évre ítéltek el, 12 óráig kapott haladékot, hogy megmosakodjék és összecsomagoljon. Azt is közölték vele, hogy a megyei rendõrség fogdájába kísérik. Az elítélt, aki súlyos közúti baleset nyomán ágyhozkötött beteg, idõközben rosszul lett, s kórházba került, ahol a szolgálatos orvos, dr. Radu Vasile kivizsgálás végett beutalta a sebészeti osztályra. A rendõröknek tegnap nem sikerült végrehajtaniuk a letartóztatási parancsot, várniuk kell, míg Héjját kiengedik a kórházból. Az öt elítélt közül csak Héjja Dezsõ él az országban, a többi négy külföldön ismeretlen lakhelyen tartózkodik. Aurel Dionisie Agache, a néhai õrnagy legidõsebb fia a múlt szombati újratemetés napján közölte, hogy a többi elítéltet az Interpol segítségével kísérelik meg hazahozni.
Iochom István
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Háromszék din data de 25 mai 2001
Újratemették Agachet
Nagy titokban és szigorú biztonsági intézkedések mellett szombaton délelõtt 10.30 óra körül iaºi-i, kovásznai, bákói és bukaresti rendszámú rendõrkocsik kíséretében a Bákó megyei Podul Turculuiról, a néhai õrnagy szülõfalujából Kézdivásárhelyre érkezett a Ioan Aurel Agache post mortem ezredes koporsóját szállító kombi Dacia. A családtagokon kívül politikusok és magas rangú rendõrtisztek is részt vettek a Béke utcában levõ új ortodox templomban 11 órától sorra kerülõ, három pópa által celebrált szertartáson. Ezalatt a rendõrség lezárta a forgalmat a Molnár Józsiás utcában. A néhai õrnagy aznap kihantolt és trikolórral leterített tölgyfa koporsóját négy díszegyenruhába öltözött rendõr vitte be az ortodox templomba. A szertartás után ifj. Agache újságírói kérdésre válaszolva elmondta: fiúi kötelezettségének tett eleget, amikor az 1990. január elején sebtében elhantolt édesapját most a család lakhelyén, a feketehalmi temetõben helyezik örök nyugalomra.
Iochom István
Háromszék din data de 21 mai 2001
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Az Agache család elégedetlen az ítélettel
Mint már hírül adtuk, március 26-án a bukaresti Legfelsõbb Törvényszéken végsõ ítélet született az Agache-perben. Elõzõ tudósításunkból ifj. Konrád János vádlott neve kimaradt. Akárcsak Reiner Anton, õ is hároméves börtönbüntetést kapott. Az ítélethirdetés után kedden a kézdivásárhelyi Polyp kábeltelevízió kérdésére válaszolva Agache Aurel Dionisie, a post mortem ezredes legidõsebb fia elmondta: csalódott az igazságszolgáltatásban, a végsõ döntést nem tartja kielégítõnek és igazságosnak, s akárcsak Frunda szenátor, az Agache család valamennyi tagja a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul. Ugyanakkor azt is közölte, hogy a jövõ hét folyamán a cotroceni-i palotába látogat, ahol Ion Iliescu államfõt arra fogja kérni, hogy a kézdivásárhelyi elítélteket ne részesítse elnöki kegyelemben, mint 1994-ben a zetelakiakat és az oroszhegyieket. Iochom István
Háromszék din data de 29 martie 2001
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-per
Tizennyolc év börtönbüntetés
Tegnap délelõtt, negyedszeri halasztás után a bukaresti Legfelsõbb Bíróságon végsõ ítélet született az elhíresült Agache-perben. A Legfelsõbb Bíróság elutasította mind a vádlottak, mind az ügyészség által benyújtott fellebbezési kérést, és megerõsítette a bukaresti törvényszék által 1999. február 15-én hozott ítéletet, mely szerint Filip Orbán Daniella Kamillát 7 év, Paizs Ottót és Héjja Dezsõt 4—4 év, Reiner Antont pedig 3 év börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet szerint a börtönbüntetésen kívül a kézdivásárhelyi
elítélteknek fejenként 10—10 millió temetkezési költséget és 50 millió lej fájdalomdíjat kell kifizetniük a néhai õrnagy — a jelenlegi post mortem ezredes — özvegyének és négy gyermekének. Az ítélet végleges. Frunda György ügyvéd ígérete szerint az eset hamarosan a strasbourgi emberi jogi bizottság elé kerül.
Iochom István
Háromszék din data de 27 martie 2001
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-per
Ismét halasztottak
Az Agache-perben a Legfelsõbb Törvényszék február 20-i halasztása után tegnap sem hirdettek döntést, és március 19-ére tûzték ki a végsõ ítélet kimondását — tudtuk meg tegnap 15 órakor telefonon a bukaresti Legfelsõbb Törvényszék irattárának egyik munkatársától. Iochom István
http://www.3szek.ro/03.06 3201. szám
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-per
Negyedszer sem hirdettek ítéletet
A Legfelsõbb Törvényszéken a március 5-i harmadik halasztás után tegnap kellett volna ítéletet hirdetni, ám ezúttal is elnapolták a döntést. A bukaresti Legfelsõbb Törvényszék irattárának egyik munkatársától telefonon tudtuk meg, hogy március 26-ra tûzték ismét napirendre az Agache-ügyet.
Iochom István
Háromszék din data de 21 martie 2001
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-per
Ítélethirdetés márciusban
Mint már hírül adtuk, háromszori halasztás után február 6-án érdemben is letárgyalták a kézdivásárhelyi vádlottak és az ügyészség által benyújtott fellebbezési kérést. Ítélethirdetésre sem aznap, sem másnap nem került sor, a végsõ döntés kimondását február 20-ra halasztották, de döntés akkor sem született, március 5-re tûzték ki az ítélet kihirdetésének utolsó idõpontját. Egyes politikusok álláspontja szerint a halasztás oka Németh Zsolt, a Magyar Köztársaság külügyminisztériuma politikai államtitkárának romániai hivatalos látogatása is lehet.
Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy az eddigi törvényszéki határozat szerint Filip Orbán Daniella Kamillát 7 év, Héjja Dezsõt és Paizs Ottót 4—4 év, Reiner Antont pedig 3 év börtönbüntetésre ítélték. Ezenkívül az Agache család 1999-ben 260 millió lejes (kb. 20 000 amerikai dollárnak megfelelõ) kártérítésre is igényt tartott. Ezzel az összeggel sem lévén elégedettek, ifj. Agache honlapja szerint 100 000 dollárt kérnek…
Iochom István
Háromszék din data de 22 februarie 2001
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

AGACHE-PER
Ítélethirdetés február 20-án
A bukaresti Legfelsõbb Bíróságon három halasztás után kedden érdemben is letárgyalták a vádlottak és az ügyészség által benyújtott fellebbezési kérést. Elõször az ügyészség képviselõje szólalt fel, felsorolva mindazokat az okokat, melyek alapján a kézdivásárhelyi vádlottak súlyos emberölésért történõ elítélését kérte. Utána Frunda György ügyvédszenátor, a vádlottak képviselõje kapott szót, aki kifejtette: Kézdivásárhelyen 1989. december 22-én forradalmi cselekedet történt, és ily módon szó sem lehet bûncselekményrõl. Elmondta: Agache Aurel, post mortem ezredes a diktatúra elnyomó gépezetének legkegyetlenebb képviselõje volt, a per a megengedettnél jobban, az európai normáknál sokkal hosszabb idõszakra elhúzódott, etnikai perrõl van szó. Frunda a vádlottak felmentését kérte. Frunda után Paul Vãrzaru, az Agache család védõügyvéde beszélt, aki nem értett egyet azzal az állítással, hogy etnikai perrõl van szó, hiszen — mint mondotta — az üggyel foglalkozó ügyészek és a tanúk mind magyarok voltak. Kérte a Legfelsõbb Bíróságot, hogy fogadja el az ügyészség által benyújtott fellebbezési kérést, és ítélje el a vádlottakat súlyos emberölésért. Végezetül a két ügyvéd után ismét az ügyész kapott szót, aki alaptalanként elutasította a Frunda György által felsorolt érveket, és a vádlottak által benyújtott fellebbviteli kérés elutasítását kérte. Kedden nem született semmiféle döntés, az ítélethozást szerdára halasztották. Tegnap Frunda György ügyvédszenátor tájékoztatása szerint ismét halasztottak, a végsõ döntés kihirdetésének idõpontjául február 20-át határozva meg.
Iochom István
Háromszék din data de 07 februarie 2001
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Stimate domnule redactor sef.
Pe data de 09 februarie în ziarul pe care conduceti a apãrut la rubrica "Nyílt tér "un articol în care îmi este afectat dreptul la imagine.
Ca urmare vã rog respectuos sã-mi oferiti posibilitatea de a da un drept la replicã, drept care este acordat conform deontologiei profesionale caracteristice jurnalismului.
As dori sã precizez urmãtoarele lucruri:
Nu am cerut niciodatã organelor de politie protectie pentru a-mi putea exprima omagiul fatã de tatal meu pe data de 22 decembrie 1999 sau 2000.
Dimpotrivã aceste organe de politie au încercat sã-mã împiedice ca sã depun aceea floare pe locul unde a fost ucis tatãl meu. Presiunile ,exercitate la mai multe niveluri ajungând pânã la nivelul Inspectoratului General al Politiei, nu m-au putut determina sã renunt la gestul meu .
Temerile organelor de politie în ceea ce priveste ostilitatea populatiei la un astfel de gest nu s-au adeverit. De altfel în discutia avutã premergator cu conducerea IJP Covasna am luat în calcul si varianta cã acest individ pe nume Boldizsár Béla o sã adopte o atitudine extremã si care pânã la urmã nu s-a manifestat decât într-o formã timidã de protest.
În legãturã cu asa zisele abuzuri pe care le-a comis colonelul post-mortem Agache Aurel reiterez încã odatã apelul meu ca cei care considerã cã le-au fost încãlcate drepturile sã formuleze o petitie în mod concret, arãtând locul, data si persoanele care au participat la presupusele abuzuri.
Sã trimitã respectivele petitii pe adresa redactiei Háromszék sau pe adresa mea str:Nouã nr.99 Codlea, pentru a putea fi cercetate în vederea stabilirii cu certitudine a faptelor întâmplate. Deoarece eu nu am primit nici mãcar o singurã plângere care sã poatã demonstra cã într-adevãr s-a comis vreun abuz nu pot decât sã trag concluzia cã abuzurile respective nu existã. Cãci nici un om cu un minim de demnitate în el nu ar putea sã tacã atunci când i s-au încãlcat drepturile.
În ceea ce priveste afirmatiile: "? Vagy több van benne az apja vérébõl" si "mert örök büntetés ilyen család tagjaként élni." le consider ca fiind necrestine, imorale si xenofobe si astept ca opinia publicã sã i-a atitudine în fata unor astfel de atitudini extremiste.
De a lungul anilor în ziarul Háromszék s-a pus de mai multe ori întrebarea : ce vrea de fapt familia Agache?.
Rãspunsul este foarte simplu: familia Agache doreste ca toti cei care au comis infractiuni sau abuzuri, la adresa acestei familii, în perioada 22 decembrie 1989 si pânã în prezent sã rãspundã în fata legii sau sã-si cearã scuze în mod public, fie ei criminali, procurori , autoritãti locale sau simpli cetãteni.
Deoarece modul inuman în care am fost tratati de cãtre acest grup de interese creat în mod ad-hoc va rãmâne cu sigurantã în analele intolerantei umane din România.
Va multumesc.
Cu stimã
Agache Aurel-Dionisie.
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Agache-ügy
Bocsánatkérésre várunk
A Háromszék február 9-ei számában személyi jogaimat sértõ írás jelent meg. A válaszadás jogán néhány kérdést tisztázni szeretnék. Az apámról való nyilvános megemlékezéshez soha nem kértem a rendõrség oltalmát, sõt, éppen a rendõrség próbálta megakadályozni, hogy virágokat helyezzek arra a helye, ahol apámat megölték. Ez ügyben több szinten is — egész a fõfelügyelõségig — megpróbáltak nyomást gyakorolni rám, de nem mondtam le róla. A lakosság esetleges ellenkezésére vonatkozó rendõrségi félelmek nem is igazolódtak, noha a megyei felügyelõségen folytatott beszélgetéseken szóba került a Boldizsár Béla nevû egyén esetleges szélsõséges magatartása, amely végül egy bátortalan megnyilvánulásra korlátozódott. Ami Aurel Agache post mortem ezredes úgynevezett visszaéléseit illeti, még egyszer felhívom azokat, akik jogaikban sértve érzik magukat, hogy konkrétan, a hely, dátum és jelenlevõk megnevezésével fogalmazzák meg beadványukat, és a Háromszék szerkesztõségébe vagy saját címemre (str. Nouã nr. 99, Codlea) küldjék el, hogy ki lehessen vizsgálni mindet. Mivel én egyetlen ilyen panaszt sem kaptam, hajlok arra a feltevésre, hogy visszaélések nem történtek. Mert ha valakibe a legkevesebb önérzet szorult, nem hallgathatja el sérelmeit. Ami a „több van benne az apja vérébõl", és „örök büntetés ilyen család tagjaként élni" kijelentéseket illeti, keresztényietlen, erkölcstelen és xenofób megnyilvánulásnak vélem, és várom, hogy a közvélemény elítélje a hasonló szélsõségeket. Az elmúlt években a Háromszék többször feltette a kérdést, hogy valójában mit is akar az Agache család? A válasz nagyon egyszerû: azt, hogy aki 1989. december 22-étõl máig bûntényt vagy visszaélést követett el e család ellen, feleljen tettéért a törvény elõtt, vagy pedig nyilvánosan kérjen bocsánatot, legyen az gyilkos, ügyész, helyhatóság vagy egyszerû polgár. Mivelhogy az az embertelen bánásmód, amelyet ettõl a hirtelen létrejött érdekszövetségtõl elszenvedtünk, bizonnyal benne marad az emberi intolerancia romániai krónikájában.
Agache Aurel-Dionisie
Szerk. megj.: Mielõtt olvasóink elandalodnának a fenti levél szirénhangjától, sietve közöljük, hogy az Agache család az itt közölteken kívül kereken 100 000 (százezer) dolláros kártérítésre is igényt tart, amint az a http/www/geocities.com/agache 1989 c. internetes honlapon olvasható.
Háromszék din data de 16 februarie 2001
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-ügy
Még egy visszaélést bizonyíthatok
Olvasom az Agache fiának nyilatkozatát, feltûnik benne a nevem is. Pedig ha csak suttogni hallok az Agache-ügyrõl, már akkor borsódzik a hátam. Hát mit akar az a gyermek, talán nem magyar anya tejét szopta? Vagy több van benne az apja vérébõl? A nyilatkozataiból úgy tûnik. Egyébként nemcsak Marti Klára merte elmondani, amit az egykori milicista elmûvelt: nem elég az elkobozott aranyakról adott sok nyilatkozat, Agache ide-oda helyezése? Ha olyan jó munkaerõ volt, miért cserélte a szolgálati helyét, mint cigány a lovát? Annak a verésnek a viszonzását, amit az egykori rendõrtõl kaptam, a jó Istenre bízom, de ezúton tudatom az Agache családdal, amit eddig nem akartam nyilvánosságra hozni, noha bizonyítani is tudom: hogy elsõ feleségem édesanyjával is szobára volt, õ is tapasztalta, milyen nagy „a szeretet és kihasználási szándék" abban, akit most családja nemzeti hõsként akar tiszteltetni. Persze, az apa életében sok elõnyük származott belõle, ezért folyamodtak „a legjobb védekezés a támadás" módszeréhez. De 1999-ben és 2000-ben csak rendõri kísérettel mertek virágot helyezni a sírjára, és ezt nagyon beszédes esetnek tartom, mert kinek van szüksége ilyen óvintézkedésekre? Hiába teszik az internetre az ügyet, mert örök büntetés ilyen család tagjaként élni. Azért nagy szeretettel tisztelhetik az emlékét, mert az államtól annyit kapnak érdemtelenül, hogy abból futja pereskedésre, és nem is éheznek, az biztos! Tisztelettel:
Boldizsár Béla, Kézdivásárhely.
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Háromszék din data de 09 februarie 2001
Agache-kirakatper
A vádlottak halasztást kértek
Hónapokig tartó, gyanús csend után a bukaresti Legfelsõbb Bíróság május 30-ára tûzte napirendre az Agache-per védõügyvédei által kért tárgyalást. Idõközben a bukaresti táblabíróság melletti ügyészség is fellebbezett, amiben az eddigi ítélet teljes eltörlését, illetve a vád ütések által okozott halálból emberöléssé történõ átminõsítését kérte. Május 24-én Héja Dezsõ, Paizs Ottó és ifj. Konrád János közös beadványban a mára kitûzött tárgyalás elnapolását kérte. Tegnap még nem lehetett biztosra tudni, lesz-e vagy sem tárgyalás a Legfelsõbb Bíróságon. Iochom István
Háromszék din data de 30 mai 2000
„Nem hozok naponta diktatórikus intézkedéseket"
— beszélgetés Markó Béla szövetségi elnökkel —
— A bukaresti ügyészség az Agache-kirakatperben megfellebbezte az eddig született ítéleteket, és a vád átmin?sítését
kérte. A kézdivásárhelyi vádlottakra még súlyosabb büntetés vár. Mit fog tenni érdekükben az RMDSZ csúcsvezet?sége?
— Nekünk az a kötelességünk, hogy mindent elkövessünk annak érdekében, hogy ne szülessen súlyos ítélet. Frunda György szenátor kollégámmal le fogok ülni, és megbeszélem vele a sürg?s teend?ket. Senki számára ne legyen kétséges: amit lehet, azt megtesszük annak érdekében, hogy ne ítéljék el ?ket.
Lejegyezte:
Iochom István
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Háromszék din data de 17 mai 2000
Markó Béla az Agache-ügyrõl
Markó Béla szövetségi elnöktõl megérdeklõdtük: van-e valóságalapja a hírnek, miszerint Háromszékrõl jelöltetné magát a parlamenti választásokon?
— Egyelõre Maros megyei szenátor és marosvásárhelyi lakos vagyok, s ezen a státuson nem is kívánok változtatni. Ez azt jelenti, hogy idén is fogom jelöltetni magam a román parlament felsõházába szenátorként, hiszen RMDSZ szövetségi elnöki mandátumom még három évre szól. Tehát egyelõre Maros megyébõl indulok szenátorjelöltként, de tulajdonképpen örülök annak, hogy egy ilyen hír, ami nem igaz, már szárnyra kapott, mert ez azt jelenti, hogy a háromszékiek számon tartanak, és én is számon tartom Háromszéket, ahová engem sajátos kapcsolat fûz, hiszen itt születtem Kézdivásárhelyen. Kiemelten foglalkozni is akarok Háromszékkel, Kézdivásárhellyel, és ahol lehet, ott külön is segítséget fogok nyújtani.
— Elnök úr, ön március 9-én levelet intézett Constantinescu államfõhöz, melyben tiltakozik az ellen, hogy az államfõ december 22-én díszoklevéllel és emlékéremmel tüntette ki Agache Ioan Aurel néhai milicista õrnagyot…
— Végül is annak, hogy az államfõ által aláírt listán Agache neve is szerepelt, jogi következményei nem voltak és nem is lesznek, ellenben politikai következményei igenis vannak. Tehát én azt gondolom, hogy jómagam is a kötelességem teljesítettem, amikor az elnökhöz címzett levelet megírtam. Ez nem jelenti azt, hogy nem várok tõle választ, és azt sem jelenti, hogy nem fogok erre a levélre választ kérni. A legfontosabb a korrekció lenne, mármint az, hogy az Agache neve kerüljön le arról a listáról, ahol a néhai õrnagy „a kommunista erõk elleni harcban tanúsított bátorságáért és a szabadságért hozott áldozata elismeréseként" kapott kitüntetetést. Hogy milyen módon, azt nem tudom, hiszen én nem láttam azt a bizonyos névsort, de véleményem szerint automatikusan a régi listán szereplõk nevét vették át, amint 1996 elõtt is használtak. Én azt javasolnám, hogy nagyon jól fésüljék át azt a bizonyos névsort, és ha hasonló súlyos tévedések vannak, akkor nézzék át még egyszer alaposabban. Én a magam részérõl az államelnöktõl a választ is elvárom, és ha elmarad, kérni is fogom.
— Elnök úr, önt az utóbbi idõben egyre több támadás éri a jelenlegi kormánykoalícióban való további részvételért. Szóljon ezzel kapcsolatos további álláspontjáról.
— Én úgy látom, hogy ez a kérdés jelenleg nyugvóponton van — ezúttal senkit, még Katona Ádámot sem akarom bántani, habár õ megérdemelné —, most inkább arról zajlik a vita, hogy a kormánykoalícióban való részvételünket milyen feltételekhez kellene kötni, mennyire használtuk vagy nem használtuk ki a mai kormányzási lehetõségeket. Mindenki megfogalmazhatja a véleményét, én ebben nem látok semmi kivetnivalót…
Lejegyezte: Iochom István
Háromszék din data de 17 martie 2000
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Markó az Agache-ügyrõl
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke 2000. március 9-én levélben tiltakozott Emil Constantinescu államelnöknél, amiért Ioan Aurel Agache volt milicista õrnagy utódainak „a kommunista erõk elleni harcban tanúsított bátorságáért és a szabadságért hozott áldozata elismeréseként" díszoklevelet és emlékérmet nyújtottak át. Markó levelében azt nehezményezte, hogy a sajtóban is jelzett súlyos tévedés helyreigazítása mindeddig nem történt meg.
Háromszék din data de 14 martie 2000
Álforradalmárok
Kézdivásárhely lakói megdöbbenve és felháborodva értesültek arról, hogy tíz évvel a rendszerváltás után a prefektúrán díszokleveleket és kitüntetéseket adtak át azoknak az álforradalmároknak — levitézlett milicistáknak —, akiknek igazán semmi közük sem volt a forradalmi eseményekhez, a szó szoros értelmében bitorolják a 42. számú törvénybõl származó elõnyöket. Agache mártírhõsi címén kívül Iliescu egykori államfõ sebesült harcosi címet adományozott mindazoknak, akik „az 1989-es forradalom gyõzelméért harcoltak", köztük a Kézdivásárhelyen szolgáló megvert milicistáknak, akik a kommunista rendszert védelmezték, akik a néptömeg ellen léptek fel. A prefektus által december 22-én kitüntetett Aramã Aurel, Râpan Eugen és Rujoi Gheorghe egykori milicistatiszteken, illetve -altiszteken és Agache családján kívül az 1989. december 22-én Kézdivásárhelyen szolgáló, de idõközben más megyébe áthelyezett Grama Constantin Aurel, Costache Augustin, Roºoi Eugen Florin, ªtefan Neculai és az 1989 után elhunyt Erszény Árpád és Sasu ªtefan is forradalmár-oklevelet kapott. Hogy ezek a volt milicisták mitõl lettek forradalmárok, nehéz kitalálni, hiszen az égvilágon semmi közük nem volt a „gyõzelemhez", annyi az „érdemük", hogy a néptömeg megverte õket. De egy alapos veréstõl egy normális országban még senki nem lett forradalmár… Románia a korlátlan lehetõségek hazája.
Ami a tíz évvel ezelõtti eseményekkel kapcsolatosan szintén felháborító, az ifj. Agache Aurelnek a tegnapi Cuvântul nou napilapban megjelent nyilatkozata. Ifj. Agache a fõtérre vonuló 700—800 fõs tömeget több alkalommal is közönséges bûnözõkbõl és egykori rendõrségi besúgókból álló csoportként emlegeti. Kommentár nélkül.
Iochom István
Háromszék din data de 29 decembrie 1999
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Tegnap Kézdivásárhelyen
Gyertyagyújtás Agache halálának színhelyén
Tegnap 14.25 órakor a tíz évvel ezelõtt Kézdivásárhely fõterén a tömegharag áldozatául esett Ioan Aurel Agache õrnagy halálának színhelyén, a szülészet-nõgyógyászat elõtti behavazott zöldövezetben az õrnagy legidõsebb fia, Aurel Dionisie Agache és egy ismeretlen személy — újságíró vagy rokon — két gyertyát gyújtott meg és egy szál piros rózsát helyezett el. Az özvegy és a többi gyermek nem volt jelen a pár percig tartó megemlékezésen, ahol ifj. Agache elmesélte apja erõszakos halálát. Keresztvetés után eltávoztak. Tudomásunk szerint a megyei rendõrfelügyelõség négy kocsit bocsátott a család rendelkezésére, hogy Podul Turcului-ra, a meglincselt õrnagy szülõfalujába utazzanak. A rendõrséget a rövid ceremónián senki nem képviselte hivatalosan, de a mozzanatot megelõzõ órákban és a kegyelet virágának elhelyezése közben tizenegynéhány civil és egyenruhás rendõr tartózkodott a fõtéren. A megemlékezés ideje alatt nem történt semmi különösebb, helybeliek nem gyûltek össze, de 15 óra után pár perccel Boldizsár Béla, aki éhségsztrájkot tartott az Agache-ügyben elítéltek érdekében, a virágot és a gyertyát eltávolította.
Iochom István
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Háromszék din data de 23 decembrie 1999
RMDSZ-nyilatkozat az Agache-perrõl
Megkülönböztetõ ítélet
Megerõsítve az SZKT 1999. február 28-i nyilatkozatában közzétett véleményét, a Szövetségi Egyeztetõ Tanács és a Szövetségi Képviselõk Tanácsa határozottan igazságtalannak és diszkriminatívnak tartja a bukaresti táblabíróság által az úgynevezett Agache-per fellebbviteli tárgyalásán hozott ítéletet. Ismételten bebizonyosodott, hogy az igazságszolgáltatás reformja továbbra is felemás. Ez az ítélet azt a korábban is érvényesülõ szemléletet tükrözi, amely a Hargita és Kovászna megyében 1989 decemberében lezajlott forradalmi eseményeket Románia más régióiban történt hasonló eseményektõl következetesen eltérõen kezeli a magyar résztvevõk esetében. Ugyanakkor azokat szolgálja, akiknek politikai érdeke az etnikai ellentétek szítása, a konfrontáció légkörének fenntartása, valamint 10 év eltelte után is az 1989. decemberi események teljes és valós feltárásának megakadályozása.
Az RMDSZ támogatja a döntés ellen benyújtott fellebbezéseket, és ismételten hangsúlyozza, hogy meggyõzõdése szerint a törvény elõtti egyenlõség biztosítása, a hatalmi ágaknak a jogállamiság és a demokrácia elveinek tiszteletben tartásával történõ mûködése közös érdeke az ország valamennyi polgárának
Szövetségi Egyeztetõ Tanács
Szövetségi Képviselõk Tanácsa
Háromszék din data de 08 decembrie 1999
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Napirenden az Agache-ügy
A kirakatper mögött az egységpárt áll
Tegnap délelõtt Tamás Sándor parlamenti képviselõ kézdivásárhelyi irodájában sajtótájékoztatót tartott. A képviselõ elmondta, beszélt Frunda György szenátorral az Agache-perrõl, az ítélet súlyosbításáról. Frunda szerint fontos, hogy a fellebbviteli bíróság nem kérte a vádlottak azonnali letartóztatását. Az ítélet nem jogerõs, még van lehetõség arra, hogy a védõügyvédek tíz napon belül a legfelsõbb bíróságon fellebbezzenek. Frunda a legfelsõbb bíróságon is képviseli a kézdivásárhelyi vádlottak ügyét a többi felkért ügyvéddel együtt. Amennyiben Romániában nem döntenek kedvezõen, a strasburgi emberi jogi bírósághoz fordulnak.
Eddig is megpróbáltunk mindent megtenni az igazságtalanul elítéltek védelmében — hangsúlyozta Tamás Sándor —, ráirányítani a közvélemény figyelmét a kézdivásárhelyi vádlottakra, hiszen szent meggyõzõdésünk, hogy ártatlan emberekrõl van szó, hiszen egy forradalmi eseménybõl nem lehet kiragadni két-három embert, és elítélni õket. Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete mindent megtett a vádlottak érdekében — éhségsztrájkot szervezett, könyvet adott ki —, és folyamato-san tájékoztatta a magyarországi és nemzetközi közvéleményt az Agache-ügyrõl. Magyarországról, Amerikából és Svájcból kaptunk kedvezõ visszajelzéseket. A Magyarok Világszövetsége is magáénak tekinti az ügyet — mondotta a képviselõ —, és meg is próbál segíteni, aminek eredményeképpen a múlt heti magyar—magyar csúcstalálkozó záródokumentumába tételesen is bekerült a kirakatper. Ezt azért tartottuk fontosnak, hogy ne lehessen a végtelenségig eltussolni az ügyet. A Háromszék kérdésére a képviselõ elmondta: az Agache-kirakatper mögött a Románok Nemzeti Egységpártja áll, hiszen a jelenlegi ügyvédet is õk fizetik. Állításomat dokumentumokkal tudom alátámasztani — mondotta a képviselõ.
Iochom István
Háromszék din data de 20 noiembrie 1999
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-kirakatper
Ítélethirdetés november 12-én
Mint már hírül adtuk, tegnap Bukarestben újabb tárgyalásra került sor az Agache-perben. A három védõügyvéd — Frunda György, F. Fazakas Csilla és Farkas Ferenc — mellett két vádlott, Paizs Ottó és Reiner Anton is megjelent 8.30 órakor a fellebbviteli tárgyaláson. Tegnap délben érdeklõdésünkre Frunda György ügyvéd-szenátor a tárgyalásról telefonon az alábbiakat nyilatkozta: érdemben letárgyalták a fellebbezési kérést, és a védelem által igényelt összes bizonyítékkérést elutasították. A tárgyalás nagyon pesszimistává tesz — hangsúlyozta Frunda —, az ítélethirdetésre egy hét múlva, november 12-én kerül sor. A vádat képviselõ ügyész az alapfokon felmentett ifj. Konrád János elítélését is kérte. Frunda György ügyvéd-szenátor védõbeszédében elmondta: Kézdivásárhelyen 1989. december 22-én nem bûncselekményre, hanem forradalmi tettre került sor, senkinek nem állt szándékában embert ölni. Különben Agachén kívül közel harminc milicista teljesített szolgálatot akkor Kézdivásárhelyen, de a népharag csak ellene irányult. Tömeglincselés történt, nem lehet pár embert kiragadni és azokra súlyos börtönéveket szabni. Frunda arra kérte a fellebbviteli bíróságot, hogy mentsék fel a vádlottakat. A bíróság csak annyit fogadott el, hogy a védõügyvédek az ítélethirdetés idõpontjáig írásban benyújthatják az álláspontjukat.
Iochom István
Háromszék din data de 06 noiembrie 1999
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Agache-per
Ma újabb tárgyalás Bukarestben
Az Agache-kirakatper kézdivásárhelyi vádlottait ma reggel 8.30 órára idézték be ismét a fõvárosi fellebbviteli bíróságra. A fellebbezési tárgyalásra az igazságtalanul megvádoltak közül csak Paizs Ottó utazik Bukarestbe. Õt Farkas Ferenc, Héjja Dezsõt, Reiner Antont, Filip Orbán Daniella Kamillát és Konrád Jánost pedig F. Fazakas Csilla és Frunda György ügyvéd képviseli.
Iochom István
Háromszék din data de 05 noiembrie 1999

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Háromszék din data de 24 decembrie 2009
 

Există frunze care nu cad, oricât de puternic ar fi vântul. Există clipe, oameni şi fapte care nu se uită, chiar dacă uitarea este o lege a firii.

Acest site îşi propune să prezinte opiniei publice informaţii despre uciderea colonelului post-mortem Agache Aurel, procesul care s-a desfăşurat în perioada cuprinsă între 09 februarie 1998 şi 26 martie 2001, procesele de revizuire dintre anii 2007-2013, precum şi aspectele ce au apărut în ultimii 24 ani, atât în ceea ce priveşte latura politică, juridică, a executării sentinţei atât pe latura penală cât şi civilă pe teritoriul României şi Republicii Ungaria, cât şi procedurile juridice desfăşurate la CEDO şi nu în cele din urmă în ceea ce priveşte manipularea practicată de către grupul de interese care îi reprezintă pe criminali.

Cazul Uciderii Colonelului Post Mortem Agache Aurel